Hirdetés

A Brexitnek ára van: jövőre fokozatosan térnek vissza a roaming és a külföldi hívások díjai

Bár egyelőre még nincs extra költsége az Európai Unióból az Egyesült Királyságba, illetve az onnan indított hívásoknak, SMS-eknek, valamint a kontinensen történő mobilhasználatnak, de ez már nem sokáig lesz így. Jövőre ugyanis sorra térnek majd vissza a brit szolgáltatók a 2017-ben elhagyott roaming- és nemzetközihívás-díjakhoz. A mobilcsomagok transzparens összehasonlításával foglalkozó BillKiller szakértői szerint éppen ezért a kint élő magyaroknak és hozzátartozóiknak érdemes lesz alaposan végiggondolniuk, honnan hová indítanak hívást; a növekvő költségek várhatóan továbbra is a digitális tér felé terelik majd a mobilkommunikációt.

Az Európai Unió még 2017-ben szüntette meg a roaming és a külföldi hívások díjait, azóta a távközlési cégeknek a belföldi tarifákért kell biztosítaniuk a szolgáltatást az unión belül külföldre utazó vagy telefonáló ügyfeleiknek. Azzal ugyanakkor, hogy 2020. január 31-én Nagy-Britannia hivatalosan is elhagyta az EU-t, számukra többek között az egységes belső piac és a vámunió is megszűnt. Ezzel pedig arra is megvan a lehetőségük, hogy visszahozzák a roamingdíjakat – amivel minden jel szerint élni is fognak a brit szolgáltatók. Egyelőre úgy néz ki, egyedül Írországban marad az eddigi rendszer, mindenhol máshol napidíjat vagy előzetesen megvásárolt, több napra szóló csomagot kell majd venniük az embereknek, függetlenül attól, hogy csak egyetlen hívást indítanak külföldre vagy külföldi tartózkodásuk alatt telefonálnak, illetve mobilneteznek.

Mit jelent a brit napidíj?

Az Angliából hazatelefonáló vagy videóhívást indító magyaroknak napi két fontot kell majd kifizetniük, ha akár egyetlen rövid hívást is indítanának a szüleik vagy hozzátartozóik felé; a többszöri hívásokat ennek megfelelően érdemes lesz egy-egy napra összeszervezni. Aki a munkájából vagy egyéb okokból adódóan rendszeresen szeretné igénybe venni ezt a szolgáltatást, annak jobban megéri a nyolc vagy tizenöt napos roamingcsomag megvásárlása, ezek esetében egyfontos napidíjjal kell számolniuk az ügyfeleknek.

A brit szolgáltatók napidíjairól:

  • A három legnagyobb angol szolgáltató egyike, a Three 2022. május 23-tól teszi kötelezővé a napi 2 fontos (kb. 820 forintos) díjat azon valamely európai uniós országba utazó vagy telefonáló előfizetőik számára, akik 2021 októbere óta kötötték vagy újították meg a szerződésüket.
  • Az EE szintén napi két fontot számol majd fel az Európai Unión belüli roamingért, de az úgynevezett Smart Benefittel rendelkező mobilcsomagokhoz jár egy Roam Abroad szolgáltatás, amellyel egyszeri 10 font (kb. 4100 forint) befizetése után egy teljes hónapig a napi felár felszámolása nélkül lehet internetezni.
  • A Vodafone 2022. január 6-tól egyelőre csak az augusztustól belépő új ügyfeleknek számol fel plusz költségeket, a régebbi előfizetők egészen addig a megszokott rendszerben maradnak, amíg nem váltanak díjcsomagot.

Akik innen indítanak hívást az Egyesült Királyságba és hazai előfizetésük van, azok ugyanúgy, többségében a hálózaton kívüli díjak függvényében mobilozhatnak, mint eddig – azaz nem kell plusz díjjal számolniuk. A három magyar szolgáltató – a Telekom, a Telenor és a Vodafone – ugyanis a Brexit ellenére is az EU díjzónába tartozó országként kezeli az Egyesült Királyságot. Leegyszerűsítve tehát ez azt jelenti, hogy 2022-től, újabb szabályozások bevezetéséig, érdemes lesz a magyar szolgáltatók ügyfeleinek indítani a hívásokat Angliába, és nem fordítva, hiszen idehaza nem kell plusz napidíjjal számolni; ez pedig akár egy mobilcsomag-váltást is szükségessé tehet.

Mit jelent a magyarországi lakosok számára?

„Januártól még fontosabb lehet egy-egy családon belül, hogy a magyarországi előfizetéssel rendelkező ügyfeleknek az igényeiknek a leginkább megfelelő mobildíjcsomagjuk legyen. Ezzel ugyanis jelentősen mérsékelhetik a család kiadásait, amennyiben a külföldre történő hívásindítások egyoldalúvá válnának” – hívta fel a figyelmet Halmai Attila, a BillKiller társalapítója. „A tudatosság tízezer forintban mérhetően kifizetődő: a www.billkiller.hu oldalon ingyenesen elérhető applikációnk eddig átlagosan nagyjából 52 ezer forint éves megtakarítást kalkulált a felhasználóinknak egy új, az igényeiknek sokkal inkább megfelelő tarifacsomagot ajánlva” – tette hozzá a szakértő.

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások