Az agrár szektorra nehezedő fogyasztói és a változó klímából adódó nyomásra épp úgy választ adhat a digitális transzformáció, mint a fiatalok bevonzására.
A GDP 3,4 százalékát adó agrárium az elmúlt évtizedben a teljes és az exportra szánt kibocsátása egyaránt másfélszeresére nőtt, ezzel pedig egyre jobban felzárkózik a nyugati országokhoz, a termelékenység és versenyképesség megőrzése és növelése céljából azonban elengedhetetlenül nagy szükség van az innovációra is. A szektort folyamatosan új kihívások elé állítja a változó klíma, ráadásul továbbra is sürgető problémát jelent, hogy a mezőgazdaság évek óta küzd a fiatalok bevonzásával. Az agráriumban már most testközelből érzékelhető a klímaváltozás hatása, a megváltozott hőmérsékleti és csapadékviszonyok miatt újra kell gondolni az eddig bevált gyakorlatokat és ahol lehet, át kell térni olyan megoldásokra, amelyek az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást tesznek lehetővé. Ráadásul a klímaváltozás közvetlen hatásai mellett az agráriumnak reagálnia kell a fogyasztók és a jogalkotók felől érkező fenntarthatósági elvárásokra is.
Nem véletlen, hogy ezekre válaszul egyre rohamosabb tempóban zajlik a digitalizáció a mezőgazdaságban is. A helyspecifikus adatgyűjtésre és az ez alapján történő döntéshozatalra épülő precíziós gazdálkodás, valamint az ehhez szükséges technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az IoT, vagy a dróntechnológia már itthon is egyre népszerűbb. Emellett terjed a robotika és a szenzortechnológia, az egyre tudatosabb vásárlói hozzáállás miatt pedig szükség van például olyan fejlesztésekre, amelyek átláthatóbbá teszik az élelmiszerek származásával kapcsolatos kérdéseket, vagy éppen visszaszorítják a permetezőszerek használatát és okos megoldásokkal hatékony alternatívát kínálnak.
Ezen technológiák fejlesztése izgalmas karrierirányt jelenthet sok fiatal számára, agrárstartupok elindításával ők maguk is hozzájárulnak az ágazat újradefiniálásához. Erre jó bizonyíték, hogy az agrár témájú ötletversenyek és startup inkubációk nem csak az agrár hátterű jelentkezőket vonzzák. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal tavaly februári Gazdálkodj okosan! NAK Agrotech Hackathonja már önmagában bizonyította, hogy képes a tehetséges fiatalok figyelmét az agrár szektorra irányítani, a legjobb 13 csapat részvételével megtartott eseményre ugyanis összesen 50 csapat jelentkezett, többségük nem agrár területről.
Emellett az agrárinkubációs kezdeményezések, mint amilyen a NAK vállalkozásfejlesztési programja, a NAK TechLab is, terepet biztosít a nagyvállalatokkal való együttműködésekre is. A NAK TechLab áprilisban zárult programjának nyertese, az okos almamoly csapdát fejlesztő SMAPP már Magyarország legnagyobb mezőgazdasági integrátora, a KITE Zrt-vel közösen teszteli a termékét, míg a tavalyi Gazdálkodj okosan! hackathonon született, és a kiskereskedelmi zöldségek és gyümölcsök nyomonkövetésével foglalkozó veggID a Veresi Paradicsom Kft-vel kezdte meg a tesztelést.
Az agrár startupok elindításához szükséges kezdőtőke megszerzésére is lehetőséget adhatnak az inkubációs programok, mint ahogy
az idén agrár kihívásokat is állító Startup Campus x BME powered by Hiventures egyetemi programot záró csütörtöki Demo Day-en két agrár tematikájú projekt is bizonyíthat 15 millió forintos befektetés reményében.
A cikk a Startup Campus és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megbízásából készült.
