Bocsánatot kért Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója az Európai Parlament (EP) tegnap esti brüsszeli meghallgatásán, amiért korábban nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy megelőzzék a visszaéléseket a közösségi oldalon.
Zuckerberg a vállalat körül kirobbant botrányról beszélt az EP házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Konferenciájának ülésén, amelyen a képviselőtestület elnöke, a frakciók vezetői, illetve a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottság (LIBE) elnöke és illetékes jelentéstevője vett részt.
„Nem vállaltunk elegendő felelősséget az álhírek, a választásokba való külföldi beavatkozások, valamint a személyes adatokkal való visszaélések kapcsán. Ez hiba volt, amiért elnézést kérek” – jelentette ki.
A cég alapítója elmondta, hogy 2016-ban túl lassan sikerült azonosítaniuk az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozási kísérleteket, a hagyományosabbnak tekinthető kiberfenyegetésekre fókuszáltak, például az adathalászatra, és nem voltak megfelelően felkészülve az összehangolt dezinformációs kampányokra. Hozzátette,
a helyzet azóta sokat javult, amelyet az is bizonyít, hogy a választások Franciaországban és Németországban is komolyabb incidensek nélkül zajlottak.
Leszögezte, hogy az eddigi lépések mellett a Facebook kész további jelentős beruházásokat eszközölni a biztonság fokozása érdekében, ami azért is lényeges, mert a következő másfél évben rendkívül fontos választások lesznek világszerte. Mint mondta, ez kihatással lesz a cég jövedelmezőségére, az emberek biztonsága azonban mindig fontosabb lesz számukra a profit maximalizálásánál.
Zuckerberg példaként említette, hogy megduplázzák a biztonságért felelős munkatársak számát a cégnél, ami év végére meg fogja haladni a 20 ezret.
Végezetül arra is rámutatott, hogy a Facebook számos területen pozitív szerepet játszik, például közvetlen kapcsolatot teremt a vezetők és a választók között, s olyanok is több millióan vannak, akik a közösségi oldal nélkül nem mennének el voksolni. Emellett pedig visszautasította a politikai elfogultság vádját.
A vezérigazgató kiemelte, hogy a jelenlegi 7 ezerről még idén 10 ezerre fogják növelni alkalmazottaik számát az Európai Unióban.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető üdvözölte a bocsánatkérést, azonban azt hangoztatta, hogy az közel sem elegendő, mielőbbi cselekvésre van szükség. A szociáldemokrata képviselőcsoportot vezető Udo Bullmann közölte, a helyzet válságos, mivel az emberek személyes adatai és az államok önkormányzáshoz való joga is veszélybe került. A liberális Guy Verhofstadt aláhúzta, hogy Zuckerberg az elmúlt évtizedben több mint tucatnyiszor bocsánatkérésre kényszerült, valamint többek között az európai felhasználók kártérítésének lehetőségeiről is kérdezett.
A résztvevők közül többen is felháborodásuknak adtak hangot, amiért Mark Zuckerberg időhiányra hivatkozva számos kérdésükre nem válaszolt. A vezérigazgató ezért az EP elnökének javaslatára ígéretet tett rá, hogy a napokban írásbeli választ fog adni a fennmaradó kérdésekre. Eredetileg arról volt szó, hogy a találkozó zárt ajtók mögött fog zajlani, a széleskörű felháborodás hatására azonban az ülést végül élőben közvetítették.
A képviselőcsoportok vezetői az ülés előtt mindannyian azt bizonygatták, hogy keményen kérdőre fogják vonni Zuckerberget, egészen addig nem nyugszanak, amíg nem kapnak valódi válaszokat a kérdéseikre.
Az Európai Parlament azért hívta meg Zuckerberget, hogy beszámoljon arról, miként használhatott fel a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég több tízmillió Facebook-profilt az amerikai elnökválasztási kampányban.
A közösségi oldalról azóta letiltott vállalat közel 90 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta meg befolyásolni őket tudtuk nélkül. Az adatgyűjtés akár 2,7 millió európai felhasználót is érinthetett.
MTI | Kép: Flickr
