Hirdetés

Világsiker lehet a robotokat oktató magyar startupból

A Spirit FM startupokkal, innovációval, jövőbemutató ötletekkel és potenciális befektetési lehetőségekkel foglalkozó szórakoztató rádióműsorának, a Hibrid Startuppernek ismételten Sohajda Júlia, a Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelő egyik alapítója volt a vendége, aki ezúttal sem érkezett egyedül. Vincz Dániel, egy magyar fejlesztőcsapat, a Mollia ügyvezető-helyettese kísérte el a beszélgetésre, amely startup célja egy adaptív, tanítható szoftver kifejlesztése a Bábu nevű virtuális humanoid robot kinematikai vezérlésére. (X)

Mint azt Sohajda Júlia elmondta, az elmúlt hetek is eseménydúsak voltak a kockázati tőkelap-kezelő számára, hisz sok – már élőben is megtartott – rendezvényen vettek részt elsősorban külföldön, például Lengyelországban, de már gőzerővel készülnek hazai eseményekre is, hogy a magyar piacon is felmérjék, milyen innovatív startupokkal tudnak a jövőben gyümölcsöző együttműködést kötni.

A robotok idővel egy átlag család számára is elérhetőek lesznek

A rövid bevezető után a szó rögtön a Mollia-ra terelődött, amelyről a hallgatók megtudhatták, hogy az innovációja abban áll, hogy azt, amit mi emberek intuitív módon vagyunk képesek mozgás szempontjából megtenni, hogyan lehet a robotokba átültetni, mégpedig úgy, hogy energia-hatékonyan, az emberekhez alkalmazkodva tudjanak mozogni” – mondta a Vespucci Partners alapítója.

Magunk taníthatjuk a robotokat a Mollia fejlesztésénk köszönhetően

A Mollia által fejlesztett Bábu nevű termék legfontosabb újdonsága egy nyelvszerű tanulási rendszer, amely az emberi mozgást geometriai építőelemek egységes rendszerében írja le. Az innováció lehetővé teszi a robot általános mozgékonyságának javítását, illetve azt, hogy a robot számára korábban ismeretlen mozgásformát tanuljon és az új típusú feladatokban jobban teljesítsen. Távlati cél, hogy a robotok idővel egy átlag család számára is elérhetőek legyenek, és a háztartásokban is használhatóak legyenek. „Hétmilliárd ember él a Földön, akiknek jó rálátásuk van az emberi mozgásra. Ebbe az intuitív megértésbe szeretnénk belenyúlni, és kölcsönkérni a tudást, hogy felhasználjuk a fejlesztésünkhöz” – avatta be a hallgatókat a részletekbe Vincz Dániel.

https://www.youtube.com/watch?v=SMIP5qiKZqc

Első lépésként egy olyan szimulációs környezetben tesztelik a megoldásukat, amelyben például a NASA is fejleszti megoldásait. Ebben a valósághű, Bullet Physics alapú virtuális környezetben próbálják meg például a földi gravitációt is szimulálni. Felügyeleti és felügyelet nélküli mesterséges tanulással tréningezik a robotot, hogy alapmozgás-képességeket alakítsanak ki. „Az igazán érdekes dolog akkor következik majd be, amikor ezt a megoldást összeengedjük az emberrel, akik különböző input-eszközökkel tudnak kommunikálni a robottal. Jelenleg egy billentyűzetet és egy egeret használunk eszközként, hisz ezek terjedtek el leginkább, így gyakorlatilag bárki résztvevője lehet a fejlődésnek” – tette hozzá. Tehát ebbe az autonóm mozgásba kívülről bele lehet nyúlni, ami hasonló ahhoz, ahogyan a ló és annak lovasa kommunikálnak egymással – hozta fel példaként a Mollia ügyvezető-helyettese. Nincs az a ló, amely önszántából szeretne átugrani például egy magas akadályt, ezért az embernek együtt kell működnie az állattal és rá kell vezetnie a feladat megoldására. Rá kell vezetni, hogy azt tegye, amit kérnek tőle. Gyakorlatilag ezt teszi a Mollia innovációja is, egy külső interfészen keresztül (ez ugye a már említett billentyűzet és egér). Ehhez fejlesztettek egy játékot, amelyben meg lehet tanítani a robotot különböző mozgásokra.

A virtuális térben történő robotoktatás hozhatja el a valódi e-sportot

Elképzeléseik szerint rövidtávon egy játékot hoznak létre, amelyben meg lehet tanítani a robotot különböző mozgásokra. Ha ez népszerű lesz, és sokan játszanak vele, megnövekedhet a mozgáskészlet, amit később valós fizikai térben, valódi humanoid robotok irányítására is tudunk majd használni. „A különböző e-sport játékokban is azt látjuk, hogy a játékosok kinevelik a legjobb Michael Jordant, és úgy fejlesztik a játékukat. A Mollia szoftverében is számtalan lehetőség nyílik meg a játékfejlesztők számára” – egészítette ki a szakember mondanivalóját Sohajda Júlia. Előreláthatóan három évbe telik majd, hogy a megoldás olyan komplex mozgáskészlettel rendelkezzen, amellyel már érdemben lehet fizikai robotot mozgatni, de kísérleteket előbb is el lehet kezdeni. A Mollia csapata ezért maga is belekezdett egy saját emberszabású robot megalkotásába, de együttműködnek az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központjával (a központ célja, hogy elősegítse a robotika tudományos és technológiai fejlődését, elsősorban a szolgáltatási alkalmazások számára – a szerk.) is, ahol a legfrissebb trendek mellett kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy mit tudnánk átvenni az ott meglévő robotok mozgásából.

Világsiker küszöbén: a Molliában benne van a potenciál, hogy a Boston Dynamics is felfigyeljen rájuk

„Általában engem két dolog érdekel igazán egy projektben, az egyik a potenciál, a lehetőség nagysága. Ezt láttam meg a Molliában, hisz a robotikai nagy növekedésben van, sok befektető keresi ezeket a lehetőségeket, illetve a felvásárlások területe is növekszik. Emellett a másik fontos dolog a megvalósíthatóság, ami pedig a projekt csapatától függ” – árulta el a Vespucci Partners társalapítója. Persze a Molliának is végig kellett mennie a tőkealap szigorú átvilágítási folyamatán, így technológiai, üzleti és pénzügyi területen is megvizsgálták a Mollia projektjét. Ezt követően döntötték el, hogy a befektetnek. Elképzeléseik szerint a startup megoldása a jövőben meghatározó mesterséges intelligencia lesz, amely megreformálja a robotok mozgását. Olyannyira, hogy szerintük a világ legnagyobb kockázati tőkealapja, a SoftBank (egy japán multinacionális holdingtársaság, amely elsősorban a technológiai, energia- és pénzügyi szektorban működő vállalatokba fektet be – a szerk.), amely minimum 50 millió dolláros befektetéssel száll be egy-egy projektbe, ugyancsak befektetésre érdemesnek fogja találni a magyar vállalkozást, ahogy azt is el tudják képzelni, hogy a világ élvonalába tartozó Boston Dynamics (amerikai mérnöki és robotikai tervezőcég – a szerk.) vásárolja fel a Molliát.

A teljes beszélgetést az alábbi linken lehet újrahallgatni.

 

Támogatói tartalom.

A nikotinfüggést csökkentő és az idősgondozás Airbnb-jét megálmodó csapat is bekerült start it @K&H inkubációs programjába

A K&H Csoporthoz kötődő nagyvállalati inkubációs program célja, hogy a bármely területről érkező csapatokat segítsék abban, hogy projektjüket fejlesszék, és elérjenek a következő érettségi fázisba. A program ehhez szakmai mentorációt, közösségi irodát és széles kapcsolati hálót is biztosít a résztvevőknek.

Bővebben

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások