Fél éve sem alapították, máris az E.ON, az MBH és a Spar is a Carbon.Crane ügyfelei lettek

A cégek karbonlábnyomának optimalizálásával piacra lépő Carbon.Crane nemcsak az ügyfelek, hanem a befektetők figyelmét is hamar felkeltette: többek között a Balogh Petya nevével fémjelzett STRT is beállt tőkével a startup mögé.

Nekiállsz dolgozni. Megnyitod a tegnap nap végén kapott mailedet, amiben van kép és csatolmány. A főnöködtől kaptál egy feladatot. Válaszolsz rá, majd egy gyors Google-kereséssel kiegészítő adatokat keresel a feladathoz. Az első keresés irreleváns eredményeket ad, ezért más kulcsszavakkal próbálkozol. „Bingó!” – gondolod.

A második keresésnél 5-6 találatot nyitsz meg, mire releváns forrásra bukkansz. Dolgozol, mint a güzü, elfáradsz, ezért lazításképp háromszor-négyszer meg-megállsz egy perc titoknyi időre. Elkészülsz a feladattal, és csatolmánnyal együtt elküldöd a főnöködnek. Majd hogy tuti legyen, küldesz neki egy sms-t is, hogy kész vagy.

Csak ezen egy feladat egyetlen embert igénylő teljesítése során körülbelül 87 gramm széndioxiddal egyenértékű üvegházhatású gáz keletkezett. Képzeljük el, mekkora karbonlányoma lehet egy több tucat főt foglalkoztató startupnak, vagy egy több száz vagy ezer fős nagyvállalatnak.

Pont erre a környezeti problémára hívja fel a figyelmet a 2024 augusztusában alapított magyar startup, a Carbon.Crane, ami a weboldalak és e-mail kampányok karbonkibocsátásának mérésével és optimalizálásával segíti ügyfelei környezettudatos működését.

Miért nem zöld, ha nyomtatás helyett levélben csatoljuk a fájlokat?

A Carbon.Crane arra hívja fel a figyelmet, hogy habár hajlamosak vagyunk a digitális eszközeinkre, például a laptopunkra és a mobilunkra a papírfelhasználás kiiktatása miatt zöld megoldásként gondolni, ez ebben a formában azért nem igaz.

A hálózatba kötött gépek üzemeltetése ugyanis hatalmas méretű szerverparkokat igényel, emiatt a digitális eszközeink egyre nagyobb részt hasítanak ki a globális karbonkibocsátásból.

Míg 2019-ben a Föld teljes karbonkibocsátásának nagyságrendileg 4 százalékáért felelt az internethasználat, ez 2025-re várhatóan a duplájára nő, 2040-re pedig elérheti a 14 százalékot is.

Ilyen és ehhez hasonló szerverparkok biztosítják, hogy legyen net a digitális eszközeinken. Forrás: Manuel Geissinger / Pexels

Ha az e-maileket nézzük, ráadásul sokszor teljesen értelmetlen is a környezeti károkozás. Egy ezer címzettet targetáló mailkampány megnyitási aránya globálisan csupán 20-22 százalékos – a maradék 780-800 levél kiküldése csak arra jó, hogy feleslegesen károsítsa a környezetet. Jelenleg egyébként a Földön naponta több mint 350 milliárd e-mailt küldünk ki naponta.

Hogyan tud segíteni a Carbon.Crane a karbonlábnyomunk csökkentésében?

A Carbon.Crane erre a problémára dolgozott ki egy szolgáltatáscsomagot. Ennek során a cég felméri, mekkora az ügyfél által fenntartott, akár több százezer aloldalt tartalmazó website karbonlábnyoma, ezen belül az egyes weboldalak kibocsátása, illetve hogy az oldal mely elemei okoznak magas karbonkibocsátást. Ez alapján ad a startup javaslatot az oldal optimalizálására, majd – ha van rá igény – később is folyamatosan monitorozza az oldalt, és anomáliák esetén beavatkozik.

Az egyes elemek – képek, videók, szövegek, programkód – optimalizálása révén egy nagyobb forgalmú oldal esetében a Carbon.Crane megoldása éves szinten jelentős energiamegtakarítást és tonnákban mérhető kibocsátáscsökkentést, ezzel együtt pedig akár milliós nagyságrendű költségmegtakarítást is eredményezhet.

Emellett a Carbon.Crane AI-t is használ annak érdekében, hogy – állításuk szerint – közel 90 százalékos pontossággal meg tudják mondani, hogy a mailkampányok címzettjei közül kik nem fogják megnyitni a levelet, így az ügyfél – alacsonyabb karbonkibocsátás mellett – azokra koncentrálhat, akiknek át is tudja adni az üzenetét.

A Carbon.Crane karbonmonitorának grafikája. Forrás: A Carbon.Crane weboldala

Tehát nemcsak az ESG-jelentésekben mutat jól a kisebb környezeti hatás, hanem közvetlenül üzleti szempontból is érdemes lehet beruháznia a cégeknek (főleg a nagyoknak) a karbonlábnyomuk csökkentésére. Így nem is olyan meglepő, hogy a Carbon.Crane niche megoldására hamar ráugrott a piac is:

olyan cégek vették már igénybe a startup szolgáltatását, mint az E.ON, az MBH Bank, a Spar vagy a Budapesti Fesztiválzenekar,

míg a Mastercard a hazai mellett az amerikai piacon is alkalmazta a karbonkibocsátás csökkentését segítő megoldásokat.

A STRT is lát potenciált a startupban

A Carbon.Crane nemcsak az ügyfeleket, a befektetőket is elkezdte érdekelni: mint arról a startup beszámolt, a Balogh Petya által fémjelzett STRT, Kovácsházy Dénes a Multicom Holdingtól, illetve Dervalics Ákos állt be eddig a cég mögő tőkével – a bejövő forrásokból sikerült zrt-ként bejegyeztetni a céget, amivel a cél a nemzetközi piaci terjeszkedés.

Ahogyan Langmár Péter, a STRT befektetési igazgatója nyilatkozott:

„A Carbon.Crane-ben komoly vállalkozói tapasztalattal és tudással rendelkező csapatot ismertünk meg, akikben látjuk a szenvedélyt és a fejlődési dinamikát, azon túl, hogy komoly problémára nyújtanak egyedi megoldást.”

Huszics György, a Carbon.Crane vezérigazgatója (bal oldalon, elöl), Bodnár József, a Carbon.Crane cégvezetője (bal oldalon, hátul), Langmár Péter, a STRT befektetési igazgatója (jobb oldalon, elöl) és Balogh Petya, a STRT vezérigazgatója (jobb oldalon, hátul). Forrás: Carbon.Crane

A startup egyébként már egy külföldi díjat is bezsebelt: az előremutató média- és reklámipari projekteket díjazó Mediaspace Global Changemakers’ Awards-on a Carbon.Crane második helyezést ért el a „Fenntarthatóság és hatékonyság” kategóriában.

NYITÓKÉP: Bodnár József, a Carbon.Crane cégvezetője (bal oldalon) és Huszics György, a Carbon.Crane vezérigazgatója (jobb oldalon) a Global Changemakers’ Awards-on nyert díjjal.  Forrás: Carbon.Crane