Hirdetés

Újabb díjat kapott a műanyagipart áramvonalasító magyar startup

A Haris Digital magyar startupként a kis- és közepes vállalatok gyártás-digitalizációjával foglalkozik. A közelmúltban több versenyen is megmérették technológiájukat: a harmadik helyet szerezték meg a SelectUSA Investment Summiton, Amerika egyik legrangosabb startuprendezvényén, legutóbb pedig egy magyar seregszemlén, az iPon Novation versenyen győzedelmeskedtek a „végtelenül egyszerű, plug and play machine monitoring megoldásukkal”. De miben segíthet egy innovatív megoldás a kkv-knak növelni a hatékonyságukat, és hogyan áll Magyarország a digitalizáció ilyen tekintetében?

„Noha elsősorban az amerikai piacra koncentrálunk, az iPon Novation versenyét érdekes és izgalmas megmérettetésnek találtuk. Az elismerés óriási örömöt jelentett számunkra. Jelenleg is formálódnak az együttműködés részletei. Annyit elárulhatok, hogy szeretnénk, ha a jövőben – akár az iPon ügyfelein keresztül – több potenciális vevőhöz juthatnánk el, amire minden esélyünk megvan, hiszen a verseny piacérett termékkel vagy szolgáltatással rendelkező vállalkozásoknak szólt, akik igényt tartanak a személyre szabott tanácsadásra és képzésre, illetve szívesen tanulnának Magyarország egyik vezető webáruházának kereskedelmi és marketing gyakorlatáról. A Haris Digital pontosan ilyen vállalkozás” – mondta Perecz Péter.

Okosmegoldások a hatékonyság növelése érdekében

A koronavírus-járvány alatt sok hazai ipari szereplő került nehéz helyzetbe a rendelések hiánya miatt, de most, hogy a vírushelyzet után kezd talpra állni a gazdaság, az innovatív megoldásra nyitottak a digitalizáció lehetőségével támogathatják a hazai ipar még gyorsabb újraindítását. Egy ilyen megoldást kínál a magyar startup is, amely egy 6 hetes, ingyenes programban méri fel a termelési hatékonyság veszteségek mértékét, költségét, pontos okait és javaslatot is adnak a fejlesztésre. A cél, hogy a problémák feltárása után az új, megnövekedett rendelési mennyiségeket gyorsabban, nagyobb hatékonysággal, magasabb profitabilitással, kevesebb napi fejfájással tudják majd leszállítani az adott cégek. De miről is szól pontosan a vállalkozás megoldása?

24 óra alatt működésbe állítják az IoT megoldást

„A 2018-ban alapított magyarországi és kaliforniai jelenléttel rendelkező magyar startup, a Haris Digital gyártás-digitalizációval foglalkozik. Gyakorlatilag egy 24 órán belül installálható, precíz és pontos megoldást fejlesztettünk, amely bármilyen gépet, berendezést képes „felokosítani”, aminek köszönhetően azok akár 15 perc alatt hasznos információval szolgálnak a gyártó vállalatok számára, így a szakemberek szükség szerint be tudnak avatkozni, ha probléma merül fel, de elemzéseket is készíthetnek, hogy a nagyobb összefüggéseket is megértsék” – mondja Perecz Péter.

A cég, amely már eddig is jelentős számú ügyfélnek segített Magyarországon, egyre inkább megveti a lábát a CEE régióban, az USA-ban és Indiában is. A tapasztalataik és a visszajelzések alapján az ügyfeleik 20-30%-os növekedést értek el a teljes eszközhatékonyságban, mindezt egy pici szenzornak köszönhetően, amelyet felhelyeznek az adott gép egy adott pontjára, és elkezdi érzékelni a rezgés- és mozgásadatokat. Az úttörő jellege abban áll, hogy olyan IoT (Internet of Things) szenzorokkal és AI (Artificial Intelligence) alapú algoritmusokkal méri fel a gépek termelését, amely azonnali digitálisan rögzített információvá alakítja a gépek rezgéseit, mozgásait. Ezt követően az információ felkerül a Microsoft Azure felhőszolgáltatásába, ahol a mesterséges intelligencia algoritmusok átfordítják olyan információkká, amelyek lehetőséget adnak a termelési szakemberek kezébe, úgy hogy növelni tudják a hatékonyságukat.

Alacsony gyártási hatékonyságra kínálnak megoldást

Mint Perecz Péter mondja, legszívesebben a teljes hazai ipart áramvonalasítanák, amivel a cégek profitabilitása mellett a környezeti terhelés is csökkenne. A szakember, aki szerint félő, hogy Magyarország a gyártás-digitalizáció tekintetében lemarad a következőket mondta: „Amennyiben a magyar vállalatok nem, vagy csak későn digitalizálnak, alacsonyabb hatékonyságban gyártanak, nem tudnak beruházni sem. Ha Magyarországot a régió országaival – például Csehországgal és Lengyelországgal – hasonlítom össze, akkor félő, hogy lemaradunk. Mindkét említett országban évekkel ezelőtt elindultak olyan kezdeményezések, kormányzati támogatási projektek, amelyek hozzájárultak a sikerhez. Nálunk is vannak kezdeményezések, de van még mit tennünk ezen a területen.”

A digitalizáció önmagában kevésbé érdekes, a fő cél a produktivitás növelése. Ez az a folyamat, amely a műanyag- és az autóipar területén már lezajlott, így azok a kkv-k, amelyek ezen beszállítói láncok részei, vagy önmaguktól, vagy nyomás hatására, de keresik az innovatív megoldásokat. Ugyanakkor sokaknak jelentett problémát, hogy a használt rendszerek többsége valóságos monstrum, tehát nincsenek igazán olyan megoldások a piacon, amelyek kifejezetten a kkv-k igényeire lettek kifejlesztve. Ettől egyfajta csalódottság is érzékelhető a kis- és közepes vállalkozások köreiben – derült ki az interjúból, amelyben szó esett még Ipar 4.0-ról, a magyar-amerikai hibrid startupokat támogató Vespucci Partners-szel való együttműködés fontosságáról és arról, hogyan járul hozzá a nemzetközi sikerhez Amerika egyik legrangosabb startuprendezvényén elért dobogós helyezés.

Oszkó Péter: Még a startup-ökoszisztémában is csak szégyenlősen beszélünk a pénzügyeinkről

Az OXO vezetője szerint mindenki titkolja, hogy milyen értékelés mellett mekkora befektetést kapott, és hogy egy exitnél kinek mennyi jutott. Pedig ha transzparensen beszélnénk a pénzügyeinkről, segíthetnénk a szereplőknek abban, hogy jobb döntéseket hozzanak.

Bővebben

10 grafikon arról, hogy hogyan alakulnak az AI kockázati befektetések a világon és Európában

A generatív AI szárnyal, a startupok az applikációk világában keresik a mesterséges intelligencia felhasználását, az európai befektetések pedig az AI által optimalizált működést, a robotikát és a gyógyszerkutatást részesítik előnyben. Mutatjuk a Dealroom friss statisztikáit.

Bővebben

Hogyan legyél sikeres intézményi befektető nélkül Magyarországon? Bemutatjuk a Screvo-t

A különböző márkák nyereményjátékait egy platformra terelő Screvo alapítóit nem vetette fel a pénz – ahelyett azonban, hogy egyből egy intézményi befektetőhöz rohantak volna az ötletükkel, inkább tudatosan felmérték, hogy meddig ér a takarójuk, a piaci igények szerint fejlesztettek prototípust, és a befektetési feltételek teljesítése helyett a sales-re koncentráltak. Az eredmény: visszatérő multi ügyfelek, dinamikus

Bővebben

Változás az innovációs politikában: Lemondott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, már meg is van az utódja

Csák azért mond le, mert szerinte a négy évre tervezett munkát két év alatt sikerült elvégezni, és átadná a stafétabotot a fiataloknak. Helyét Hankó Balázs eddigi innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár veszi át.

Bővebben

Honnan tudhatod, hogy jó startupalapító lehet belőled?

Legyél megszállott az ötleteddel kapcsolatban, mérd fel, hogy kik segíthetneked neked mentorként, az ördög ügyvédjeként és társalapítóként, valamint legyél kitartó, és úgy alakítsd az ötleted, hogy az tényleg a leendő ügyfeleid igényeit elégítse ki: ezek Zoe Hewitt, a londoni Sequoia Capital tehetségek felkutatásáért felelős alelnökének tippjei.

Bővebben

Harmadik éve stagnál a magyar startup-ökoszisztéma a StartupBlink jelentése szerint

A StartupBlink 2024-es ökoszisztéma-jelentésében az 50. legfejlettebb startup-ökoszisztéma a magyar. Hazánk legnagyobb előnye az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos alacsony rezsiköltségek és az alacsony megélhetési költségeket, míg a legnagyobb hátránya az IT szakemberek kivándorlása. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Az űripar nem csak a zseniknek való – ezt vallja az ESERO Hungary program

Idén csatlakozik Magyarország az Európai Űrügynökség fiatalokat és tanáraikat célzó programjához. Az ESERO Hungary célja, hogy gyakorlati foglalkozásokkal a diákokat, ingyenes képzésekkel pedig a tanárokat hozza közelebb az űriparhoz, és ezen keresztül elősegítse a STEM-területek oktatását.

Bővebben

Hild Imre: Az állam pénzköltő narratívája és a jó példák hiánya tehet arról, hogy nem elég jók a magyar startupok

A magyar állam működésében a pénz határoz meg mindent, és ő akarja megmondani, hogy milyen a jó startup – miközben a szerepe csak az kéne legyen, hogy a szereplők közti kommunikációt biztosítsa. Ráadásul sokszor sem a startupok, sem a tanácsadóik nem tudják, hogy hogyan kéne jó startupot építeni. Erről és még rengeteg másról beszélgettünk Hild

Bővebben