Hirdetés

Új alapokra helyezi a műszaki oktatást a győri egyetem innovációja

Két magyar startup vállalkozás, a virtuális valóság alapú, új operációs rendszert megalkotó Maxwhere és az IoT-platformot fejlesztő REACH Solutions közös csapata a napokban megnyerte az egyik legrangosabb európai digitalizációs versenyt, az Pioneers Industry 4.0 Heackatlont Linzben.

A verseny után Prof. Dr. Baranyi Péterrel, a MaxWhere 3D platformot megalkotó csapat egyik vezetőjével – a győri egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának vezetőjével – készített riportot a Kisalföld.hu a linzi tapasztalatokról és a MaxWherrel elért eddigi sikerekről, tervekről.

A professzor elmondta, hogy a MaxWhere-REACH Solutions páros a 17 csapatból álló nemzetközi mezőnyben a kategóriagyőzelmen kívül összetettben is első helyezést ért el a linzi versenyen, ahol a győztes csapatot a MaxWhere részéről Persa György és Budai Tamás, míg a REACH Solutionstől Beke Zoltán és Bojkó Balázs képviselte. Felkészülésüket Dr. Galambos Péter, a MaxWhere CTO-ja koordinálta. A hackathon ezúttal egy 48 órás megmérettetést jelent, ahol előre ismertetett kihívást kell megoldaniuk a csapatoknak, azonban az ehhez szükséges adatokat és a részletes követelményeket csak a verseny kezdetekor kapják kézhez. Az elkészült prototípusokat a versenyt záró bemutatón prezentálják a rangos szakmai zsűri előtt. A linzi hackathon 4 kategóriája közül a REACH-MaxWhere csapata egy 3-dimenziós digital twin (digitális ikerpár) megoldást készített, amellyel egy robot és a hozzá tartozó szállítószalag hibáit lehet felderíteni, vizualizálni és előrejelezni.

A REACH Solutions az okos gyár gerincét – vagyis egy IoT platformot – fejlesztő startup. A Big Data és Machine Learning technológiákon alapuló megoldás lehetővé teszi a gyárakban a komplex működés elemzését és előrejelzését, ezzel hatékonyabbá téve a gyártást. A MaxWhere pedig 3D és 2D tartalmak közös térben történő megjelenítésére alkalmas keretrendszert fejleszt, többek között oktatási, ipar, kulturális és szemléltető céllal.

„Több magyar egyetem elkezdte már használni a MaxWhere-t, külföldi egyetemeken pedig tesztelik jelenleg. Gyakran igénybe vett platformmá vált előadások prezentálására a legrangosabb konferenciákon. Nagy öröm számunkra, hogy művészek, festők, kiállítók is megkedvelték, és egyre több virtuális térben bejárható kiállítás megvalósítását kérik tőlünk. Három tárlat már el is készült, és további ötven fog megjelenni év végéig a Hungarian Electrographic Art égisze alatt. Általunk térben körbejárhatókká válnak a digitalizált alkotások, látszik a méretük, valós élményt adnak”
– mondja Baranyi professzor.

Az egyetemi oktatásban csak a Széchenyi István Egyetemen több száz tantárgy kerül fel a MaxWhere segítségével a VR-learning rendszerbe. Emellett a felsőoktatáshoz, kutatáshoz elengedhetetlen laboratóriumok is kiválthatóak a VR-alapú operációs rendszerrel. A laborok berendezése, fenntartása sokmilliós költséggel jár, ráadásul időben és térben korlátozottan állnak rendelkezésre.

A MaxWhere 3D laboratóriumaiban ugyanakkor bármennyi diák bármikor, bármennyiszer, bárhonnan dolgozhat egyszerre, és állíthat be büntetlenül akár olyan paramétereket is, amik a valóságban tönkretennék a drága berendezéseket. Számítások szerint csak a műszaki felsőoktatásban több milliárd forint megspórolható lenne a MaxWhere-féle digitális laborok elterjedésével.

„Akár az oktatást, akár az irodai, kollaborációs munkát tekintve a VR-alapú operáció 30 százalékkal meggyorsítja az elérést, ötven százalékkal az átláthatóságot, és a vele dolgozók ötven százalékkal jobban is emlékeznek az ott megjelenő anyagokra.

Az már bebizonyosodott, hogy a tanárok, diákok, az ipari és kulturális élet szereplői számára egyaránt jól kezelhető, hasznos eszköz a MaxWhere, előnyei validálódtak, vagyis eljött a tőkebefektetés, a gyorsulás, növekedés ideje a cég életében” – mondta Baranyi Péter a Kisalföldnek.

Az új, virtuális valóság alapú operációs rendszer tehát korszakos megújulást hozhat. Hiszen a térben vagyunk otthon, térbeli emlékeink vannak, miért ne lehetnénk otthon a 3D-s, virtuális valóságban a számítógépünk előtt is, ahol az olyan hi-tech megoldások is életre kelthetők, amiknek piaci bevezetésére még esetleg éveket kell várni. Így viszont az egyetemeken a közeli jövő technológiáinak oktatása is kézzelfoghatóvá válna, biztosítva azt, hogy a friss diplomások már gyakorlottak legyenek abban, ami éppen akkor jelenik meg a piacon, amikor ők az iskolapadból kikerülnek. 

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben

Virtuális prototipizálást, szervezetfejlesztést és inkubációt is ad a projektednek a Technocatalyst program

A Technocatalyst olyan projektek jelentkezését várja, amelyek lelassultak vagy elakadtak, de a következő szintre szeretnének lépni, legyen szó a termék vagy szolgáltatás fejlesztéséről, piacra viteléről vagy a szükséges pénzügyi támogatás megszerzéséről. A program három szereplő különböző szolgáltatási portfólióját hozza tető alá, így a résztvevők ott kapnak segítséget, ahol a leginkább szükségük van rá.

Bővebben

A startup-ökoszisztémát is megszólítja idén a SMART Konferencia

Az IVSZ által szervezett innovációs és üzleti konferencia, a SMART a startup-ökoszisztémát is megcélozza: a fő eseménnyel párhuzamosan futó SMARTup Konferencián, melyet az InnoMaker Partners csapatavál együttműködésben állítanak színpadra, a startupvilág aktuális kérdésit járhatják körbe a résztvevők. A SMART-on ráadásul a Startup Online csapatának köszönhetően egy 360 fokos szelfigépet is kipróbálhatsz.

Bővebben

Újrahasznosított műanyagból készült kompozit, kertészeti rendszer, ultrahatékony növénystimuláló szer – ilyen projektek mutatkoztak be a Startup Plastic Surgery pitch versenyén

A Startup Plastic Surgery és a Klímainnovációs Közösség inkubációs programjában olyan projekteket karolnak fel, amelyek a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi problémákra kínálnak megoldásokat. A program hagyományosan egy pitch versennyel zárul, amin a Startup Online is jelen volt. Fotóriportunkat láthatjátok.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások