Hirdetés

Szigorodnak a távközlési szabályok

Jelentős változásokat hozhat a Whatsapphoz és a Viberhez hasonló szolgáltatásoknál az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexe. Az új jogszabályok miatt akár az is előfordulhat, hogy ezek közül egyes szolgáltatások nem lesznek majd elérhetők Európában.

„Az elmúlt évtizedeket leegyszerűsítve úgy jellemezhetjük, hogy a távközlési szabályozás általában megelégedett az informatikai szolgáltatások alap infrastruktúrájának szabályozásával. Ez oda vezetett, hogy számos, a távközlési szabályozás aktív kijátszására épülő üzleti modell alakult ki és erősödött meg” – véli Sólyom Iván, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda távközlési jogásza.

Fogyasztói oldalról nézve a vezetékes és mobil rádiótelefon szolgáltatások tökéletes versenytársává váltak az úgynevezett „over the top” (OTT) szolgáltatások, amelyek magukat kifejezetten nem távközlési szolgáltatásnak nevezik. Gondoljunk a WhatsAppra, Viberre, FaceTimera, Skype-ra vagy Telegramra, a vezetők közötti kommunikációs képességet biztosító ún. “connected car” szolgáltatásokra vagy bármilyen, gépek közötti kommunikációs kapcsolatra.

Ezen szolgáltatások országos kötődése néhány kereskedelmi szerződésre szorítkozik, amiben csekély bevétel fejében jelentős számmezőket engednek le a külföldi “nem távközlési szolgáltatók” számára. A hazai szolgáltatókat terhelő, száz oldalnyi, az egyéni előfizetőket védő előírások helyett néhány soros, bármikor nyom nélkül módosítható megállapodást használnak, panaszkezelést nem látnak el, megyénkénti ügyfélszolgálatot nem biztosítanak,

Az OTT szolgáltatók így jelentős versenyelőnybe kerültek az uniós szolgáltatókkal szemben: rugalmasan alakíthatják termékeiket a változékony felhasználói igények szerint, a kommunikációs szolgáltatást nem kell szabályozási szempontból túldimenzionálniuk, a bevételeiket más forrásokból, pl. reklámokból is kiegészíthetik.

„Bár még nem ismerjük a részletszabályokat, de az Irányelv általános rendelkezései alkalmasak arra, hogy ezt a lényegében az ötvenes évek óta tartó tendenciát legalább részben megfordítsák” – tette hozzá Sólyom Iván. Ennek következtében várható, hogy európai szinten élesebb lesz az OTT szolgáltatások és a távközlési szolgáltatások közötti különbség.

Egyrészről számos piacvezető OTT szolgáltató kénytelen lesz olyan, gyakran prémiumként árult részszolgáltatásokat megszüntetni, ami éppen a telefon szolgáltatással keverhette össze a szolgáltatásaikat: fiók hívhatósága telefonról, telefonszámnak tűnő kimenő hívások OTT szolgáltatásokról.

A látványosabb változás azonban az lesz, hogy a gyakran EU-n kívüli székhelyű OTT szolgáltatók is kénytelenek lesznek a hagyományosan nem távközlési szolgáltatásnak tekintett, telefonos hívószámot nem használó, azonnali üzenetküldési szolgáltatásaikat is megfeleltetni az új uniós szabályozásnak. Ki kell választaniuk egy uniós országot székhelyként, be kell jelenteniük az üzenetküldési szolgáltatásukat, és biztosítaniuk kell a helyi titkosszolgálatnak is hozzáférést az üzenetküldési szolgáltatás által kezelt adatokhoz.

A felhasználók ebből nem csak azt fogják észlelni, hogy megváltoznak a szerződéses feltételeik, hanem azt is, hogy egyes korábbi OTT szolgáltatások várhatóan többé nem lesznek elérhetőek Európában. Mindenképpen pozitív fejlemény, hogy így a felhasználóknak legalább elvi lehetőségük lesz arra, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak érvényt szerezzenek az OTT szolgáltatókkal szemben.

A tagállamok 2020. december 21-ig kötelesek az új irányelvnek megfelelni. Az előkészítő munka már intenzíven folyik most is, hiszen már idén is útmutatásokat és végrehajtási aktusokat kell hozni, uniós és tagállami szinten egyaránt.

Oszkó Péter: Ideje lenne Európának ráébrednie arra, hogy önállóvá kell válnia a technológiai és tőkepiacon

Az OXO Holdings vezetője szerint Európának megvan a képessége arra, hogy fel tudja használni az erőforrásait egy önálló, európai piac felépítésére, ahelyett, hogy hagyja az USA-nak és Kínának, hogy ők vegyék hasznát az itteni kapacitásoknak. Sőt, az USA-ban éppen kidurannó AI-lufi arra világít rá, hogy nem mindig az amerikai piacokra kell pakolnia a megtakarításokat. Interjúnk

Bővebben

Eladta a Sanofi a fogyasztói egészségügyi üzletága, az Opella 50 százalékos részesedését

Az eladás nem volt zökkenőmentes, az erős politikai ellenérzéseket váltott ki. A Sanofi végül úgy tudta amerikai vevőnek adni az Opella részvényeinek felét, hogy garanciákat vállalt a francia termelés fenntartására, és beengedte a francia állami befektetési bankot is a tulajdonosi körbe.

Bővebben

Az európai mesterséges intelligencia globális lendületet kap az első és legnagyobb technológiai, startup- és digitális befektetési eseményen

A GITEX EUROPE x Ai Everything a berlini bemutatkozására készül, miközben befolyásos vezetők és döntéshozók irányoznak elő határokon átnyúló, merész technológiai partnerségeket, a tőkéhez való hozzáférés bővítését és a mesterséges intelligencia gazdaságának felgyorsítását.

Bővebben

1 milliárd eurót vontak be 2025 első negyedévében az európai AI-ügynök startupok

Ez az ügyletérték már önmagában meghaladta a tavalyi egész éves befektetések összértéknek felét, ami ezen a területen Európában 1,7 milliárd euró volt. A legnagyobb befektetéseket a Synthesia, az ElevenLabs és a Luminance könyvelhette el.

Bővebben

Az Egyesült Államok piaca továbbra is nyitott az innovatív cégekre – ezzel biztatják a magyar startupokat az amerikai szereplők

A mostani bizonytalan időkben is van keresnivalójuk az európai és magyar cégeknek az USA piacán, és ezt olyan szereplők állítják, mint a JP Morgan vagy a Florida állami gazdaságfejlesztési vezetők. Arról, hogy milyen visszhangokat hall mostanában az amerikai piacról, és miben kell segítség a magyar cégeknek az amerikai piacra lépéshez, Pazaurek Pirossal, az USA Accelerator

Bővebben