Az elmúlt években egyre többször halljuk a mezőgazdaság tekintetében is a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásokat – az ezeknek való megfelelés a termelők számára fokozódó kihívás. Biztosítani kell a növekvő lakosság számára az egyre jobb minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszereket, alapanyagokat, a természeti erőforrások megőrzése, a környezet védelme és az állatjólét megteremtése mellett. Mindezt úgy, hogy a termelés hatékonysága, versenyképessége, jövedelmezősége növekedjen a várható szélsőséges időjárási körülmények között is.
Ennek a magasabb szintű szimbiózisnak az alapja lehet a digitalizáció, mely segítségével a gazdálkodók a régi termelési módszerek helyett új, innovatívabb megoldásokat vezethetnek be. Jelenleg a piacon csak szigetszerűen működő megoldások érhető el, amik jellemzően nem tudnak összefüggő rendszereket alkotni. A döntéstámogatás mellett a termelésben használt inputanyagok innovációja is elengedhetetlen. A növényvédő, tápanyag-visszapótló szerek csökkentése, vagy akár teljes kiváltása, a precíziós gazdálkodás fejlődése – mind-mind elengedhetetlen a változáshoz. A digitalizáció a gazdaságok általános működésében is elősegítheti a környezetterhelés csökkentését. Például egy-egy jól szervezett logisztikai rendszer képes csökkenteni a géphasználatot, ezzel a károsanyag-kibocsátást, a talajterhelést, a gépek amortizációját is. Egy vállalatirányítási rendszer részeként működő pontos készletnyilvántartással pedig könnyedén pontos képet kaphat a gazdálkodó a rendelkezésre álló anyagokról, amivel a felesleges vásárlásokat, kiadásokat csökkentheti.
Ahhoz, hogy a fenntarthatósági kritériumok teljesíthetők legyenek, elengedhetetlen a lehető legtöbb, termeléshez kapcsolódó innovatív megoldás fejlesztése. Mára ezek elsősorban nem agrárszakmai tudást igényelnek. Előtérbe kerülnek az IT-hez köthető technológiák, a robotika is. Könnyen belátható, hogy a hazai termelőket érintő kihívásokra mielőbbi válaszokat kell találni, hogy a felgyorsult világban is versenyképesek tudjanak maradni. Ezt leghatékonyabban a gyors reakciókra képes startup vállalkozások tudják biztosítani, akiknek a fejlődése inkubátorok segítségével stabilizálható. Mindezt felfedezve, a magyar agrárium első inkubátorát hozta létre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a NAK TechLab inkubációs programjával, mellyel biztosítani kívánja, hogy a tagjai számára minél előbb hatékonyan használható megoldások szülessenek.
A nemrégiben indult NAK TechLab inkubációs programba többek között olyan startupok is bekerültek, akik a fenntarthatósági kihívásoknak is megfelelnek. A növényvédő és tápanyag-visszapótló szerek csökkentése többüknél is megvalósulhat a preventív védekezést elősegítő megoldásuknak köszönhetően. A programban szerepel olyan fejlesztés is, ami teljesen kontrollált, zárt termesztő-berendezésben való termeléssel foglalkozik, ezáltal a növények pontosan annyi tápanyagot kapnak, amit felhasználnak, így nem marad szermaradvány a terményben. Egy másik startup segítségével pedig az energiafogyasztás csökkenthető, korszerű, LED-technológiás világítási rendszerüknek köszönhetően. Összességében mindegyik, a programban szereplő megoldásról elmondható, hogy biztosítják a termelés feletti magas szintű kontrollt, és csökkenthetik a munkaerő-szükségletet.