Hirdetés

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója

A Diverzum és a más ökoszisztéma-szereplők által készített Gen Z Reportból kiderül, hogy a fiatalok átlagos bérigénye közel sem olyan irreálisan magas, mint azt gondolnánk. A kutatási eredmények kapcsán beszélgettünk Gyarmati Fannival, a Diverzum társalapítójával.

Leegyszerűsítve: a Diverzum sikere annak köszönhető a frissen kiadott Gen Z Report alapján (amiről részletesen itt írtunk a Startup Online-on – a szerk.), hogy rátapintott egy fájdalompontra: akarna ez a generáció költeni, csak még nem tud akkora mértékben, és keresi a spórolási lehetőségeket?

Részben igen. Egy olyan szegmensben terjeszkedünk, ami nagyon árérzékeny, és erre a diákoknak nyújtandó kedvezmények jó megoldást jelentenek. Jó volt az időzítés is: abban az évben indultunk, amikor óriási infláció volt – emiatt is valószínűleg sokan hajlottak a kedvezmények felé. 

A harmadik tényező, ami miatt ennyire gyorsan ennyire sok diákhoz eljutottunk, az szerintem a kommunikáció feléjük, ami a kezdetekben nem volt tudatos.

Nagyon jól rávilágít a kutatás arra, hogy ennek a generációnak mennyire fontos a hitelesség, nem szeretik a reklámokat, gyorsan és hatékonyan szeretnének hozzájutni az információkhoz.

Erre alkalmasak a rövid videók, amit mi még azelőtt elkezdtünk csinálni, azelőtt elkezdtünk tiktokozni, hogy a brandek megjelentek volna ezen a platformon. 

A kommunikációba az is beletartozik, hogy folyamatos párbeszédet folytatunk a diákokkal: megkérdezzük őket, hogy mit szeretnének még látni a Diverzumon, és a válaszokat beépítjük a működésünkbe. Például azokkal a márkákkal kezdünk el tárgyalni, akiket a diákok szívesen látnak. Nem egy idegen, távoli célközönségünk van, hanem olyan, amit szinte már kívül-belül ismerünk.

 

A Gen Z Report haszna a részetekről ez alapján, hogy mindazt az empírián alapuló tudást, ami megvan nektek a mai fiatalokról, egy adatközpontú formában is megjelenik, és adatvezérelten lehet ezután döntéseket hozni?

Igen, ez volt a kutatás oka a részünkről. Sok cég foglalkozik a Z generációval részben – mi viszont csak velük, erősen rájuk fókuszálva. Azt éreztük, hogy ezt a tudást szívesen átadnánk más brandeknek, munkáltatóknak, szülőknek, akár maguknak a fiataloknak. 

A tudásunk nagy része viszont csak a fejünkben és a belső adattábláinkon létezett eddig. Szerettük volna azt alátámasztani egy hivatalosabb munkával, kiegészítve olyan szereplők tudásával, tapasztalataival és szakértelmével, akik úgyszint sokat tudnak a fiatalokról.

 

Volt olyan kutatási eredmény, ami a sok felhalmazott tudásotok ellenére meglepett titeket?

Az, hogy álomjövedelemnek a Z generáció csupán 393 ezer forintot képzel el átlagosan. 

 

Ami nagyon kevés a mai viszonyok között.

Pontosan. Nem akarok általános következtetéseket levonni, hogy mi van emögött, de nekem az jött le, hogy

a mai diákoknak fogalmuk sincs sok dolog költségvonzatáról. Hogy mivel jár az, ha te veszed meg a kaját, te fizeted az albérletet, a tömegközlekedést, a telefonszámlát, a wifit – ezeket sok Z generációs fiatalnál még a szülők fizetik.

Ahogyan a kutatás kiemeli: „A vágyott jövedelem szintje összefügg a jelenlegi anyagi lehetőségekkel: azok, akik alacsonyabb, például 10-25 ezer forintos szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, jellemzően 100-200 ezer forintos havi jövedelmet tartanak ideálisnak. Azok viszont, akik már most 50-100 ezer forint közötti összeget kezelnek, inkább 200-300 ezer forintot tartanának ideálisnak.” Forrás: Gen Z Report

Láttok olyan eredményt a kutatásban, ami alapján változtatni vagy fejleszteni akartok a Diverzum működésén?

Az előző válaszomhoz kapcsolódva: eddig is hangsúlyos volt a kommunikációnkban a pénzügyi tudatosság emelése, hogy tudják a fiatalok, hogy honnan jön a pénz, hogyan működik az üzlet, a gazdaság, a befektetések.

Az eredmények alapján lehet, még inkább fókuszba kéne helyezni ezt, hogy pár év múlva már pontosan tudják a fiatalok, hogy mi mennyibe kerül, és mi vár rájuk a felnőtt életben.

Ezt a tudást sokszor nem adja meg sajnos sem a család, sem az oktatási rendszer a fiataloknak.

 

Akkor a Diverzum végzi el azt, amit a családnak vagy az államnak kéne?

Nem akarjuk átvenni ezeket a szerepeket, nem is felelősségünk ez. De az tény, hogy nagyon sok diák követ minket, fontos szereplő lettünk a magyar fiatalok életében, és ezzel jár egy olyan felelősség is, hogy olyan dolgokat adjunk át, amiket máshonnan nem kapnak meg. 

 

A Diverzum a jelenlegi Z és az alfa generációra lő. Viszont ha ez a célcsoport felnő, és már nem diák, hanem önálló felnőtt lesz belőle, válaszúthoz érkeztek: akár egy pivotálás árán is tovább kíséritek azt a korcsoportot, amiről rengeteg tudásotok van, vagy szakítotok velük, és az újabb fiatal generációk felé fordultok, akikről viszont kevesebbet tudtok. 

Ez nem dilemma: diákkedvezményes platformként a mindenkori diákok a legfontosabbak számunkra.

A tudásunkat a diákokról folyamatosan frissítjük, és törekszünk arra, hogy az ne avuljon el. 14 éves kortól lehet regisztrálni a Diverzumra, így kapunk visszajelzéseket már az alfa generációtól is, ismerjük meg őket is folyamatában

– miközben  tömegével még a Z generáció tagjai vannak jelen a platformunkon.

 

Csak nem feltétlen lesz hiteles, hogy olyan emberek szólnak az újabb fiatal generációkhoz, akik korban egyre távolabb vannak tőlük.

Ettől azért nem tartok, mert már most sem mi, a cégvezetők vagyunk a középpontban. Sem Miki, sem én nem szereplünk már a TikTok-videókban, és a koncepciókat sem mi rakjuk össze.

Gyarmati Fanni és László Miklós, a Diverzum társalapítói.

A legfontosabb a diákokkal való kommunikációt tekintve a marketing részleg, ahol az átlagéletkor jelenleg 20-21 év, és ahova továbbra is érkezni fognak új és fiatal arcok, akiknek hála hiteles tud maradni a Diverzum.

KÉPEK: A Gen Z Report eredményeinek bemutatója. Forrás: Gyarmati Fanni / LinkedIn

Örülhetünk-e egyáltalán a Klarna tőzsdére lépésének?

A svéd BNPL-bajnok jobb időket is látott, mint most, a tőzsdére vezetés megkezdésekor. Ezt tükrözi a visszafogott értékelési célja, ami mögött az európai piacok rossz megítélése húzódhat, valamint az is, hogy a tervezett értékelés meg sem közelíti az unikornis pár évvel korábbi értékelését.

Bővebben

Összefogott az európai ökoszisztéma a következő európai sikersztorik megszületéséért

A Europe Project névre keresztelt kezdeményezés célja, hogy komplex segítséget nyújtson a tehetséges fiatal vállalkozóknak, és megmutassa a világnak: Európa még mindig képes globálisan meghatározó startupokat építeni.

Bővebben

Ligát váltana a STRT: Balogh Petyáék a BÉT Standard kategóriába lépésre törekednek

A szabályozott piacra lépés érdekében a STRT már két szereplővel is együttműködik, és pénzügyi beszámolójukat is ennek megfelelően készítik el idén. Hogy mikor debütálhat a cég a BÉT Standard kategóriájában, egyelőre nem tudni – addig is elmagyarázzuk, hogy ez miért fontos.

Bővebben

Új szereplő jelent meg a közép-kelet-európai ökoszisztémában: Miben segíthet a Scale Factory a magyar scaleupoknak?

A szingapúri szolgáltató arra fókuszál, hogy minél hatékonyabban segítse ügyfelei növekedését és terjeszkedését új piacokon, a lehető legtöbb kereskedelmi hasznot hozva nekik. A Scale Factory mostantól a közép-kelet-európai régióból is várja a skálázódni kívánó vállalkozásokat.

Bővebben

Hogyan érdemeld ki a Z generáció márkahűségét?

Több ökoszisztéma-szereplő összefogásával készült átfogó kutatás az 1995-2006 között született korcsoport helyzetéről, gondolkodásáról, értékvilágáról és vásárlási szokásairól. A főbb eredményeket ismertetjük.

Bővebben