Hirdetés

Sohajda Júlia: Dollármilliókat fektetünk magyar startupokba

Sohajda Júlia, a Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelő egyik alapítója volt a vendége a Spirit FM startupokkal foglalkozó szórakoztató rádióműsorának, a Hibrid Startuppernek, amelyben valódi 21. századi témákról beszélgetett a műsorvezetővel, Novák Andrással. A hallgatók ezen műsor során „beleshetnek” a folyamatok mögé, megtudhatják, miben nyújt többet a Vespucci Partners, mint a többi kockázati tőkealap-kezelő, de az is kiderül, milyen sikertörténetek kapcsolódnak a Vespucci Partners márkájához.

Egy kockázati tőkealap-kezelő a tőkéjével kezdő vállalkozásokba, startupokba fektet be – ezt sokan már tudják, de érdemes arról is szót ejteni, hogy vannak olyan szervezetek, mint amilyen a Vespucci Partners is, amelyek igyekeznek a portfóliójukba tartozó vállalkozásokat egyéb módon, például okostőkével is támogatni, hogy a lehető leggyorsabban, zökkenőmentesen legyenek képesek egyik szintről a másikra lépni, azaz folyamatosan fejlődni.

Egyszerűen jelentkezhetnek a startupok a Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelőhöz

Persze mindez egyszerűen hangzik, azonban a gyakorlatban már a kiválasztási folyamat is igen összetett, bonyolult és hosszadalmas eljárás. A Vespucci Partners esetében, ha egy startup szeretné megmérettetni magát, a legpraktikusabb, ha a weboldalon található linken (DATA ROOM) tölti ki az érdeklődő azt az egy oldalas, angol nyelvű kérdőívet, amelynek segítségével már ebben a korai szakaszban felmérhető, hogy az adott startup befektetésre megfelelő-e a tőkealap számára, de legalább ennyire fontos az is, hogy a kérdőív kitöltését követően maga a jelentkező is közelebb kerül annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy számára a Vespucci Partners lesz-e az a befektető, amelyikre szüksége van. Amennyiben mindkét fél nyitott a következő lépésre, egy személyes találkozó következik, ahol a vállalkozás képviselői egy prezentáció keretein belül mutatkozhatnak be, majd a tőkealap szakemberei számos kérdést tesznek fel számukra, hogy megismerjék céljaikat, a csapatdinamikát stb. – avatta be a műsorvezetőt és a hallgatókat a kiválasztási folyamat részleteibe Sohajda Júlia.

Hibrid modell: fejlesztés itthon, értékes az USA-ban

Magyar-amerikai hibrid kockázati tőkealap-befektetőként a Vespucci Partners arra törekszik, hogy olyan startupokat találjon, olyan vállalkozásoknak adjon lehetőséget, amelyek Magyarországon fejlesztik megoldásaikat, de a terméküket vagy a szolgáltatásukat képesek az Amerikai Egyesült Államokban értékesíteni. „Ez egy nagyon versenyképes üzleti modell. Gondoljunk csak arra, mennyivel kedvezőbbek itthon az irodabérleti díjak például a Szilícium-völgyhöz képest. De az amerikai piaci szereplők nyitottabbak az innovációra és mind felhasználói, mind üzleti oldalon nagyobb a fizetőképes közönség is. Ráadásul az itthoni, regionális piachoz képest az amerikai piac nagyobb, ahol egy startup sokáig és folyamatosan képes a növekedésre” – tette hozzá a Vespucci Partners alapítója.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy nagy a nyomás a tőkealap szakemberein, hiszen a magyar és a környező országok vállalkozói folyamatosan jelentkeznek, és bizony, egy önmagában jónak tartott ötlet kevés. „Egyrészt fontos, hogy minden befektetőnek megvan a saját befektetési tézise, tehát minden startup számára lényeges, hogy megtalálja a hozzá leginkább illő befektetőt. Ahogy a velünk együttműködő startupoknak is meg kell felelnie a saját befektetési tézisünknek: olyan üzleti modellt keresünk, amely globálisan skálázható, tehát viszonylag könnyedén növekedhet a piacon. Ilyen lehet például egy szoftveres megoldás. Másrészt kifejezetten olyan projektekben szeretünk gondolkodni, amelynek az értékesítési lába versenyképes lehet az USA piacokon. Emiatt is dolgozunk együtt különböző iparágakban tevékenykedő amerikai mentorokkal, tanácsadókkal, akik lokálisan ismerik a piac működését, pontosan tudják, mire lehet szükség a célpiacon, mire nyitottak a helyi befektetők. A második kritériumból következik a harmadik: olyan startupokat keresünk, amelyek erős, deep tech fókuszúak. Úgy látjuk, hogy a technológiai versenyelőnyön keresztül van lehetősége magyar startupoknak nemzetközi sikereket elérni. Azok a startupok, amelyek üzleti modell mentén innoválnak, sokkal nehezebb cipőben vannak, hogy úgy legyenek egy USA piacon sikeresek, hogy tisztán a felhasználói bázisuk nagysága adja a cégük értékét” – mondta Sohajda Júlia.

A kockázati tőkelapok a deep tech és a biotech befektetéseket szeretik

És ha már erős deep tech fókuszról esett szó, a rádióműsorból az is kiderült, milyen terület számít startup, illetve kockázati tőkelap-körökben népszerűnek. Ilyen a biotech, ahol számtalan jövőbemutató kutatás folyik, és mint kiderült, ebben az iparágban van a legmagasabb exit érték is, tehát az ilyen projekteket lehet a legnagyobb hozammal eladni.

Sohajda Júlia a Vespucci Partners portfóliójában szereplő magyar Poliloopot hozta elsőként példaként, amelynek innovációja egy olyan biotechnológiai eljárás, ami a könnyű szerkezetű, jellemzően egyszerhasználatos műanyagokat (PET-palack, élelmiszercsomagolók…) mindössze hat-nyolc hét alatt képesek szerves iszappá, komposzttá lebontani, miközben nem szabadul fel semmilyen káros anyag, például metán. Mint ismertette, a lebontás már önmagában nagy eredmény, hiszen az egyszerhasználatos műanyag a legnagyobb szennyezők közé tartozik, az igazi különlegesség azonban az, hogy a lebomláskor létrejövő anyagot újra fel lehet használni például bioműanyag készítésére, becsatlakozva ezzel egyfajta körforgásos gazdaságba.

A Madaras Liz és Lévay Krisztina vezette Poliloop kétmillió dolláros befektetést kapott a Vespucci Partnerstől, de ezen kívül abban is segítettek nekik, hogy bejussanak egy nagy nemzetközi akcelerátor programba, amely a korai fázisban lévő startupoknak segített megismerkedni befektetőkkel. Ennek köszönhető, hogy az amerikai Techstars is befektetett a cégbe, miközben olyan márkák állnak az ajtójuk előtt várva az együttműködést, mint például a Pepsi.

Komoly lehetőség előtt áll az Inpamac

Hasonlóan jó esélyekkel indul a gyógyszeriparban az Inpamac is, amely a hatékonyabb fehérjetermelés mellett kötelezte el magát, ami a koronavírus-világjárvány okán is egy égetően fontos terület, hiszen a legtöbb jelenlegi vakcinának fehérje az alapja. De a portfólióban szerepelnek szoftveres, robotikai, mesterséges intelligenciával vagy az egészségügyi technológiával foglalkozó startupok is. „Hogy fokozzam az izgalmakat, a jelentkezett, tőkét kereső startupok között van egy víz alatti robotikával és egy űriparral foglalkozó startup is, amely igencsak felkeltette az érdeklődésünket” – zárta gondolatait Sohajda Júlia.

 

A beszélgetést a Vespucci Partners Spotify csatornáján lehet meghallgatni.

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben

Virtuális prototipizálást, szervezetfejlesztést és inkubációt is ad a projektednek a Technocatalyst program

A Technocatalyst olyan projektek jelentkezését várja, amelyek lelassultak vagy elakadtak, de a következő szintre szeretnének lépni, legyen szó a termék vagy szolgáltatás fejlesztéséről, piacra viteléről vagy a szükséges pénzügyi támogatás megszerzéséről. A program három szereplő különböző szolgáltatási portfólióját hozza tető alá, így a résztvevők ott kapnak segítséget, ahol a leginkább szükségük van rá.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások