Hirdetés

Reális elképzelés, hogy Magyarországon négynapos munkahét lesz?

Az elmúlt években számos újdonság jelent meg a bérszámfejtés területén is, a munkaerőpiaci változások és a cafeteria-rendszer módosításainak hatására a juttatási csomagok tekintetében pedig egyre változatosabb megoldásokhoz folyamodnak a munkáltatók. A Process Solutions Kft. (PS) hazánk egyik vezető számviteli, adózási és bérszámfejtési szolgáltatásokat nyújtó vállalata most bemutatja a leggyakrabban tapasztalt béren kívüli juttatásokat, valamint az azokat érintő szabályokat.

Prémium, bónusz, home office és utazási támogatás, ezek mind gyakori hívószavak az álláshirdetésekben. De milyen szabályok vonatkoznak ezekre az anyagi ösztönzőkre és egyéb juttatásokra? Mit tehetnek a cégek, hogy versenyképesek maradjanak a piacon és hosszútávon elégedett munkavállalók dolgozzanak náluk?

A jelenleg tapasztalható munkaerőhiányban a vállalatok számára kiemelten fontos, hogy különböző eszközökkel motiválják a meglévő dolgozókat a maradásra, illetve magukhoz vonzzák a legjobb jelölteket. Éppen ezért már a felvétel előtt alaposan át kell gondolni, hogy milyen feltételekkel várják a leendő kollégákat.

Az elmúlt években a toborzás területéhez köthetően gyakori anyagi ösztönző az ajánlási- és az aláírási bónusz. Az ajánlási bónusz esetében, ha egy, már a cégnél dolgozó munkatárs ajánl egy ismerőst, aki esetében sikeres a felvétel és a munkatárs marad is, akkor az ajánló munkatárs kap egy bizonyos bónuszösszeget. Ez már régebb óta bevett szokás a nagyobb vállalatok körében. „Az aláírási bónusz akkor alkalmazható, ha a belépést követő hónapokban magas az elvándorlás az újak körében, vagy ha kevés jelentkező van egy-egy kulcspozícióra, ezért egyre több helyen már a belépéskor kap egy bizonyos összeget a belépő munkavállaló. Ezzel a munkáltató célja, hogy hosszú távon elkötelezze az új kollégát a cég mellett” – mondta el Czirok Norbert, a PS bérszámfejtési szakértője.

Tarol a home office és a távmunka

Egy másik, szinte kötelező juttatás a mai munkaerőpiacon az irodai környezetben dolgozó munkavállalók esetében a home office lehetőség. Czirok Norbert elmondása szerint, ha egy cég egyáltalán nem támogatja az otthoni munkavégzést, akkor értékes jelölteket veszíthet. Nagyobb vállalatoknál egyértelműen a hibrid munkavégzés a legtrendibb 2022-ben.

Ami a költségeket illeti, az elmúlt 2 évben a munkáltató adómentesen biztosíthatott költségtérítést a távmunkában dolgozó munkatársainak. „Idén június 1-jétől ez bekerült a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe, tehát a minimálbér tíz százalékáig adómentesen adható” – mondta el a PS szakértője. A technikai eszközök biztosítása során azonban nagyobb szabadságot kapnak a vállalatok. Megfelelő szabályozással a munkáltató egy bizonyos összegig megtérítheti az adott munkaeszköz költségeit, ami a munkabérhez hasonló közterheket viseli, vagy akár az is lehetőség, hogy a munkavállaló hazaviszi például a cég által biztosított monitort, ami azonban továbbra is a cég tulajdona marad, így a munkaviszony megszűnése esetén vissza kell szolgáltatnia.

Ha egy cégnél mégis inkább az irodai munkavégzést preferálják, akkor az utazási támogatás lehetősége egy újabb elemmel bővült. „Az idei évtől került be a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe, hogy minden olyan kerékpár, ami emberi erővel hajtható vagy legfeljebb háromszáz watt teljesítményű segédmotorral segített, adómentesen biztosítható a munkavállalónak” – folytatta a PS szakértője. Az elektromos roller, e-bike, vagy a manapság egyre népszerűbb közösségi autómegosztás azonban továbbra is bérként adózik.

Mennyire reális elképzelés, hogy Magyarországon négynapos munkahét lesz a jövőben?

A nyugat-európai piacokon egyre többet hallani négynapos hétről vagy kevesebb munkaórás kísérletekről, amit a munkáltatók akár juttatásként is adhatnak. A négynapos munkahetet kétféleképpen is lehet értelmezni. Egyrészt jelentheti a munkaidő csökkentését 40 óráról 32 órára, azonban továbbra is a teljes munkaidőre járó munkabér biztosításával, másrészt a heti 40 óra ledolgozását 4 nap alatt.

Ami hazánkat illeti, Magyarországon a jogszabályi háttér jelenleg is megengedő, hiszen a munkáltatók a heti 40 vagy a napi 8 órától rövidebb teljes munkaidőben is megállapodhatnak a munkavállalókkal. Czirok Norbert szerint azonban az, hogy általánosan elterjedt legyen a négy napos munkahét, még egyelőre sci-finek tűnik. „Produktivitás és magánélet szempontjából mindenképp kérdéses, hogy mennyire lenne hatékony a 40 órát 4 nap alatt ledolgozni, pont ennek felmérésére indultak már el a világban kísérletezések a négy napos munkahetek bevezetésére. Emellett az adott cég partnerei, ügyfelei is hozzászoktak ahhoz, hogy a hét minden napján elérhetőek a szolgáltatások. Azonban, ha úgy nézzük, hogy körülbelül negyven éve pihenőnap a szombat, és egyre több cég teljesítményben méri a dolgozókat, elképzelhető, hogy közelebb van a négynapos munkahét, mint gondoljuk.”

Czirok Norbert, a PS bérszámfejtési szakértője további érdekes információkat oszt meg a megújuló és egyre változatosabb juttatásokról a PS podcast sorozatának legutóbbi részében.

Van élet a KATA után?

Augusztus 31-gyel megszűnik az eddigi kata, a korábbinál csak egy jóval szűkebb kör választhatja az új katát. A következő hetekben ezért közel 400 ezer vállalkozónak kell eligazodni a lehetőségek között és megtalálni a számára megfelelő adózási formát. A K&H és a Vállalkozás Okosan szakértői mutatják, mik a következő lépések.

Bővebben

Egyre több vásárló fordul a hazai webshopok irányába

Az árfolyamváltozás miatt már egyre kevesebb esetben éri meg euróban vagy dollárban külföldről rendelni, így még több vásárló fordul a hazai internetes áruházak irányába. A hazai webshopokon erősödő igény jelentkezik az önfenntartó életmóddal kapcsolatos árucikkek iránt. Emellett most jött el az ideális pillanat a külpiacok felé való nyitásra is a hazai e-kereskedelemben – véli Surányi Ferenc webshop-szakértő, az M. I. Solution Kft. ügyvezetője.

Bővebben

Magyarországot is beválasztotta neves innovációs programjába az MIT

A világ legjobb egyetemével dolgoznak együtt a magyar innovációs ökoszisztéma szereplői a következő két évben. A bostoni MIT vállalkozói akcelerációs program célja, hogy együttműködésre sarkallja a nemzetközi résztvevőket, akik aztán hatékonyabban segíthetik saját régiójuk fejlesztését. Magyarországnak ezzel lehetősége nyílik arra, hogy a világ innovációs élvonalába kerüljön. 

Bővebben

Várhatóan négyszeresére nő az arcfelismerés piaca – magyarok is kiveszik a részüket

Korábban sokan idegenkedtek a digitális arcfelismerő rendszerektől, de ma már egyre többen ezzel a megoldással oldják fel az okostelefonjukat, a következő évtizedben pedig várhatóan négyszeresére nő az arcfelismerés jelenleg 4 milliárd dolláros piaca. A rendezvényszervezéstől a vendéglátáson át a biztonságtechnikáig számos iparág húzhat hasznot a technológiából, és ebből magyar szakemberek is kivehetik a részüket.

Bővebben

Újabb külföldi irodát nyitott a Green Fox Academy Pozsonyban

A Green Fox Academy dinamikusan növekszik és mára erős nemzetközi vállalattá vált. Másfél év alatt felépítette a szlovák IT képzési piac legerősebb márkáját, az online oktatás átütő sikerére alapozva pedig idén nyáron megnyitotta második külföldi központját, Pozsonyban. A Magyarországról indult bootcamp látványos eredményeket ér el: Csehországban és Szlovákiában is piacvezető az állásgaranciás rövid ciklusú IT képzések terén, a felvett és a munkaerőpiacon elhelyezett hallgatók száma alapján. A cég eközben elindította eddigi legnagyobb létszámú, nemzetközi képzését és erősíti regionális szintű vállalati partnerségeit.

Bővebben

Megtriplázódott a villanyautók száma Magyarországon

Látványos bővülés vár a villanyautók piacára az uniós piacokon, a tervek szerint ugyanis 2035-től várhatóan csak elektromos autókat lehet értékesíteni. Magyarországon 2020 májusa óta megháromszorozódott a tisztán elektromos személyautók száma, igaz, a teljes autóparkhoz képest még marginális az arányuk – derül ki a K&H összeállításából. A pénzintézet pedig kedvező kamatozású lízingkonstrukciót nyújt a magyar cégeknek

Bővebben

Utazási élményekre irányuló hackathonra regisztrálhatnak az érdeklődők

A Kiwi.com utazás-technológiai vállalat UX hackatont szervez Global Travel Jam néven, amelynek célja, hogy javítsa az utazók élményét a foglalás során és az utazás minden szakaszában. Az ügyfélközpontú termék megalkotása során a Kiwi.com és az Európában egyik legnagyobbnak számító designer és kutató csapata arra törekszik, hogy az utazás zökkenőmentes legyen, még a világszerte számos repülőtéren tapasztalható bizonytalanság és utazási káosz idején is.

Bővebben

Tíz magyar női startup egy európai programban

10 női vállalkozó egy 5 hónapos pre-inkubációs programon vesz részt, amelyben az agrár-élelmiszeripari ágazat sajátos kihívásaira való megoldások létrehozásához kapnak segítséget. Ez a program a női vállalkozókat támogatja vállalkozásuk fejlődésének korai szakaszában, általában még a cég megalapítása előtti szakaszban.

Bővebben

A fenntarthatóság többet jelent a zöld megoldásoknál

A startup szektorban kulcsszerepet kap a fenntarthatóság: a Start it @K&H inkubátorban működő csapatoknak már 90 százaléka figyelmet fordít rá működése és termékeinek fejlesztése során. Ez azonban jelenleg inkább a természeti erőforrások fenntartható kezelését jelenti, míg a társadalmi kérdések háttérben maradnak. Az inkubátor ezért a most induló jelentkezési időszakában a környezetvédelmi megoldásokat hozó csapatok mellett a nemi esélyegyenlőséget és a női egyenjogúságot segítő startupokra is kiemelt figyelmet fordít.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások