Hirdetés

Példás összefogás az ipar és a felsőoktatás szereplői között

Egyebek mellett megújuló üzemanyagok fejlesztéséről szóló stratégiai megállapodást kötött az Audi Hungaria Zrt., a Mol-csoport és a Szegedi Tudományegyetem. A mobilitás területén fellépő kihívásokra – mint a CO2 kibocsátás-csökkentés, vagy a közlekedési balesetek elkerülése – keresnek majd válaszokat. 

Az egyetem képviselni fogja a magyar hagyományokat, a keresztény kultúra és az emberiség szellemi értékeinek továbbvitelét, ugyanakkor kinyitja kapuit a legkorszerűbb tudományok előtt, hogy felkészült 21. századi emberként meg tudjuk állni helyünket a nagyvilágban – közölte Palkovics László miniszter. Az SZTE a negyedik generációs egyetemek közé tartozik, ahol a kutatás, a fejlesztés és az innováció együtt van jelen. A felsőoktatási intézmény, a Mol és az Audi közötti együttműködés példaértékű, csak úgy mint az egyetem keretein belül megvalósuló science park.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója leszögezte,

versenyképes oktatás nélkül nincs versenyképes gazdaság. A magyar oktatási rendszernek ki kell lépnie az elefántcsont toronyból és olyan szakembereket kell nevelnie, akik az ipar számára értékes tudással rendelkeznek.

Hozzátette: ebben a folyamatban – amely már elindult – az iparvállalatoknak hatalmas felelőssége van. Ennek részeként bocsátott a Mol az SZTE rendelkezésére egy olyan motorfékpadot, mellyel a szakemberek hasznos újításokat tudnak kidolgozni, majd beépíteni a termelésbe.

Az európai autó- és olajipar előtt ugyanaz a két kihívás áll: megoldást találni a városi közlekedés kedvezőtlen hatásainak csökkentésére és teljesíteni a globális felmelegedés megfékezésére tett szén-dioxid-kibocsátási előírásokat. Csak az autóiparral együtt lehet a környezetet jobban kímélő üzemanyagokat fejleszteni és olyan alapanyagokat létrehozni, melyek mind a két kihívás megoldásait egyaránt szolgálni tudják – mondta Hernádi Zsolt.

Európában jelenleg 240 millió autó fut, ennek 5 százaléka újul meg évente, az állomány így 20 év alatt cserélődik ki. Ezzel a dinamikával nem érhető el a szén-dioxid-kibocsátás elvárt szintű csökkenése. Ezért van szükség olyan alternatív megoldásokra, melyek lehetővé teszik, hogy a ma használt járművekkel is közelebb jussunk a célok teljesítéséhez – fogalmazott a Mol-csoport vezetője.

A cél olyan motorok fejlesztés, melyek a ma még 30-40 százalékos mutató helyett lényegesen magasabb hatékonysággal használják fel az üzemanyagot.

Hernádi Zsolt elmondta, jelenleg nagy mennyiségben csak kőolajból állítható elő üzemanyag az autóipar számára. Az együttműködési megállapodás közös kutatás-fejlesztési programok indítását teszi lehetővé megújuló üzemanyagok fejlesztésére. Ezek között említette a légkörből kinyert szén-dioxid és megújuló villamos energia felhasználásával előállított szintetikus üzemanyagokat vagy az élelmiszeriparban nem hasznosítható mezőgazdasági hulladékok átalakítását.

Knáb Erzsébet, az Audi Hungaria Zrt. személyügyekért felelős igazgatósági tagja közölte, az cég Győrben nem csak motorokat és gépjárműveket gyárt, hanem több mint tíz éve motor- és járműfejlesztő központot is működtet. A vállalat szorosan együttműködik az akadémiai szférával és a magyar felsőoktatási intézményekkel, köztük az SZTE-vel.

Az Audi, a Mol és az SZTE közötti együttműködés elősegíti akár nemzetközi szintű tudományos eredményeket képviselő innovációk iparba történő átültetését. A kutatási programok középpontjában a belsőégésű motorok károsanyag-kibocsátása, az ehhez kapcsolódó mérési technológiák fejlesztése és a szintetikus üzemanyagok kutatása, valamint a közös tudásbázis folyamatos bővítése áll – közölte az igazgatósági tag.

Az eseményen aláírták a Mol és az Audi az új típusú üzemanyagok fejlesztése mellett, a digitalizáció és a sharing economy területére kiterjedő együttműködési megállapodását, valamint elhelyezték az SZTE Járműipari Kompetencia Központjának alapkövét is.

865 millió dolláros alapot nyit a Headline – a tőke fele Európában fog landolni

Az európai scaleupok 20 és 70 millió dollár közötti befektetéseket kaphatnak, és erre az esélyük növekszik akkor, ha innovációjukat a védelelemiparban, a gyógyszeriparban vagy a szoftveriparban lehet hasznosítani.

Bővebben

Bulgária lesz a felelős az Európai Unió kutatási, innovációs és startuppolitikájáért

A bolgár Ekaterina Zaharieva lesz a startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztos a 2024-2029-es uniós ciklusban. A döntés ugyan formálisan még nem végleges, de valós politikai esélye nincs annak, hogy ne a 49 éves, jogász végzettségű, bolgár politikus töltse be ezt a biztosi posztot.

Bővebben

A mai kockázatitőke-piac nagy lehetőségeket teremt a kiemelkedő startupoknak, de óriási nyomást is helyez rájuk – mondja a HVCA elnöke

A nagy befektetések és az emelkedő értékelések teljesítési kényszert helyeznek a startupokra, így a befektetések sikeressége azon áll, hogy hogyan alakulnak az exit lehetőségek – miközben ezekről a lehetőségekről egyre kevesebb szó esik. Ilyen témákat fog körüljárni a HVCA szeptemberi konferenciája – ígéri Molnár András, a HVCA új elnöke.

Bővebben

2028-ig több mint 10 milliárd dollárt fektet be az AWS a brit ökoszisztémába

Az Amazon felhőalapú szolgáltatója ezt azért teszi, hogy tartani tudja a növekvő ügyféligényekkel a lépést, és létre tudja hozni a kellő digitális és AI-infrakstruktúrát. A brit ökoszisztéma 2028-ig ettől évente átlagosan 14 ezer új munkahelyet és a GDP 14 milliárd fontos növekedését várhatja.

Bővebben

1,24 milliárd dollár értékben indít két új európai alapot az Atomico

Az új alapok indításához a tőkét az Európai Beruházási Alaptól (EBA) kapja a londoni székhelyű VC, és az Atomico most először különíti el alapok szintjén is a korai és a növekedési szakaszú finanszírozást.

Bővebben