Hirdetés

Oszkó Péter: Még a startup-ökoszisztémában is csak szégyenlősen beszélünk a pénzügyeinkről

Az OXO vezetője szerint mindenki titkolja, hogy milyen értékelés mellett mekkora befektetést kapott, és hogy egy exitnél kinek mennyi jutott. Pedig ha transzparensen beszélnénk a pénzügyeinkről, segíthetnénk a szereplőknek abban, hogy jobb döntéseket hozzanak.

Az ökoszisztémának szóló eseményeken és a startupmédiában sok szót ejtünk a pozitív dolgokról: sikeres projektekről, a sikerhez vezető útról, lehetőségekről, tippekről. Mindezek mellett szerencsére már tudunk beszélni a fuck up sztorikról, az ökoszisztémában megjelenő egyenlőtlenségekről, a magyar startup– és médiapiac közel sem rózsás helyzetéről, valamint a felelősökről is. Vannak azonban témák, amik még 2024-ben is tabunak számítanak. Erről kérdeztük a Startup Safarin Oszkó Pétert, az OXO vezetőjét.

+ + +

Mi a legnagyobb tabu ma a magyar startup-ökoszisztémában, amiről nem beszélünk, vagy csak félve merünk beszélni?

Ebben nem különbözik a startup-ökoszisztéma a gazdaság többi részétől és az országtól: arról, hogy ki mennyit keres, nagyon szégyenlősen beszél mindenki.

Amennyire forradalmi hangulata van a startup vállalkozásnak, valójában annyira nem transzparens a pénzügyeket tekintve a startupvilág. Mindenki titkolja, hogy milyen értékelés mellett mekkora befektetést kapott. Az egyes befektetési körök paramétereit is nagyon korlátozottan és szégyenlősen mondják csak el a szereplők, hogy kinek mennyit jutott belőle.

Ezt problémának gondolom, mert emiatt a startupalapítók kevésbé tudják, hogy ez az út mekkora küzdelmekkel jár, és hogy mikor, milyen eséllyel és döntésekből milyen anyagi következmények származnak.

 

Érdekes, hogy az a szféra, aminek az egyik mozgatórugója a tőke, a pénz, pont az beszél szégyenlősen a pénzről. Miért alakult ez így?

Azért, mert abból a félreértésből indulnak ki az emberek, hogy ha valamit nem mondanak el, akkor jobb döntési helyzetbe kerülnek, jobb ajánlatokat tudnak adni vagy kapni. Ez azonban hosszú távon nincs így.

De ez a titkolózás nem magyar sajátosság: a világon sehol nem szokás elmondani, hogy mondjuk egy exitből kinek mennyi jutott, vagy hogy egy befektetési körben mekkora pénzt és milyen értékeléssel rakott be a befektető. Furcsa ez, valószínűleg gyerekcipőben jár az ezzel ellentétes gondolkodás a startup-ökoszisztémában.

 

Mit nyerne az ökoszisztéma azzal, ha nyíltan mernénk beszélni a pénzügyeinkről?

Transzparenciát, ami pedig jobb döntéseket eredményezne éles helyzetben.

Fel tudnák mérni a szereplők, hogy ha adott feltételekkel történik egy tőkebevonás, annak milyen következményei lehetnek, később milyen exit szituációkra lehet számítani, és minek mi az ára.

 

Más téma: a héten jelentette be lemondását Csák János innovációért is felelős miniszter, akinek helyét az eddigi innovációs államtitkára, Hankó Balázs veszi át. Mint korábbi pénzügyminiszter kommentáld kérlek a hírt.

Az volt a benyomásom, hogy ez a döntés várható volt: Csák János szerintem korábban is fontolgatta a lemondást, nem akarta a 4 éves ciklust kitölteni, de meg kellett várnia vele az idei európai parlamenti és önkormányzati választásokat. Ezt személyes okokból meghozott karrierdöntésnek gondolom, és nem látok mögötte politikai relevanciát: nem gondolom, hogy ennek érdemi befolyása lesz az innovációs szakpolitika irányaira.

 

Akkor nem Orbán Viktor miniszterelnök káderpolitikáját látjuk megnyilvánulni? Nem arról van szó, hogy a miniszterelnök akart megszabadulni Csák Jánostól hatalompolitikai vagy teljesítménybeli okokból?

Nem gondolom, hogy erről lenne szó.

NYITÓKÉP: Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding alapítója és vezérigazgatója, Bajnai Gordon kormányának pénzügyminisztere 2009-2010 között. Forrás: OXO Holdings / Facebook

Európában az energiaiparba áramlik leginkább a kockázati tőke

2024-ben eddig 5,7 milliárd dollár értékben kaptak a startupok európai kockázatitőke-befektetést energiaipari innovációk fejlesztésére. Ez egy viszonylag új, 2023-ban kezdődött trend: annak előtte az energiaipart megelőzték a pénzügyi és az egészségügyi innovációk, valamint a vállalati szoftverek. Mutatunk 5 darab grafikont arról, hogy a Dealroom Europe Tech Update elemzése szerint eddig idén hogyan áll az európai

Bővebben

Mit jelent impact alapon befektetni, és miért fontos a startupoknak, hogy mérjék a társadalmi hatásukat?

A Startup Safari 0. napján Bedő Beatrix, Szakacsits Szabolcs, Károlyi Antal és Eszter Elemér járták körbe, hogy milyen félreértések övezik a társadalmi hatásokat fókuszba helyező, úgynevezett impact befektetéseket, milyen nehézségei vannak itthon egy impact alapon építkező vállalkozónak, és mire van szükség a fejlődéshez.

Bővebben

A fejlett ökoszisztémák húzzák fel a kockázatitőke-befektetéseket 2024 első felében

A kockázatitőke-befektetések számát és mértékét az olyan fejlett ökoszisztémák húzzák felfelé 2024-ben, mint az USA, Kína és az Egyesült Királyság. Mutatunk 5 darab grafikont arról, hogy a Dealroom Global Tech Update elemzése szerint eddig idén hogyan áll a globális kockázati tőke.

Bővebben

Bátrabb vállalkozókat nyernénk azzal, ha nyíltan beszélnénk a term sheetekről

Bedő Beatrix szerint nem szabadna, hogy tabu legyen a befektetések pénzügyi és egyéb feltételeit összefoglaló dokumentum, a term sheet. Ha erről nyíltabban beszélnénk, olyan vállalkozókat nevelnénk, akik tájékozottabbak és nem kiszolgáltatottak a befektetőknek.

Bővebben

Hogyan ne égj ki, ha startupot építesz?

A startupszféra fokozottan kitett a kiégésnek: ott, ahol a munka nagyfokú elköteleződést, odaadást kíván meg, könnyű elveszítenie az embernek saját magát, és nehéz határt vonni. Hogyan csapja be magát a startupper, és hazudja ünnepnek a munkát? Hogyan tehetünk a kiégés ellen csapatszinten és egyénileg? Erről beszélgetett a Startup Safarin Bélavári Virág, a Munch marketingmenedzsere, valamint

Bővebben

Befektetői találkozót tart július 10-én a jótékonysági applikációt fejlesztő Sharity

A tőkével rendelkező cégeket, a jó ügyekért síkra szálló civil szervezeteket és az adományozó magánszemélyeket összekötő startup célja, hogy kilépjen a nemzetközi piacra – ehhez keres a Tőkeportál közösségi finanszírozási kampányán keresztül befektetőket.

Bővebben

Eszter Elemér: Nagyon utálom, amikor valaki a Hiventures-t piszkálja

Az angyalbefektető szerint a Hiventures egy, a nemzetközi gyakorlatban szokványos gazdaságélénkítő eszköz, ami betölti a funkcióját: megtanítja a vállalkozónak, hogy milyen az, amikor van pénze, és hozzájárul a tapasztalatot szerző vállalkozói réteg gyarapításához. Azt a szellemi munkát ugyanakkor nem spórolhatja meg az ökoszisztéma, hogy hogyan születhet minél több magyar sikersztori.

Bővebben

Nemzetközi franchise lehet a MyFarm-ból annak új befektetője, az első hazai McDonald’s tulajdonosa jóvoltából

Egy családi cégnek indult közösségi kert modellt vinne az európai piacra a McDonald’s korábbi marketing igazgatótanácsi elnöke, Kercsmár András, aki a nemzetközi franchise kiépítése mellett a marketingben is segíti a MyFarm csapatát.

Bővebben