Tavaly jegyezték a legtöbb szabadalmi kérelmet Magyarországról, azonban – ha az Európába érkező kérelmek számát tekintjük – arányaiban ezzel még mindig csak a lista utolsó harmadában vagyunk.
139 – összesen ennyi szabadalmi kérelmet nyújtottak be 2024-ben Magyarországról az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO).
A szabadalommal tudja a vállalkozó megteremteni a találmány, termék vagy eljárás új, innovatív jellegének kizárólagos használati jogát. Tehát ha valaki egy újfajta kapásjelző készüléket fejleszt a horgászoknak, hiába jön rá a versenytársa az innovációd technikai részleteire, azt nem másolhatja le vagy nem használhatja alapjául a saját termékének fejlesztéséhez.
A magyar szabadalmak helyzete: nem jó, de nem is tragikus
Ahogyan a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) sajtóközleményében áll, a tavalyi a legmagasabb európai szabadalmi bejelentésszám Magyarországon (ezt csak a 2021-es 119 darab kérelem közelítette meg), ami 27,5 százalékos növekedést jelent a 2023-as 109 darab bejelentéshez képest. Igaz, eleve alacsony szintről a növekedés is nagyobbnak látszódik.
Azonban az Európában jegyzett szabadalmi kérelmek tekintetében arányaiban a lista utolsó harmadának elején állunk:
2024-ben Magyarországon – az EPO adatai szerint –átlagosan 14,5 szabadalmi kérelem jutott egymillió lakosra, amivel a vizsgált 50 országból a 33. helyen állunk.
A listavezető Svájc, ahol tavaly 1112,2 darab kérelem jutott egymillió lakosra, utána jön Svédország (467,8 darab szabadalom/millió fő), majd Finnország (428,3) és Dánia (425,9).
Közvetlenül előttünk olyan országok szerepelnek, mint Csehország (23,5), Lettország (19,2), Lengyelország (18,9) és Mauritius (ami afrikai országként egymillió lakosra vetítve 14,9 darab szabadalmi kérelmet nyújtott be az EPO-hoz). Közvetlenül utánunk pedig Kína (ami ugyan csak 14,1 kérelmet nyújtott be egymillió főre vetítve, de abszolút értékben így is a negyedik legtöbb, 20 081 darab kérelmet jegyzi), Puerto Rico (11,7), Szlovákia (11,4) és Horvátország (10,6) foglal helyet.
Zárkózik fel hazánkban az AI, tartja pozícióját a gyógyszeripar
Az SZTNH hozzáteszi:
az AI erősödése hazánkban is észlelhető. 2020-24 között összesen 88, mesterséges neurális hálózatot tartalmazó nemzeti szabadalmi bejelentés érkezett az SZTNH-hoz, melyek száma megháromszorozódott ez időszak alatt.
Az utóbbi két évben az ilyen AI-megoldások aránya elérte a hazai bejelentések 4 százalékát, ami jól tükrözi a globális trendeket – az EPO-nál ugyanezen időszakban a neurális hálózatokkal kapcsolatos bejelentések a teljes volumen körülbelül 5 százalékát tették ki.
Tavaly egyébként az SZTNH 35 950 hatályos szabadalmat tartott nyilván az SZTNH tavaly, ami 3 százalékos emelkedést jelent a megelőző évhez képest.
A vezető szektor továbbra is a gyógyszeripar (13 389 hatályos európai szabadalommal), amit a műszeripar, a vegyipar, valamint az elektronikai és elektromos berendezések követnek.
A legtöbb magyar eredetű nemzeti szabadalommal a Richter Gedeon Nyrt. (52) rendelkezett 2024-ben.
A hazai egyetemek 20 százalékkal gyarapították az itthon hatályos szabadalmaik számát. A listát a Pécsi Tudományegyetem vezeti, amit a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ a sorban.
Mely államok hozzák a legtöbb szabadalmi kérelmet Európának?
Az Európában jegyzett szabadalmi kérelmek száma egyébként 2015 óta lassú, de tendenciózus növekedést mutat:
az elmúlt tíz évben összességénen mintegy 24 százalékkal emelkedett az EPO-hoz érkező kérelmek száma, 160 ezerről (2015) 199 ezerre (2024).
Az európai tagállamok adták a szabadalmi bejelentések közel felét (43 százalékát), az országos listát az USA vezeti a szabadalmi bejelentések közel negyedével (24 százalék), amit Németország (12,6 százalék), Japán (10,6 százalék), Kína (10,1 százalék) és a Koreai Köztársaság (6,6 százalék) követ.
A vezető területek tavaly a számítógépes technológia (16 815 darab kérelem), az elektromos gépek, készülékek, energia (16 142 darab kérelem), a digitális kommunikáció (15 983) és az orvosi technológia (15 701) voltak.
NYITÓKÉP: Az Európai Szabadalmi Hivatal épülete Münchenben. Forrás: Kārlis Dambrāns / Flickr
