A Vespucci Partners egy budapesti székhelyű, de amerikai szemléletmódjáról és kapcsolati hálójáról ismert kockázatitőkealap-kezelő, amely kifejezetten magyar-amerikai hibrid startupoknak segít a növekedésben a tőkéjével és a kapcsolati hálójával. Az alapítók egyetlen női tagja, Sohajda Júlia szerint fontos, hogy minél több nő merjen vállalkozni, mert másfajta energiával, tudással rendelkeznek. A férfiak dominálta üzleti szférában szerinte igenis van helye az inspiratívabb, empatikusabb vagy épp megfontoltabb vezetői stílusnak. A siker nem a hangerőn múlik – vélekedett a fiatal cégvezető, aki a közelmúltban az RTL Klubon is beszélt arról, hogy milyen nehéz nőként helytállni a startupok világában.
Mi motiválja a startupok képviselőit, amikor rálépnek arra az útra, hogy az ötletükkel megkeressenek egy kockázatitőkelalap-kezelőt?
Igen eltérő motivációkkal találkozunk a Vespucci Partnersnél. A női vezetők esetében egyértelműen kirajzolódik, hogy többségüknek van egy rendkívül erős víziójuk, küldetésük, amely sok esetben még az anyagi haszonnál is fontosabb számukra. Nagyon jó példa erre az egyik startupunk, a Poliloop, amelynek alapítói az egyszerhasználatos műanyagok lebontására dolgoztak ki egy egyedülálló technológiát. Madaras Liz és Lévay Krisztina egyetemistaként, a szabadidejükben kezdtek közösen kutatni, dolgozni, ma pedig túlzás nélkül állíthatom, hogy a világ legnagyobb cégeivel állnak kapcsolatban mint cégvezetők. Az ő esetükben a történet a tudományos innováción és útkeresésen túl azzal indult, hogy pontosan tudták, hogy a környezetvédelemmel szeretnének foglalkozni. Olyan problémára akarnak megoldást találni, ami nem csak az adott pillanatban fontos, hanem a következő évtizedeket, a jövőnket határozza meg. Ez pedig a műanyag maga.
Liz és Krisztina olyan elhivatottak és lelkesek voltak, hogy még az egyetem befejezése előtt labort béreltek, ahol az óráik után esténként, hétvégén és tanítási szünetekben akár napi tizennégy órát dolgoztak. Így született meg az a biotechnológiai eljárás, az a baktériumkoktél, amely az egyszerhasználatos műanyagokat, mint a PET-palack és az élelmiszercsomagolóanyagok, 6-8 hét alatt szerves iszappá, komposzttá bontja le, károsanyagok felszabadulása nélkül. Ráadásul a lebomláskor létrejövő anyagot újra fel lehet használni, becsatlakozva ezzel egyfajta körforgásos gazdaságba.
Nem mondom, hogy a férfiakból teljesen hiányozna ez az idealisztikus gondolkodás, a világ jobbá tételének víziója, de a nőkre egyértelműen jellemzőbb. Nekem is sokszor mondták, hogy nehéz fába vágom a fejszémet, a befektetői, üzleti világ nem egyszerű. De én hiszem, hogy valóra tudom váltani azt a célomat, hogy a magyar startupokat láthatóvá és sikeressé tegyük a világon. Olyan nemzetközi ökoszisztémát alakítsunk ki, amelyben a fiatalok lehetőséget és tudást kapnak. Abból ahogy én is fiatal pályakezdőként, nőként helyt tudtam állni egy amerikai befektetői alapnál, megtanultam, hogy előny is lehet a kelet-közép európai gyökerünk és a női mivoltunk.
Miért jön vissza valaki az USA-ból Magyarországra?
Pont azért, mert idealista, mert hisz abban, hogy a kint megszerzett tudást, kutya kötelessége itthon kamatoztatni. Nagyon sok jó befektetésben vettem részt, sok induló vállalkozással dolgoztam, közelről láttam a sikert és a nehézségeket, olykor bukást is. Én magam is indítottam egy startupot, tudom mivel jár ez a feladat, de azt is tudom, hogy milyen nemzetközi együttműködés segítheti ezeket a cégeket. Annál a kockázati tőkealapnál, amelynél már egyetemistaként, illetve utána Los Angelesben dolgoztam, az egyik partner izraeli volt, jó rálátásunk volt a helyi piacra, így korai fázisban fektettünk be izraeli startupokba, majd segítettünk nekik kijutni az amerikai piacra, ahol az egyre szélesedő kapcsolati hálónkon keresztül újabb és újabb befektetőket találtunk számukra, aminek köszönhetően már az első lépéseknél nagy hozamokat tudtunk elérni. Azt gondoltam, ha ez Izraelben működőképes, Magyarországon is az lehet. A Vespucci Partners alapvető értékei, szemléletmódja és koncepciója is innen ered. Amikor hazajöttem, társalapítóként részt vettem egy startup létrejöttében. Itt ismerkedtem meg Macher Péterrel, majd később Stickl Lászlóval és Szarvas Attilával, akikkel megalapítottuk a Vespucci Partnerst.
Mennyire nehéz nőként érvényesülni az üzleti szférában 2021-ben?
Nagyon kurrens téma, és való igaz, sok esetben nincs egyenlőség a nők és a férfiak között. Mégis azt gondolom, a női vezetők nincsenek nehezebb helyzetben, egyszerűen csak másképpen kell helyt állnunk, más típusú erősségeink, értékeink vannak, mint a férfiaknak. Inspiratívabb, empatikusabb vezetők vagyunk. Szerintem akkor tudunk jó vezetőkké válni, ha nem próbálunk meg férfimódon harcolni, hanem a női energiáinkat használjuk.
Női energiával határ a csillagos ég.
Az más kérdés, hogy a nők mennyire merik elhinni magukról, hogy a lehetőségek számukra is adottak, mennyire mernek élni velük. Sajnos, azt kell mondanom, hogy hozzánk is többségében férfi alapítók jelentkeznek az ötleteikkel. Vélhetően kockázatvállalóbbak, előbb rálépnek erre az élet- és karrierútra. Viszont az is igaz, hogy azok a nők, akik megteszik az első lépéseket, jellemzően erős projekttel érkeznek, és nagyon jó vezetők.
Magam is törekszem arra, hogy motiváljam a feltörekvő női generációt, hogy igenis merjenek vállalkozni, hiszen számukra is ugyanazok a feltételek adottak, mint a férfiak számára. Női befektetőként ebben irányadó és aktív szerepem kell, hogy legyen. Éppen ezért jelenleg is mentorálok olyan női vállalkozókat, akik nem feltétlenül illenek bele a Vespucci Partners portfóliójába. Azt gondolom, a tudásommal és a tapasztalataimmal hasznos segítséget tudok nyújtani akár egy rövid tanácsadás keretében is.
Milyen minta volt előtted? Mi segítette a karriered?
A szüleim a rendszerváltáskor az elsők között utazhattak ki egy amerikai ösztöndíjnak köszönhetően. Apukám Los Angelesben, anyukám Michiganben tanult. Mindketten felismerték, hogy Amerika tényleg a lehetőségek hazája, ahogy azt is, mennyire fontos az angol nyelv ismerete. Ezen tapasztalatok birtokában, miután hazajöttek, igyekeztek engem és a testvéreimet is egyfajta vállalkozói szemléletmódban nevelni. Egy amerikai általános iskolába írattak be, ahol amerikai tanároktól tanulhattam, ami a későbbi életem szempontjából nagyon meghatározó volt. Tudni kell, hogy az amerikai oktatási rendszer – a magyartól eltérően – igen gyakorlatias. Már első osztályban hol egyénileg, hol kisebb csoportokban kellett bizonyítanunk a képességeinket. Ráadásul nem csak lehetett, de szinte kötelező is volt kérdéseket megfogalmaznunk, vagyis újragondolásra késztettek. Ebben a rendkívül inspiratív közegben tanultam meg, hogy a bukás a tanulási folyamat része. Ez később a sportban (Sohajda Júlia díjugrató magyar és világbajnok címekkel rendelkezik – a szerk.), illetve a munkámban is kamatoztatni tudtam. Az egyetemi tanulmányaimat Magyarországon, de angol nyelven folytattam. Egy féléves német ösztöndíj után érkeztem Los Angelesbe, ahol először találkoztam a startupok világával, amely azonnal magával ragadott.
A koronavírus rendkívül negatív hatással van a gazdaságra, különösen egyes iparágakra, de a munkavégzésre és a munkahelyek megtartásának kérdésére is. Vélhetően ez a megváltozott helyzet érinti a magyar startupokat, az őket körülvevő ökoszisztémát is.
Minden válság a nehézségeken túl magával hoz lehetőségeket is, és ennek a fejlődésnek megvannak a maga nyertesei. Egyértelműen kirajzolódik, mely területek erősödését hozta a világjárvány: az edukációs, az orvosi és egészségügyi technológiák a virágkorukat élik. Az ezen a területen megszülető ötletekre, innovatív megoldásokra nagy a kereslet, és ez látszik a következő körös befektetők, illetve a felvásárlók számában is. Ez azért fontos, mert mi olyan cégekbe fektetünk, melyeknél 5-7 éves időtávban látszik egy globális érdeklődés és gyors növekedési lehetőség.
Az is látható, hogy Magyarországon egyre több a startup. Sokan közülük már a nulladik fázisban igénylik, hogy egy professzionális csapat segítse őket, ezért indul egyre több inkubátor, akcelerátor, mentorprogram, de egyre nagyobb számban képviseltetik magukat az angyalbefektetők is. Mindez azért lényeges, mert egy startup ökoszisztémában folyamatos utántöltés kell hogy legyen projektekből a legalsó szintről, egészen egy ötlet fázistól. Innen azonban az első lépések, az elindulás az egyik legnehezebb, és eljutni a következő lépcsőfokig. A Vespucci Partners-nél például olyan fázisú cégekbe tudunk fektetni, akiknek van már kész termékük, technológiai innovációjuk és egy kezdetleges visszajelzésük is a piacról. Azonban tudjuk, hogy ahhoz hogy elég projekt jusson el erre a szintre, nekünk is részt kell vennünk az ökoszisztéma egészének fejlesztésében. Mindezért, mind pedig a küldetéstudatunk miatt aktív szerepet is vállalunk ebben.
Kifejezetten magyar-amerikai hibrid startupokat segítenek növekedni. Mindkét országban jelen vannak?
Igen, az egyik kollégánk Amerikában él, de vannak más partnereink is, például a Szilícium-völgyben. Nekik az a feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak az Amerikába érkező magyar startupoknak az adótanácsadástól a marketingen át az eladásösztönzésig. Budapesti székhellyel, de amerikai szemléletmóddal rendelkezünk. A fejlesztések mindig itthon valósulnak meg, ugyanakkor a régióban korlátozottak a lehetőségek a piaci növekedés tekintetében. Sok kisebb országról van szó, különböző nyelvvel és kultúrával. Illetve az innovációkra való nyitottság és a fizetőképesség is korlátozott. Ezért arra ösztönözzük startupjainkat, hogy Amerikában adják el a termékeiket vagy szolgáltatásaikat. Hiszen a tengerentúlon egy nagy homogén piacról van szó, amely sokkal versenyképesebb és nagyobb vásárlóerővel bír.
Hogy néz ki a folyamat, amelynek a végén megszületik a döntés, hogy egy vállalatot, egy projektet támogatnak?
Minden startupnak meg kell találnia a megfelelő befektetőt, ahogy minden befektetőnek is meg kell találnia a befektetési stratégiájának megfelelő startupokat. Mindkettő soklépcsős folyamat. A Vespucci Partners három fő kritérium mentén hozza meg a döntést, amely három szempont bizonyos értelemben meg is különböztet minket más befektetőktől: fontos, hogy a startup globálisan skálázható üzleti modellel rendelkezzen, az adott terméknek vagy szolgáltatásnak kifejezetten az amerikai piacon legyen versenyelőnye, és legyen benne versenyképes, egyedi technológiai innováción keresztül ér el. Mi úgy látjuk, hogy azoknál a projekteknél, melyek egy applikációt vagy platformot hoznak létre és tisztán a felhasználói bázis adja a cégértéküket, nagyon nehéz megugrani a tengerentúli piacra való kijutást és sikerek elérését. Ez azért van mivel ezek könnyen másolhatóak és az amerikai piacon a startupok már korai fázisban nagyobb tőkével indulnak, a marketingtudásuk is erősebb az amerikai piacot illetően, így könnyen meg tudnak előzni egy magyar projektet. Mi a Vespuccinál ezért döntöttünk úgy, hogy a nagyon erős technológiai innovációval rendelkező projektekbe fektetünk. Mi ezeket látjuk versenyképesnek az amerikai piacon és őket szeretnénk támogatni.
Mennyire jellemző, hogy a női vezetők akár hazai, akár nemzetközi szinten segítik egymás munkáját?
Egyre több platform jön létre azért, hogy a női vállalkozók és befektetők kapcsolatteremtését és építését segítse. Az egyik ilyen kezdeményezés a Women in VC. A globális közösségnek 55 országból és 163 városból több mint 3000 tagja van. Itt a résztvevők folyamatosan osztják meg a piaci tapasztalatokat, befektetési lehetőségeket. Ráadásul bárkit, szinte azonnal el lehet érni egy direkt üzenettel, ami elképesztő segítség bizonyos kérdéseknél. Az időnek és a közvetlen kapcsolatnak egy piacra lépésnél óriási szerepe van. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ennek a nemzetközi szervezetnek én is a tagja lehetek, azon dolgozom, hogy mielőbb több honfitársam is a tagok között tudjam.
Ha további részletekre vagy kíváncsi a témáról, hallgasd meg Júlia szereplését az RTL klub Reggelijében:
https://rtl.hu/rtlklub/reggeli/mennyire-nehez-nokent-helytallni-a-startupok-vilagaban-sohajda-julia
