Hirdetés

Nagy lehetőség van a magyar startupokban arra, hogy gyorsan nemzetközi szintre emelhessék a technológiájukat – mondja Pierre Martensson, a Scale Factory alapítója

A Scale Factory nem az USA-ba, hanem az ázsiai és csendes-óceáni piacokra akarja kilőni a CEE régió startupjait és scaleupjait. De miért pont oda? Mire kell figyelned, ha kelet felé akarsz terjeszkedni, és mivel kell rendelkezned, ha a Scale Factory segítségével akarsz külföldön skálázódni? Ezekről kérdeztük Pierre Martenssont, a Scale Factory alapítóját és ügyvezető partnerét.

„Mivel külföldi ökoszisztémákba magasabb a belépési küszöb, ezért kellenek a helyi ökoszisztéma-szereplők, akik segítenek abban a startupoknak, hogy be tudjanak lépni a valódi, globális versenybe.” Így nyilatkozott korábban Jakab Kitti, a Lunar Program társalapítója a Startup Online-nak. Egyetértesz azzal, hogy a magyar inkubátorok szerepe az, hogy továbbadják a jó projekteket az olyan nagyobb szereplőknek, mint amilyen a CEE régióban frissen megjelenő The Scale Factory?

Ez egy nagyon jó meglátás. Az ökoszisztéma feladata az, hogy segítse a startupokat a skálázódásban és a sikeressé válásban. Az akcelerátorok (mint amilyen a Scale Factory is – a szerk.) általában egy eszköztárat és támogatási rendszert biztosítanak, amely lehetővé teszi a startupok számára, hogy tanuljanak az ökoszisztémáról, és elkerüljék a hibákat. Az akcelerátorok kulcsfontosságú szerepet játszanak egy jól működő startupközeg létrejöttében.

 

Mi lesz a Scale Factory szerepe Magyarországon és a CEE régióban?

Az a célunk, hogy kulcsszereplői legyünk az ökoszisztémának Magyarországon és a régióban.

A Scale Factory nem a korai szakaszú startupokra fókuszál, hanem azokra a scaleupokra, amelyek már elérték a termék-piac illeszkedést, van bevételük, ügyfélbázisuk, és készen állnak arra, hogy új piacokra lépjenek Magyarországon kívül.

Mi segítjük és irányítjuk a skálázódásukat a nemzetközi siker felé. Nagy értéket látunk abban, hogy megismerjünk inspiráló scaleupokat, és támogassuk őket a növekedési útjuk első lépéseiben.

 

Hogyan segítetek ebben?

Húsz évvel ezelőtt a vállalatok elkezdték kiszervezni először a szoftverfejlesztést Indiába, Lengyelországba, Ukrajnába és más országokba, ami idővel teljesen elfogadottá vált. Később ugyanez történt a pénzügyi funkciókkal, a bérszámfejtéssel és a HR-rel is.

A Scale Factory-nél a „kereskedelmi hasznosítás mint szolgáltatás” (Commercialization as a Service, röviden CaaS) módszerünket kínáljuk, aminek keretében

mi leszünk az ügyfél kiszervezett piacra lépési (go-to-market) motorja. Mi biztosítjuk a nemzetközi piacra lépő vállalat számára azokat a forgatókönyveket és kapcsolatokat, amikkel az ügyfél csökkentheti a kockázatokat és növelheti az esélyét a sikeres külföldi terjeszkedésre.

Fontos, hogy nemcsak a piacra lépési stratégia és az értékesítési modell meghatározásában segítünk, hanem csapatokat is szervezünk az elképzelések végrehajtására.

Az ügyfeleink – akik Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában akarnak skálázódni – száma mára elérte a 40-et.

 

Hogyhogy az ázsiai, és nem az amerikai piacokra való terjeszkedést helyezitek előtérbe?

Amikor a saját techcégeimet építettem, kezdetben én is az Egyesült Államok piacára akartam lépni, mert azt gondoltam, hogy ott könnyebb lesz – hiszen mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli, és egységes a piac. Aztán a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy az USA piacán mennyire brutális a verseny, és hogy Európából csak nagyon kevés cég tud ott valódi sikert elérni.

Ezzel szemben az elmúlt 10 évben egyre több európai scaleupot láthatunk az ázsiai és csendes-óceáni régió felé fordulni, egyszerűen azért, mert ott nagyobb lehetőségek vannak.

Egy hatalmas piacról beszélünk: Ázsiában él az emberiség háromnegyede, és a globális GDP 50 százalékát ott állítják elő. A másik oldalról persze egy nagyon összetett, fragmentált piacról van szó, számos különböző nyelvvel, kultúrával és szabályozási környezettel.

 

És különböző demokráciaszinten lévő államokkal – nem ugyanott áll e tekintetben a közép-kelet-európai régió egy országa és Kína. 

Nem végzünk üzleti tevékenységet Kínában, noha korábban működtünk ott. Sokak számára vonzó lehet a kínai piac, mi azonban azt szoktuk javasolni az ügyfeleinknek, hogy várjanak ezzel a lépéssel, mert egy go-to-market stratégia végrehajtása Kínában rengeteg erőforrást – tőkét, embereket és időt – igényel. Ugyanakkor erős kapcsolati hálóval rendelkezünk tehetségek és go-to-market ügynökségek terén az ottani piacon is, akikhez szívesen irányítjuk az ügyfeleinket.

 

Hogyan léphetnek kapcsolatba veletek a magyar startupok, és mi történik ezután?

A startupok elérhetnek minket LinkedInen vagy e-mailben a weboldalunkon keresztül. (Magyar startupoknak  a CEE régióért felelős vezető tanácsadót, Takács Zoltánt érdemes keresni – a szerk.) Ugyanakkor mielőtt jelentkeznének, biztosnak kell lenniük abban, hogy elérték a termék-piac illeszkedést – ez a legfontosabb tényező a kiválasztásnál.

Pierre Martensson a Scale Factory budapesti bemutatkozó eseményén. Forrás: The Scale Factory / LinkedIn

Ezután néhány hetet arra fordítunk, hogy megismerjük az adott startup technológiáját, értékajánlatát, a termék/szolgáltatás árazását és egyéb részleteket. Ezután szervezünk néhány találkozót potenciális ügyfelekkel, hogy megtudjuk a véleményüket a termékről, az árazásról és a versenytársakról a célpiacon.

Ha úgy látjuk, hogy van lehetőség a startup számára olyan piacokon, mint például Szingapúr vagy Ausztrália, akkor kidolgozunk egy go-to-market stratégiát. Mivel ezt már 40 vállalat számára megtettük, elég pontosan meg tudjuk határozni a várható bevételeket a következő három évre. Ezután a startup eldöntheti, hogy belép-e az ázsiai piacra – akár a mi segítségünkkel, akár önállóan.

Azt azonban fontos hozzátenni, hogy mindig őszinték vagyunk:

az általunk támogatott cégek közül háromból ötnél arra a következtetésre jutunk, hogy nem áll rendelkezésre elég jó lehetőség az adott piacon. Nagyon fontos számunkra az integritásunk és a kapcsolataink védelme, ezért nem javasolunk terjeszkedést olyan piacokra, ahol csekély a siker esélye.

 

Miért most lép be a Scale Factory a CEE régióba? Milyen lehetőséget láttok itt, amit meg akartok ragadni?

Globális szinten még soha nem adódott jobb időpont arra, hogy valaki vállalkozást indítson: drasztikusan lecsökkent az az idő, amit a cégek létrehozására és piacra lépésére kell fordítani. Köszönhető ez annak, hogy könnyebbé vált regisztrálni a vállalatokat, bankszámlát nyitni számukra, és a tehetségekhez való hozzáférés sem jelent már akadályt – tudsz úgy Budapestről csapatot építeni, hogy egyes emberek fizikailag nincsenek is Budapesten. Illetve sokkal gyorsabban tudsz technológiát építeni, például az olyan appok segítségével, mint a Lovable, és sokkal gyorsabban is vagy képes elbukni, mint korábban.

Ami a CEE régiót és Magyarországot illeti: egyedi lehetőség van itt arra, hogy számos technológiai megoldást gyorsan ki lehessen fejleszteni a hazai piacra, majd nemzetközi szintre emelni azt.

Ehhez azonban több startupra és scaleupra van szükség. Emiatt tökéletes számunkra ez az időpont arra, hogy – új szereplőként megjelenve – segítsük ebben a régiós ökoszisztémát.

NYITÓKÉP: Pierre Martensson, a Scale Factory alapítója és ügyvezető partnere. Forrás: Pierre Martensson / LinkedIn

Marketingesek, szemetek a STRT-ra vessétek!

Azt tapasztalom a hazai ökoszisztémában, hogy a szereplők döntő többsége önmagáról zeng dicshimnuszt, ha elér valamit, miközben a probléma, amit megold, olcsó díszletté silányul. Balogh Petyáék viszont pont fordított logika mentén gondolkodnak a PR-ról és a marketingről.

Bővebben

Balogh Petya: Amerika lábon lőtte magát a vámháborúval, és ebből az európai startupszektor rengeteget profitálhat

A STRT vezérigazgatója szerint a Donald Trump vezette USA pont azt az előnyét építi le a vámpolitikájával, ami őt a világ legerősebb gazdaságává tette. Ez lehetőséget teremt nemcsak arra, hogy az európai cégek a kihulló szereplők helyébe lépjenek, hanem arra is, hogy az EU nagy lépéseket tegyen a digitális és innovációs függetlenedés útján. A Startup

Bővebben

Randizz a leendő befektetőddel a NAK TechLab eseményén!

Az agrár startupok rapid randikon beszélgethetnek a hazai társaságok képviselőivel, azonnali visszajelzéseket kaphatnak egyszerre több kockázatitőke-befektetőtől, és akár a soron következő befektetési körükhöz vezető lépéseket tehetnek. Jelentkezési határidő: április 27.

Bővebben

Növekedett a hazai szabadalmi kérelmek száma, de európai viszonylatban még így is gyengén teljesít Magyarország

Tavaly jegyezték a legtöbb szabadalmi kérelmet Magyarországról, azonban – ha az Európába érkező kérelmek számát tekintjük – arányaiban ezzel még mindig csak a lista utolsó harmadában vagyunk.

Bővebben