Hirdetés

Most van itt az idő vállalkozni!

A koronavírus járvány miatt egyre többen választják a kerékpározást, ez pedig a városi infrastruktúrák hiányosságaira is rámutathat. A lopásbiztos bringatárolót készítő BLOCK Bike Racks  egyik alapítójával és CEO-jával, Szilágyi Szabolccsal beszélgettünk.

A startup missziója, hogy okos kerékpártárolókkal küzdjön a kerékpártolvajlás ellen és ezzel egyúttal a városi bringázást is népszerűsítse. A biciklivázat több ponton is rögzítő, okostelefonos alkalmazással nyitható tárolókat elsősorban a magasabb árkategóriás bringák számára fejlesztették ki, amelyekre kevésbé nyújt megnyugtató megoldást egy hagyományos, hordozható biciklilakat.

A kétfős csapat számos startup programon és innovációs versenyen vett részt, többek közt megnyerték az első Startup Campus x BME powered by Hiventures programot is, mára pedig eljutottak odáig, hogy megkezdjék az értékesítést. Most a startupos tapasztalataikról és a városi bringázás jövőjéről beszélgettünk, illetve arról is, hogyan reagálnak a járványügyi helyzet miatt megváltozott gazdasági körülményekre.

Úgy hallottam, személyes ok is közrejátszott a vállalkozás elindításában. Neked hogyan lopták el a bringádat?

12 éves voltam, amikor a nagyszüleimtől kaptam születésnapomra egy kék színű bringát, amit annyira szerettem, hogy le se lehetett róla szedni. Amint kitavaszodott, felpattantam rá és meg sem álltam a haverokkal. Aztán nyáron, Nyíregyháza főterén kötöttem le, és fényes nappal levágták róla a láncot és elvitték az egészet, úgy, hogy még a láncot sem hagyták ott. Akkor ez nagy trauma volt, de csak később fogalmaztam meg magamnak: milyen lenne, ha nem lenne több kerékpárlopás a világon?

Amikor elkezdtétek a BLOCK-ot, mi volt hamarabb, az ötlet vagy a csapat?

Igazából már ismertem Boros Márkot, a társalapítót. Egy szilveszteri buliban találkoztunk, ahol rögtön elkezdtünk beszélni 3D nyomtatásról meg mindenféle „nerd” dolgokról.  Egyből kialakult az a kapcsolat, amely azóta is tart. Korábban volt már egy másik közös projektünk is, egy okos város bútorcsalád koncepció. Először egyedül kezdtem bele a korai startupperkedésbe, az MVM Edison innovációs ötletversenyen a pályamunkám első fordulós győztes lett, amiért kaptam 1 millió forintot. Utána szóltam Márknak, hogy szeretném, ha segítene, mert most már annyi munkám lesz, hogy nem fogom egyedül bírni, így kezdtünk el együtt dolgozni. Később ebből a projektből alakult ki maga a kerékpártároló ötlete is.

Tehát előbb volt egy jó csapat, bízom Márkban, szinergikus képességeink vannak, kiegészítjük egymást. Én inkább tudok színpadon prezentálni, kapcsolatot építeni, grafikus munkákat csinálni. Ő pedig jobban ért a 3D tervezéshez, gyártási folyamatokhoz, beszerzéshez, vagy például sokkal jobban tud hegeszteni, mint én.

Még a legelső Startup Campus x BME-n vettetek részt, ahol meg is kaptátok az inkubációs befektetési ajánlatot. Ez mit jelentett akkor nektek?

Amikor megláttuk, hogy indul ez a program, nem is volt kérdés, hogy ott leszünk, mert láttuk, hogy nekünk pont erre van szükségünk. Előtte már részt vettünk két másik versenyen és tudtuk, hogy mit szeretnénk csinálni, de például nem volt még Business Model Canvasunk sem, amire ez a program nagyon nagy hangsúlyt fektet, illetve hiányzott egy jól megírt üzleti terv, és a pénzügyi tervet sem tudtuk még végig gondolni, mert nem volt előttünk egy konkrét befektetés lehetősége. Az egyik legnagyobb ugrás pont ez a program volt, mert láttuk a végén annak a reményét, hogy 9 millió forinttal gazdagabbak lehetünk és ez össze is jött.

Több akár külföldi startup eseményen, kiállításon voltatok már, januárban pedig a közönségdíjat is megszereztétek a Design Terminal Demo Day-én. Mik voltak az elmúlt időszak legnagyobb mérföldkövei a startupotok számára?

Az első ilyen a Vállalkozz Józsefváros nevű versenyen volt 2018 májusában, ahol különdíjasok lettünk és eldöntöttük, hogy a kerékpártárolással akarunk foglalkozni. A különdíjunk az volt, hogy kiutaztunk Izraelbe a DLD Tel-Aviv fesztiválra, ahol bemutattuk a nagyközönségnek a két első prototípusunkat. Közben beneveztünk az EIT ClimateLaunchpad nevű ötletversenyére is, ahol országos elsőkként továbbjutottunk a nemzetközi fordulóba, így utaztunk ki Edinburgh-ba, ahol az egész világról 110 csapat képviselte a bekerült országokat, mi pedig a legjobb hat között végeztünk az Urban Transitions kategóriában.

Amikor hazajöttünk, akkor volt a Startup Campus x BME powered by Hiventures Demo Day-e, ahol szintén elsők lettünk, 2019 február elején pedig a 9 milliós tőkebefektetésnek köszönhetően megalapítottuk a céget. Azóta részt vettünk az EIT Climate-KIC akcelerátor programjában, ami a másik nagy mérföldkő volt, ugyanis 10 ezer euró támogatást és a KPMG különdíját is megnyertük. Legutóbb pedig a Design Terminal 3 hónapos mentorprogramján vettünk részt, aminek a végén elhoztuk a közönségdíjat.

Nem tudom, hogy ettől a ponttól kezdve akarunk-e más mentorprogramokban is részt venni, ugye zajlik most a Tungsramnak az együttműködése a Startup Campusszal, de nekünk már van egy piacra vitt termékünk. Egyébként mindenképpen erre is beneveztünk volna, ha mondjuk egy évvel hamarabb indul.

Sokat jártál mostanában külföldön, Malajziában és az USA-ban is. Milyen bringás tanulságokat hoztál haza? Mi az, amiben Magyarország, Budapest vagy akár vidéki városok fejlődhetnének, mi az a szellemiség, amit jó lenne követni?

Los Angelesből Budapestre vetítve a közbringa rendszer sokkal jobban működik, mint nálunk. A flotta egy része elektromos, amiben egyébként itthon Győr városa élvonalban van, ott azt hiszem a bringák 20%-a már most elektromos. Szerintem a Bubit (budapesti közösségi kerékpármegosztó rendszer – a szerk.) is többen használnák, ha elektromos lenne, nem pedig ilyen nehéz, lomha, ami miatt sokan nem kedvelik. Emellett az egész infrastruktúra nagyon egyszerűen, közérthetően van kialakítva. Amikor Esztergomban voltam kirándulni, ott is szerettem volna használni a közbringa rendszert. Ehhez viszont be kell regisztrálni, meg kell adni egy csomó személyes adatot, utána kapsz egy kártyát, és csak azzal a kártyával tudod használni a rendszert. Odamentem turistaként, akartam bérelni kerékpárt és nem tudtam, mert vannak ilyen kötöttségek. Los Angelesben viszont európaiként, egy bankkártyás fizetéssel egy perc alatt ki tudtam venni egy kerékpárt.

Malajziában Penang szigete is egy felívelő kerékpáros paradicsom, gondolok itt például a kerékpárutak építésére vonatkozó kormányzati törekvésekre. Ebben Magyarország semmivel sincs lemaradva, itt a saját szülővárosomat (Nyíregyházát – a szerk.) követendő példának tartom, de Szombathelyen, Győrben, Szegeden, Pécsett, igazából mindenhol folynak kerékpáros fejlesztések. A tervek szerint idén a Giro d’Italiát is mi rendezzük (a tervezettnél későbbi időpontban, de várhatóan ugyanúgy Budapestről indulva – a szerk.), szóval abszolút az élvonalba kerültünk, de a kihasználtság, a kerékpár modális részesedése még mindig alacsonyabb, mint mondjuk Franciaországban vagy Németországban, pedig minden lehetőség adott arra, hogy többen kerékpározzanak.

Már tavaly ősszel élesben teszteltétek a tárolóitokat egy nagy budapesti beváráslóközpontnál.

Nagyon tanulságos teszt volt. Augusztus végén kezdtük, amikor még bőven volt 30 fok az utcán, a fémváz belsejében pedig, ahol akkor még nem alkalmaztunk hűtést, lehetett 50 vagy 60 fok is. Volt olyan része a tárolónak, ami leolvadt, volt, ami megfőtt. Nekünk azért nehéz, mert mi egy úgynevezett connected hardware-t csinálunk, azaz hardvert és szoftvert együtt, amiben rengeteg elektronikai komponenst alkalmazunk. Egy startupnak, de még egy tapasztaltabb mérnöknek is nagy kihívás, hogy hogyan lehet ezeket a rendszereket összehangolni a különböző időjárási viszonyokkal, az egyéb biztonsági szempontokat és a vandalizmust is figyelembe véve.

Rájöttünk például, hogy olyan helyen kopik a tárolónk, ahol nem számítottunk rá, és hogy a szoftveres oldalát kell még kicsit csiszolni. Most, hogy ezzel megvagyunk, már van egy olyan gyakorlatilag dobozos termékként megvásárolható termékcsomagunk, amit tudunk értékesíteni. Kellett ez a pilot teszt, ez a hibafeltárás ahhoz, hogy ne az éles eladások után derüljenek ki ezek a hiányosságok. Úgy látom, sokat tanultunk.

Mi a következő lépés?

Azt szeretnénk, ha 2020 az eladások éve lenne, egy 100 millió forintos árbevételt szeretnénk realizálni egy év múlva, és ez szerintem abszolút teljesíthető. Most kettő projektben vagyunk benne, az egyik az egy okosváros projekt, a másik, hogy egy új alaptevékenységet kezdtünk el, ahol hotelek számára kínálunk teljesen automatizált elektromos kerékpárbérlő rendszert. Itt a szállóvendégek – mint fogyasztás jellegű szolgáltatás –, használhatnak elektromos kerékpárokat. Most ezen dolgozunk, de ugye ott van a városi használatra kifejlesztett BLOCK rendszer, amit már értékesítünk.

Titeket miként érint a mostani járványügyi helyzet, van-e ennek bármilyen hatása a jövőbeli terveitekre vagy akár már most a működésetekre?

Azt feltételezzük, hogy a járvány elmúltával egy jelentősebb recessziós időszak fog ránk nehezedni. Ezen forgatókönyv szerint egyetlen potenciális ügyfelünknek sem lesz pénze tőlünk kerékpártároló állomásokat vásárolni, ellenben a városi kerékpározás népszerűségét töretlennek tekintjük. Hogy megbirkózzunk ezzel a helyzettel, alapjaiban gondoltuk újra az üzleti modellünket, amely gondolkodás eredményeként megszületett egy leginkább a Foxpost működéséhez hasonló struktúra és az ezt alátámasztó paraméterezett cashflow táblázat. Gyakorlatilag mi fizetünk azért az ügyfeleinknek, hogy négyzetmétert béreljünk városi területen, amelyen mi telepítjük a kerékpártárolóinkat, amit pedig a kerékpárosok egy jelképes összegért igénybe vehetnek. Úgy véljük, így rövidebb időn belül fogunk nagyobb BLOCK lefedettséget elérni, amely hatalmas előny lesz az urbánus kerékpárosoknak. A szállodai kerékpárbérlő projektünk nyári pilot tesztjeit sajnos le kellett fújnunk, hiszen most a hotelek is a túlélésért küzdenek. Én őszintén bízom abban, hogy amint visszaáll minden a régi kerékvágásba, mi is folytatni tudjuk a terveinket.

Végezetül szerinted mi az a három legfontosabb dolog, amit egy egyetemista startuppernek szem előtt kell tartania, amikor elindul, és mit tanácsolnál azoknak, akik az idén jelentkeznek az egyetemi programjainkra?

Ne essen senki abba a hibába, hogy azt mondja, ezt nem fogom most csinálni, mert inkább az egyetemre fókuszálok. Később se lesz ideje rá. Most segítik az embert, tényleg minden lehetőség adott arra, hogy valaki fiatal vállalkozó legyen, rengeteg EU-s forrás vár elköltésre, rengeteg ötlet vár felfedezésre, nagyon sok piaci igény van még, amit nem elégítettek ki, itt van ez a sok-sok program, hát tessék rájuk jelentkezni.

A második, hogy szerintem a legeslegfontosabb vállalkozói tulajdonság, a sikernek az egyik legnagyobb titka, az a kitartás. Nem feladni, ha elsőre nem sikerül. Mi szerencsére egyik programból a másikba kerültünk, mindig kaptunk segítséget, senki nem volt, aki gátolt vagy visszahúzott volna, úgyhogy bízok benne, hogy másoknak is hozzánk hasonló útja lesz, de akkor sem kell feladni, ha nem így sikerül elsőre.

Az utolsó pedig, hogy ott legyen a vállalkozói eszköztárban a kreativitás. Nem lesz mindig arra pénze az embernek, hogy már az elején megfizessen mondjuk egy dizájnert vagy egy marketing szakértőt. Fel kell találni magunkat és a jég hátán is megélni, és ehhez kreatívnak kell lenni.

A cikk a Startup Campus megbízásából készült.

 

Keresik a legdinamikusabban növekvő techcégeket

Újra pályázhatnak a Technology Fast 50 díjra a gyorsan fejlődő technológiai cégek: a Deloitte immár 23. éve hirdeti meg közép-európai versenyét, amely a technológiai iparág leggyorsabban növekvő vállalatait rangsorolja. Mind a már befutott, mind a feltörekvő technológiai vállalatoknak platformot biztosítva arra, hogy szélesebb körben bemutathassák innovatív megoldásaikat.

Bővebben

Minden negyedik hazai fintech cég részesült már kockázatitőke befektetésben

A hazai fintech szektor bővülése a koronavírus-járvány megjelenését követően is folytatódott, mára csaknem 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük pedig meghaladta a 170 milliárd forintot – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2022-es FinTech és digitalizációs jelentéséből.

Bővebben

Kalandozások a tokenizáció világában

A blockchain technológia és az erre épülő tokenizáció az élet egyre több területén van jelen. Pontosan ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy megismertessük és megértessük ennek előnyeit az üzleti döntéshozókkal – mondta Czeglédi Tamás a Blockchain koalíció szakmai vezetője, a Kalandozások a tokenizáció világában című online kiadványuk megjelenése kapcsán.

Bővebben

Orvosokkal közösen tervezik a jövő magyar kórházait

Automatizált robotrendszerekkel, a páciensek és a dolgozók mozgásának előzetes szimulációjával és a gazdaságos üzemeltetést szolgáló energetikai megoldásokkal segíti a hatékony betegellátást az egészségügyi intézmények következő generációja. Ezeket az orvosokkal szoros együttműködésben alkotják meg az építészek. Már Magyarországon is több ilyen projekt van folyamatban, amelyek tervezésén a kórházfejlesztés terén új szemléletet meghonosító Paulinyi & Partners építésziroda dolgozik.

Bővebben

Magyar diákok által fejlesztett önvezető autónak drukkolhatunk Nogaro városában

Környezetérzékelés, GPS-es és mobilnetes pozícionálás, pontos kamerarendszer. Többek közt ezek az önvezető járművek elengedhetetlen feltételei. A győri Széchenyi István Egyetem csapata évek óta fejleszti autonóm járművét, most pedig izgalmas kihívás előtt áll: július elején a franciaországi Nogaro városában egy komplex feladatokból álló nemzetközi versenyen vesznek részt, ahol a precíziós önvezetéshez szükséges netkapcsolatot a Yettel biztosítja számukra.

Bővebben

Hetvenmillió forintos fejlesztéssel épül a jövő hálózata a BME Ipar 4.0 Technológiai Központban

Autonóm villamossági hálózatot építenek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipar 4.0 Technológiai Központjában a Schneider Electric műszaki támogatásával. Az úgynevezett micro-grid rendszer fejlett energiamenedzsment szoftvereket is tartalmaz, és az oktatás segítése mellett lehetőséget kínál az új technológiák iránt érdeklődő hazai vállalkozások számára is, hogy megismerjék, milyen előnyöket kínálnak ezek a megoldások. A Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, több mint kétezer munkavállalóval Magyarországon.

Bővebben