Hirdetés

Mire számíthat az európai ökoszisztéma 2025-ben – a klímatechnológiai iparágban?

2024-re rányomta a bélyegét a Northvolt csődje – de vajon ez csak egy egyedi eset, vagy annak a jele, hogy 2025-ben leáldozik a klímainnovációknak? Szakértők és befektetők válaszolnak.

Finoman szólva sem volt kegyes 2024 az európai klímatechnológiával:

mindenek előtt Európa nagy akkumulátorgyártó reménysége, a Northvolt csődvédelem alá vonása tett be az iparágnak.

Főleg azután, hogy az év nagyon is jól indult a klímatechnológiai óriásnak: hatalmas, 5 milliárd dolláros hitelt húzott be svédországi gyárának bővítésére, ezzel a legnagyobb zöld hitelfelvételt hajtva végre Európa történetében. Innen jutottunk el a novemberi csődeljárásig a cég 5,84 milliárd dollárra felszökő adóssága miatt, hogy aztán 2025 elején is még az életben maradásért és az új finanszírozók bevonásáért küzdjön a cég.

De nem csupán a Northvolt hasalt el tavaly: a legnagyobb bukások között találunk még zöldtechnológiával foglalkozó startupokat.

Arról, hogy mit tartogathat 2025 az iparágnak, szakértők és befektetők nyilatkoztak.

Nem a Northvolt lesz az utolsó a sorban

„A klímatechnológiai startupok kilátásai nem rózsásak, és a Northvolt közelmúltbeli csődje után további csődökre számítunk”

– mondja Sam Hill, az amerikai TDK Ventures befektetési elemzője. Szerinte ennek oka részben az elmúlt évek korai fázisú finanszírozási gyakorlata, amely olyan vállalkozásokhoz is tőkét juttatott, amelyek nem fogják tudni megtenni a növekedési szakasz eléréséhez szükséges lépéseket.

A Northvolt svédországi gyára, amit 2024 elején még Európa zöld óriásgyárává akartak bővíteni. Forrás: Spisen / Wikimedia Commons

Az elemző szerint ez azonban az ökoszisztéma természetes fejlődésének része, és csupán azt jelenti, hogy a klímatechnológiai startupoknak, ha talpon akarnak maradni, 2025-ben is nagy figyelmet kell szentelniük technológiai kockázatuk csökkentésére és kereskedelmi vonzerejük növelésére.

A megismételhető, skálázható jövőben van a siker kulcsa

Ezzel párhuzamosan David Delfassy, a TDK Ventures befektetési igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a climate tech 2024-ben még túlságosan egyedi problémákra próbált megoldásokat találni.

„Az infrastrukturális feltételeket és a növekedést finanszírozók azonban nem az egyszeri sikerekbe akarnak befektetni, hanem a megismételhető, skálázható jövőbe.”

David Delfassy tehát úgy gondolja, 2025-ben a klímatechnológiai startupok nagyobb figyelmet fordíthatnak arra, hogy az egyedi problémák egyedi megoldásai helyett a nagyobb, általánosabb problémák globálisan skálázható megoldásaival bizonyítsák: hosszútávon is életképes a projekt.

Ismét divatba jöhet a széndioxid-kereskedés

A climate tech 2025-ben fontos szerepet tölthet be abban, hogy a széndioxid-piac újra fellendüljön – erre számít Chris Hocknell, az Eight Versa fenntarthatósági tanácsadó cég alapítója. Szerinte idén több cég meri majd újra magára venni a karbonsemleges címkét, valamint – a belsőleg nem csökkenthető kibocsátás ellentételezésére – használni a széndioxid-krediteket.

„2023-ban és 2024-ben azt láttuk, hogy sok vállalat visszariad a »karbonsemleges« címke mint legitim széndioxid-mentesítési referenciaérték alkalmazásától.”

Ennek oka Chris Hocknell szerint az, hogy a karbonsemlegesség képviselői az elmúlt években minden más kibocsátáscsökkentő módszer legitimitását megkérdőjelezték: kiváló példa erre szerinte a REDD+ karbonkredit, ami a fejlődő országok szereplőit ösztönzi az erdőirtás csökkentésére. A REDD+ kreditrendszert több támadás is érte, amiben megkérdőjelezték azok kibocsátáscsökkentő hatékonyságát, amire persze ellenvélemények is érkeztek.

„A széndioxid-piacok e hitelességi válság következtében 2023-ra mintegy 61 százalékkal zsugorodtak”

– fejtette ki a szakértő.

Az ENSZ klímakonferenciáját tavaly Azerbajdzsánban, Bakuban rendezték meg. Forrás: IAEA Imagebank / Wikimedia Commons

A tavaly novemberben megrendezett COP29 klímakonferencia azonban változást hozhat a kérdésben, ahol az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményt aláírók megegyeztek a széndioxid-kereskedés minőségi kritériumainak (mint kibocsátás csökkentésének monitorozása, újbóli megnövekedésének kötelező jelentése, vagy a kockázatértékelés módja) nemzetközi összehangolásáról.

NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online

Egész Európát el akarja látni AI harci drónokkal a német Helsing

A pár hónapja pivotált startup megnyitotta az első olyan gyárát, ahol tömegesen tudja gyártani a saját fejlesztésű harci drónjait – most éppen Ukrajnának. A Helsing víziója, hogy Európa-szerte hozzon létre még ilyen gyárakat, ahol akár tízezrével gurulhatnak le a gyártószalagról a drónok.

Bővebben

Csúnyán megbukna az AI, ha valódi betegeket kéne diagnosztizálnia

Egy amerikai kutatásban azt vizsgálták, hogy a vezető LLM-modellek képesek-e szimulált orvos-beteg beszélgetésekben kideríteni minden szükséges információt a páciens állapotáról, és felállítani a helyes diagnózist.

Bővebben

Közös edukációs kampányba fog Balogh Petya és a Lightyear

A kampány keretében a két szereplő plakátokon, videókban és webinárokon igyekszik majd emelni a magyar pénzügyi és befektetői tudatosság szintjét. Balogh Petya egyúttal most egy olyan kezdeményezés mellé áll, amely nem köthető saját cégeihez vagy befektetői portfóliójához.

Bővebben

Színház csupán, amit sok nagyvállalat csinál innováció címén – ezen akar változtatni a STRT egy új szolgáltatással

A nagyvállalati innovációs tanácsadás célja, hogy az érintett szereplőket edukálja a kíváncsiságot és kísérletezést elősegítő, a kemény KPI-okat mellőző, fenntartható vállalati kultúra kialakítására, és a gyakorlatban is erősítse az ügyfél innovációs képességeit. A STRT által szervezett háttérbeszélgetésen jártunk.

Bővebben

Így szegmentálódik a kockázatitőke-piac a mesterséges intelligencia finanszírozásában

Az alapmodellek fejlesztésének finanszírozása annyira költséges, hogy csak a dollárszázmilliókat erre költő VC-ket találjuk meg a befektetői listában. Ez azonban nem jelenti, hogy a kis- és közepes méretű VC-k kimaradnak az AI-bummból – mutat rá a PitchBook elemzése.

Bővebben