Konszolidáció, AI, kvantum és hardver – ezek lesznek a kulcsszavak idén a deeptechben.
2024 vegyes év volt az európai deeptech számára: egyik oldalról az olyan nagy bukásoktól volt hangos a startup-ökoszisztéma, mint a zöld akkumulátorgyártó Northvolt, vagy éppen az akkumukátoros légi jetet fejlesztő Lilium. Igaz, az előbbi márciusig nyert időt rendbe szedni a pénzügyeit, az utóbbit pedig egyelőre úgy tűnik, egy új befektető húzza ki a bajból.
A másik oldalról – mint azt az Atomico 2024. évi State of European Tech kutatási jelentése kimutatta – a meglévő nehézségek ellenére (mint a növekedéshez szükséges tőke megszerzésének vagy a bevételgenerálás nehézségei) a deeptech hellyel-közzel képes volt megtartani a pozícióját a finanszírozási piacon:
amíg 2023-ban 15 milliárd dollárnyi befektetés áramlott a deeptech startupokhoz Európában, addig 2024-ben csak némileg kevesebb, 14 milliárd dollár.
2015-től kezdődően az európai deeptechbe áramló befektetések összértéke és százalékos aránya az összes befektetéshez viszonyítva. Az Atomico deeptechként határozta meg azokat a technológiákat, amelyek kézzelfogható mérnöki innováción vagy tudományos előrelépésen, felfedezésen alapulnak, és amelyet először alkalmaznak termékként vagy szolgáltatásként, továbbá gyakran a társadalom nagy problémáinak megoldására irányulnak. A 2024. évi adat az az év szeptemberéig rendelkezésre állt adatok alapján készült szakértői előrejelzést mutatja. Forrás: Az Atomico 2024. évi State of European Tech kutatási jelentése
Arról, hogy mit tartogathat 2025 az európai deeptechnek, az iparág szakértői válaszolnak.
2025 a konszolodáció éve lesz
Általánosságban arra számíthatunk Estelle Godard, a Promus Ventures alelnöke szerint, hogy – más iparágakhoz hasonlóan – a deeptechben is éreztetni fogja a hatását a startup-ökoszisztéma általánossá váló problémái: a szűkösebb és bajosabban elérhető források, valamint ezzel összefüggésben a skálázódás nehézségei.
Szerinte ez a piac konszolidációs hullámához fog vezetni 2025-ben: meg fognak szaporodni az összeolvadások és felvásárlások (M&A), főleg az amerikai szereplők vezetésével.
Továbbá olyan alágazatok jöhetnek ki győztesen a konszolidációból, mint a védelmi technológia (erről itt írtunk bővebben), az űrtechnológia (ahol leginkább a meghajtást és a manőverezést biztosító technológiákra összpontosíthatnak idén), a félvezetőtechnológia, és persze az AI.
Szemetek az AI-ra vessétek!
„A mesterséges intelligencia továbbra is a növekedés motorja marad az összes deeptech területen, a robotika, a biotechnológia, a félvezetők és még az űrelemzés terén is – és az AI-jal foglalkozó startupok értékelése továbbra is meghaladja majd a többiekét”
– ezt várja 2025-től Estelle Godard, a Promus Ventures alelnöke. Ezt erősíti meg Ekaterina Almasque, az OpenOcean általános partnere, aki szerint kiváltképpen az olyan AI-területeken, mint a videógenerálás, a kódgenerálás, az egészségügy, a fehérjetervezés, a gyártás és a devops (development and operations, azaz a szoftverfejlesztők és a szoftvereket üzemeltetők szoros együttműködésén alapuló gyakorlat), az európai startupok a vártnál is sokkal gyorsabban érnek el többmilliárd dolláros értékeléseket.
Az űrtechnológiában a magyarok is büszkélkedhetnek: a képen az itthoni egyetemek összefogásával készült MRC-100 zsebműhold látható, aminek fő feladat az elektroszmog mérése. A műholdat 2023-ban az Elon Musk által alapított SpaceX Falcon hordozórakéta juttatta fel az űrbe. Azt, hogy milyen lehetőségekkel kecsegtet a magyar egyetemi szféra az űriparban, Kiss Ákos vendégszerzőnk ebben a cikkben foglalta össze. Forrás: BME
Az AI jövőjének pedig szinte csak a képzelet szab határokat a szakértők szerint, akik a következő területeken várnak nagy fejlődést az elkövetkező évben:
- 2024 volt a keserű rádöbbenés éve a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) tekintetében, amikor a szereplők szembesültek azzal: hiába a hype, ha nem tudják költséghatékonyan fejleszteni ezeket a rendszereket. Éppen ezért 2025 a szakterület-specifikus LLM-rendszerek fejlesztéséről szólhat, ahol a vállalatok racionalizált költségek mellett lehetnek képesek hosszútávú üzleti megtérülést elérni. (Ekaterina Almasque, az OpenOcean általános partnere)
- A következő nagy lépés a valós idejű, de online könnyen nem elérhető adatok feltérképezése és integrálása lehet az AI-rendszerekbe, ami olyan területeken vezethet új megoldásokhoz, mint a robotika, a biológia és az orvostudomány. (Harald Nieder, a Redalpine általános partnere)
- Az AI Achilles-sarka az energia: a szükséges számítástechnikai teljesítmény garantálásához rendkívül sok energia szükséges, amire megoldást jelenthetne a nukleáris fúzió integrálása erre a területre. 2025-ben a tőke ahhoz a néhány szereplőhöz fog áramlani, akik ennek a problémának a hálózati szintű megoldását ígérik, és megszülethetnek az új piacvezetők az AI energiaellátásában. (Harald Nieder, a Redalpine általános partnere)
- Az AI másik nagy kihívása számítástechnikai teljesítményigény, amihez több ezer chip klaszterbe fűzésére is szükség lehet. Éppen ezért a kockázatitőke-befektetők az olyan technológiákra fognak kiemelten figyelni, mint a processzorok méretezése, az adatátvitel, a tárolás és az energia. (Anne-Sophie Carrese, az Elaia ügyvezető partnere)
Adatokat, minél jobbat, minél jobban!
A számítástechnika egyik nagy problémája az adatok, azok továbbítása és feldolgozhatósága köré csoportosul. Anne-Sophie Carrese arra számít, hogy az adat-infrastuktúra fejlesztése lesz az egyik fő kutatási irány az idei évben: nevezetesen az, hogy hogyan lehet a fragmentált, nem egységes formátumú adatokat a leghatékonyabb elérni és közös nevezőre hozni. Ahogyan az Elaia ügyvezető partnere hozzátette:
az adatintenzív rendszereknél még az ilyen irányú kisebb, de fokozatos fejlesztések is hatalmas fejlődéshez vezetnek.
Francesco Ricciuti, a Runa Capital munkatársa hasonlóan nagy lehetőséget lát a fotonikában: szerinte – hála a terület fejlődésének – a kockázatitőke-befektetők most kezdenek csak igazán felfigyelni az abban rejlő lehetőségre, hogy a hagyományos számítástechnika elektromosság alapú információtovábbítása helyett fényt használjunk erre a célra.
A legnagyobb lehetőséget azonban a szakértők azonban mégiscsak a kvantumtechnológiában látják. (Ennek működéséről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)
„A tavalyi év – hála az előrelépéseknek és az innovációnak – ébresztő hatással volt a kvantummal kapcsolatban még mindig szkeptikus befektetők számára is. 2025-ben olyan kvantumstartupok keresésére fogok koncentrálni, amelyek a technológia vállalati szintű működőképességén munkálkodnak”
– mondja Ekaterina Almasque.
A brit Riverlane, ami a kvantum-számítástechnika egyik legnagyobb nehézségén, a kvantumbitek hibáinak áthidalásán dolgozik, tavaly nagy mérföldkőhöz ért: ők lettek az első európai kvantumstartup, ami sikerrel húzott be Series C befektetést. A képen a Riverlane Cambridge-i irodája látható. Forrás: Layrd Design
Ahogyan Francesco Perticarari, a Silicon Roundabout Ventures általános partnere hozzáteszi, a növekvő befektetői érdeklődéshez nagyban hozzájárul az, hogy a terület szereplői (mint a Riverlane, a Quandela, a Nu-Quantum és a Planqc) sorra adtak hírt az elmúlt években a többmillió eurós bevételű szerződéseikről. „Az európai kvantum-számítástechnikai vállalatok együttesen több mint 200 millió eurós bevételt fognak elérni 2025-ig, és az amerikai versenytársaik előtt fogják demonstrálni a kvantum előnyét a gyakorlati alkalmazásban. Valószínű azonban, hogy az amerikai és – kisebb mértékben – a japán befektetőknek is be kell majd szállniuk a növekedésük támogatásába.”
Francesco Ricciuti még egy sikertörténetre hívja fel a figyelmet: a Google 2024 decemberében mutatta be a Willow nevű új kvantumchipjét, amivel napjaink egyik legfejlettebb kvantumszámítógépe lépett a piacra.
Fellendülést hozhat 2025 a hardvertechnológiai startupoknak
Francesco Perticarari, a Silicon Roundabout Ventures általános partnere arra számít, hogy a jövőbeli technológiai bevételek 60 százaléka hardveralapú innovációkból származik majd. Ezt arra alapozza, hogy míg 2016-ban a kockázati tőke csak mintegy 20 százaléka áramlott hardveres startupokhoz, addig 2025-re ez már elérheti a 40 százalékot is.
Jó hír nemcsak a hardverben, hanem általánosságban a deeptechben utazók számára, hogy a kockázatitőke-befektetőket finanszírozó LP-k (limited partnerek, például magántőkések, nyugdíj- és állami alapok, alapítványok, nagy családi vagyont kezelő cégek) egyre inkább felfigyelnek erre a területre: az Atomico kérdőívére válaszoló LP-k 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben végzett kutatást arról, hogy milyen deeptech fókuszú alapokba lehetne tőkét kihelyezni. Mivel a kérdésre több választ is meg lehetett jelölni, így az adatok nem 100 százalékot adnak ki. A „nem tudom / nincs véleményem” opciót jelölők nem szerepelnek a grafikonon. Forrás: Az Atomico State of European Tech kutatási jelentése
Ennyire azért nem optimista Estelle Godard, a Promus Ventures alelnöke: szerinte a hardverberuházások nem fognak széles körben növekedni, az viszont nagyon is valószínű, hogy az egyes technológiákra (mint a félvezetőtechnológiára, az ipari robotikára, vagy a védelmi technológiára) erős kereslet mutatkozik majd 2025-ben is.
Ennek hátterében szerinte az áll, hogy az európai ökoszisztéma egyre inkább a technológiai szuverenitás megteremtésére helyezi a hangsúlyt.
NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online