Hirdetés

Mire számíthat az európai ökoszisztéma 2025-ben – a deeptech iparágban?

Konszolidáció, AI, kvantum és hardver – ezek lesznek a kulcsszavak idén a deeptechben.

2024 vegyes év volt az európai deeptech számára: egyik oldalról az olyan nagy bukásoktól volt hangos a startup-ökoszisztéma, mint a zöld akkumulátorgyártó Northvolt, vagy éppen az akkumukátoros légi jetet fejlesztő Lilium. Igaz, az előbbi márciusig nyert időt rendbe szedni a pénzügyeit, az utóbbit pedig egyelőre úgy tűnik, egy új befektető húzza ki a bajból.

A másik oldalról – mint azt az Atomico 2024. évi State of European Tech kutatási jelentése kimutatta – a meglévő nehézségek ellenére (mint a növekedéshez szükséges tőke megszerzésének vagy a bevételgenerálás nehézségei) a deeptech hellyel-közzel képes volt megtartani a pozícióját a finanszírozási piacon:

amíg 2023-ban 15 milliárd dollárnyi befektetés áramlott a deeptech startupokhoz Európában, addig 2024-ben csak némileg kevesebb, 14 milliárd dollár.

2015-től kezdődően az európai deeptechbe áramló befektetések összértéke és százalékos aránya az összes befektetéshez viszonyítva. Az Atomico deeptechként határozta meg azokat a technológiákat, amelyek kézzelfogható mérnöki innováción vagy tudományos előrelépésen, felfedezésen alapulnak, és amelyet először alkalmaznak termékként vagy szolgáltatásként, továbbá gyakran a társadalom nagy problémáinak megoldására irányulnak. A 2024. évi adat az az év szeptemberéig rendelkezésre állt adatok alapján készült szakértői előrejelzést mutatja. Forrás: Az Atomico 2024. évi State of European Tech kutatási jelentése

Arról, hogy mit tartogathat 2025 az európai deeptechnek, az iparág szakértői válaszolnak.

2025 a konszolodáció éve lesz

Általánosságban arra számíthatunk Estelle Godard, a Promus Ventures alelnöke szerint, hogy – más iparágakhoz hasonlóan – a deeptechben is éreztetni fogja a hatását a startup-ökoszisztéma általánossá váló problémái: a szűkösebb és bajosabban elérhető források, valamint ezzel összefüggésben a skálázódás nehézségei.

Szerinte ez a piac konszolidációs hullámához fog vezetni 2025-ben: meg fognak szaporodni az összeolvadások és felvásárlások (M&A), főleg az amerikai szereplők vezetésével.

Továbbá olyan alágazatok jöhetnek ki győztesen a konszolidációból, mint a védelmi technológia (erről itt írtunk bővebben), az űrtechnológia (ahol leginkább a meghajtást és a manőverezést biztosító technológiákra összpontosíthatnak idén), a félvezetőtechnológia, és persze az AI.

Szemetek az AI-ra vessétek!

„A mesterséges intelligencia továbbra is a növekedés motorja marad az összes deeptech területen, a robotika, a biotechnológia, a félvezetők és még az űrelemzés terén is – és az AI-jal foglalkozó startupok értékelése továbbra is meghaladja majd a többiekét”

– ezt várja 2025-től Estelle Godard, a Promus Ventures alelnöke. Ezt erősíti meg Ekaterina Almasque, az OpenOcean általános partnere, aki szerint kiváltképpen az olyan AI-területeken, mint a videógenerálás, a kódgenerálás, az egészségügy, a fehérjetervezés, a gyártás és a devops (development and operations, azaz a szoftverfejlesztők és a szoftvereket üzemeltetők szoros együttműködésén alapuló gyakorlat), az európai startupok a vártnál is sokkal gyorsabban érnek el többmilliárd dolláros értékeléseket.

Az űrtechnológiában a magyarok is büszkélkedhetnek: a képen az itthoni egyetemek összefogásával készült MRC-100 zsebműhold látható, aminek fő feladat az elektroszmog mérése. A műholdat 2023-ban az Elon Musk által alapított SpaceX Falcon hordozórakéta juttatta fel az űrbe. Azt, hogy milyen lehetőségekkel kecsegtet a magyar egyetemi szféra az űriparban, Kiss Ákos vendégszerzőnk ebben a cikkben foglalta össze. Forrás: BME

Az AI jövőjének pedig szinte csak a képzelet szab határokat a szakértők szerint, akik a következő területeken várnak nagy fejlődést az elkövetkező évben:

  • 2024 volt a keserű rádöbbenés éve a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) tekintetében, amikor a szereplők szembesültek azzal: hiába a hype, ha nem tudják költséghatékonyan fejleszteni ezeket a rendszereket. Éppen ezért 2025 a szakterület-specifikus LLM-rendszerek fejlesztéséről szólhat, ahol a vállalatok racionalizált költségek mellett lehetnek képesek hosszútávú üzleti megtérülést elérni. (Ekaterina Almasque, az OpenOcean általános partnere)
  • A következő nagy lépés a valós idejű, de online könnyen nem elérhető adatok feltérképezése és integrálása lehet az AI-rendszerekbe, ami olyan területeken vezethet új megoldásokhoz, mint a robotika, a biológia és az orvostudomány. (Harald Nieder, a Redalpine általános partnere)
  • Az AI Achilles-sarka az energia: a szükséges számítástechnikai teljesítmény garantálásához rendkívül sok energia szükséges, amire megoldást jelenthetne a nukleáris fúzió integrálása erre a területre. 2025-ben a tőke ahhoz a néhány szereplőhöz fog áramlani, akik ennek a problémának a hálózati szintű megoldását ígérik, és megszülethetnek az új piacvezetők az AI energiaellátásában. (Harald Nieder, a Redalpine általános partnere)
  • Az AI másik nagy kihívása számítástechnikai teljesítményigény, amihez több ezer chip klaszterbe fűzésére is szükség lehet. Éppen ezért a kockázatitőke-befektetők az olyan technológiákra fognak kiemelten figyelni, mint a processzorok méretezése, az adatátvitel, a tárolás és az energia. (Anne-Sophie Carrese, az Elaia ügyvezető partnere)

Adatokat, minél jobbat, minél jobban!

A számítástechnika egyik nagy problémája az adatok, azok továbbítása és feldolgozhatósága köré csoportosul. Anne-Sophie Carrese arra számít, hogy az adat-infrastuktúra fejlesztése lesz az egyik fő kutatási irány az idei évben: nevezetesen az, hogy hogyan lehet a fragmentált, nem egységes formátumú adatokat a leghatékonyabb elérni és közös nevezőre hozni. Ahogyan az Elaia ügyvezető partnere hozzátette:

az adatintenzív rendszereknél még az ilyen irányú kisebb, de fokozatos fejlesztések is hatalmas fejlődéshez vezetnek.

Francesco Ricciuti, a Runa Capital munkatársa hasonlóan nagy lehetőséget lát a fotonikában: szerinte – hála a terület fejlődésének – a kockázatitőke-befektetők most kezdenek csak igazán felfigyelni az abban rejlő lehetőségre, hogy a hagyományos számítástechnika elektromosság alapú információtovábbítása helyett fényt használjunk erre a célra.

A legnagyobb lehetőséget azonban a szakértők azonban mégiscsak a kvantumtechnológiában látják. (Ennek működéséről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

„A tavalyi év – hála az előrelépéseknek és az innovációnak – ébresztő hatással volt a kvantummal kapcsolatban még mindig szkeptikus befektetők számára is. 2025-ben olyan kvantumstartupok keresésére fogok koncentrálni, amelyek a technológia vállalati szintű működőképességén munkálkodnak”

– mondja Ekaterina Almasque.

A brit Riverlane, ami a kvantum-számítástechnika egyik legnagyobb nehézségén, a kvantumbitek hibáinak áthidalásán dolgozik, tavaly nagy mérföldkőhöz ért: ők lettek az első európai kvantumstartup, ami sikerrel húzott be Series C befektetést. A képen a Riverlane Cambridge-i irodája látható. Forrás: Layrd Design

Ahogyan Francesco Perticarari, a Silicon Roundabout Ventures általános partnere hozzáteszi, a növekvő befektetői érdeklődéshez nagyban hozzájárul az, hogy a terület szereplői (mint a Riverlane, a Quandela, a Nu-Quantum és a Planqc) sorra adtak hírt az elmúlt években a többmillió eurós bevételű szerződéseikről. „Az európai kvantum-számítástechnikai vállalatok együttesen több mint 200 millió eurós bevételt fognak elérni 2025-ig, és az amerikai versenytársaik előtt fogják demonstrálni a kvantum előnyét a gyakorlati alkalmazásban. Valószínű azonban, hogy az amerikai és – kisebb mértékben – a japán befektetőknek is be kell majd szállniuk a növekedésük támogatásába.”

Francesco Ricciuti még egy sikertörténetre hívja fel a figyelmet: a Google 2024 decemberében mutatta be a Willow nevű új kvantumchipjét, amivel napjaink egyik legfejlettebb kvantumszámítógépe lépett a piacra.

Fellendülést hozhat 2025 a hardvertechnológiai startupoknak

Francesco Perticarari, a Silicon Roundabout Ventures általános partnere arra számít, hogy a jövőbeli technológiai bevételek 60 százaléka hardveralapú innovációkból származik majd. Ezt arra alapozza, hogy míg 2016-ban a kockázati tőke csak mintegy 20 százaléka áramlott hardveres startupokhoz, addig 2025-re ez már elérheti a 40 százalékot is.

Jó hír nemcsak a hardverben, hanem általánosságban a deeptechben utazók számára, hogy a kockázatitőke-befektetőket finanszírozó LP-k (limited partnerek, például magántőkések, nyugdíj- és állami alapok, alapítványok, nagy családi vagyont kezelő cégek) egyre inkább felfigyelnek erre a területre: az Atomico kérdőívére válaszoló LP-k 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben végzett kutatást arról, hogy milyen deeptech fókuszú alapokba lehetne tőkét kihelyezni. Mivel a kérdésre több választ is meg lehetett jelölni, így az adatok nem 100 százalékot adnak ki. A „nem tudom / nincs véleményem” opciót jelölők nem szerepelnek a grafikonon. Forrás: Az Atomico State of European Tech kutatási jelentése

Ennyire azért nem optimista Estelle Godard, a Promus Ventures alelnöke: szerinte a hardverberuházások nem fognak széles körben növekedni, az viszont nagyon is valószínű, hogy az egyes technológiákra (mint a félvezetőtechnológiára, az ipari robotikára, vagy a védelmi technológiára) erős kereslet mutatkozik majd 2025-ben is.

Ennek hátterében szerinte az áll, hogy az európai ökoszisztéma egyre inkább a technológiai szuverenitás megteremtésére helyezi a hangsúlyt.

NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online

Egész Európát el akarja látni AI harci drónokkal a német Helsing

A pár hónapja pivotált startup megnyitotta az első olyan gyárát, ahol tömegesen tudja gyártani a saját fejlesztésű harci drónjait – most éppen Ukrajnának. A Helsing víziója, hogy Európa-szerte hozzon létre még ilyen gyárakat, ahol akár tízezrével gurulhatnak le a gyártószalagról a drónok.

Bővebben

Csúnyán megbukna az AI, ha valódi betegeket kéne diagnosztizálnia

Egy amerikai kutatásban azt vizsgálták, hogy a vezető LLM-modellek képesek-e szimulált orvos-beteg beszélgetésekben kideríteni minden szükséges információt a páciens állapotáról, és felállítani a helyes diagnózist.

Bővebben

Közös edukációs kampányba fog Balogh Petya és a Lightyear

A kampány keretében a két szereplő plakátokon, videókban és webinárokon igyekszik majd emelni a magyar pénzügyi és befektetői tudatosság szintjét. Balogh Petya egyúttal most egy olyan kezdeményezés mellé áll, amely nem köthető saját cégeihez vagy befektetői portfóliójához.

Bővebben

Színház csupán, amit sok nagyvállalat csinál innováció címén – ezen akar változtatni a STRT egy új szolgáltatással

A nagyvállalati innovációs tanácsadás célja, hogy az érintett szereplőket edukálja a kíváncsiságot és kísérletezést elősegítő, a kemény KPI-okat mellőző, fenntartható vállalati kultúra kialakítására, és a gyakorlatban is erősítse az ügyfél innovációs képességeit. A STRT által szervezett háttérbeszélgetésen jártunk.

Bővebben

Így szegmentálódik a kockázatitőke-piac a mesterséges intelligencia finanszírozásában

Az alapmodellek fejlesztésének finanszírozása annyira költséges, hogy csak a dollárszázmilliókat erre költő VC-ket találjuk meg a befektetői listában. Ez azonban nem jelenti, hogy a kis- és közepes méretű VC-k kimaradnak az AI-bummból – mutat rá a PitchBook elemzése.

Bővebben