Hirdetés

„Mindent is” automatizálnának az SAP legújabb, házon belül indított startupjai

Évről évre SAP alkalmazottak ezreit vonják be világszerte az SAP Intrapreneurship programba, arra ösztönözve őket, hogy vállalkozási és termékfejlesztési ötleteiket az SAP keretein belül futtassák fel önálló startuppá. A most kihirdetett 30 támogatott idei pályázatából az is kirajzolódik, hogy mik az innováció irányai a szoftveróriásnál.

Jó néhány olyan népszerű alkalmazás fut önállóan, vagy az SAP platformjainak részeként, amikről nem gondolnánk, hogy eredendően egy SAP dolgozó fejéből pattantak ki, és a belső ösztönző programokon keresztül jutottak el a piacképes fázisba. Ilyen többek között a 2016-ban indult Ruum nevű, csapatmunkához ideális projektmenedzsment alkalmazás, vagy éppen a tavaly debütáló Spotlight, ami programhasználati jellegzetességek elemzésével derít fényt a felhasználókat visszatérően bosszantó hibákra, vagy ad javaslatot repetitív munkafolyamatok automatizálására.

Miközben a legnagyobb technológiai cégek elsősorban akvizíciók útján igyekeznek fenntartani versenyképességüket, az SAP nagy hangsúlyt fektet az organikus innovációra is. Természetesen jelentős hányadot képvisel eleve a célzott termékfejlesztés a cég tevékenységében, de az SAP kialakított egy évről évre egyre népszerűbb rendszert azon ötletek ápolására és felvirágoztatására, melyek nem fejlesztőktől származnak, hanem adott esetben egy értékesítőtől, egy könyvelőtől, vagy bármilyen más dolgozótól. Az Intrapreneurship program intézményesített keretet ad a belső kezdeményezések ösztönzésétől, az ígéretes ötletek megtalálásán és kiválasztásán át a teljes inkubációig és az anyagi fedezet biztosításáig terjedően, akárcsak a hagyományos startupvilágban.

Idén újabb 30 kezdeményezés indulhat el a termékfejlesztés útján, miután az elmúlt 8 hétben több körös belső tájékoztatási, képzési és kiválasztási procedúrán mentek keresztül. A több ezer munkavállalót megmozgató, világszerte mintegy 80 eseményen összesen 220 pályázatot dolgoztak ki és adtak be a dolgozók, és ebből választották ki az idei 30 projektet.

Bár néhány kortárs innovációs témakörre a pályázatok beadását megelőző inspirációs eseményeken külön hangsúlyt fektettek, alapvetően bármilyen fejlesztési ötlettel lehetett pályázni, így a kiválasztottak köre is eléggé széleskörű. Mindazonáltal kirajzolódnak bizonyos trendek, hogy mi az, ami igazán foglalkoztatja az SAP háza táján a dolgozókat.

Számos kezdeményezés célozza valamilyen folyamat automatizálását, legyen szó szerződések generálásáról, beszállítói hálózatok vizualizálásáról, dokumentumkezelésről és -megosztásról, beszerzési tenderkiírásokról, rendszeresen ismétlődő üzleti előrejelzésekről, dolgozói munkatervek személyre szabásáról.

Ugyancsak népszerűek a különböző adatbázisok és eddig kiaknázatlan adatvagyonok feldolgozásával nyert üzleti célú alkalmazás-ötletek. Itt jobbára a fogyasztói vásárlásokból, üzleti tranzakciókból, vállalati beszerzésekből kinyerhető minták feldolgozásáról és abból értékes következtetések levonásáról van szó. Akad pályázó, aki korábbi vásárlásaink alapján ajánlana útvonalat, másik pályázat pedig éppen a bejárt útvonal alapján javasolna új polcrendet, megint mások pedig eleve a polcokra kerülő termékek fogyasztói fogadtatásában keresne kiaknázható tanulságokat.

Felhasználói szempontból nagyon ígéretes, hogy több pályázat is szól az alkalmazások – elsősorban persze üzletviteli szoftverek – kezelhetőségének javításáról, jobbára a manapság divatos – és az SAP berkein belül pedig különösen népszerű – „no code” és „design thinking” jegyében. Ennek lényege, hogy programozói háttértudás vagy műszaki véna igénye nélkül, úgymond „bolondbiztosan” lehessen beállítani, paraméterezni, kezelni olyan szoftvereket, melyekhez régebben vaskos felhasználói útmutatók tartoztak, és üzembiztos használatukat akár hosszadalmas tanfolyamokon lehetett csak elsajátítani. A cél, hogy az összetett irodai alkalmazások is ugyanolyan magától értetődőek, könnyen kezelhetők legyenek, mint a telefonjainkra kedvtelésből letöltött appok. A titok általában a felhasználóbarát kezelői felületek kialakítása, az intuitív vezérlési útvonalak megtervezése, ez azonban az új pályázatokban rendre kiegészül a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással. Ezzel a megközelítéssel olyan menürendszerek és kezelőfelületek is kialakíthatók, amelyek használata közben az ember már szinte azt érzi, hogy olvas a gondolataiban a szoftver, hiszen mindig pont az esik kézre, az jelenik meg választható opcióként, és olyan külalakban, amire az adott felhasználónak éppen szüksége van. Nem véletlen, hogy a legerősebb visszhangot kiváltó tavalyi Spotlight is már ezt a területet célozta, és a technológiai lehetőségek bővülésével még újabb utak nyílnak az ezirányú innováció előtt.

Noha magyar pályázat idén nem jutott be az Intrapreneurship kiválasztottjai közé, a szervezet által inspirált innováció a magyar SAP-ben is jelen van. Tavaly óta többedszer zajlik sikerrel a Hack2Sol rendezvénysorozat, a karantén ideje alatt most kivételesen online formában prezentálták a versenyzők a szoftver prototípusaikat. A Hack2Sol jellegzetessége, hogy az SAP partnercégeit, a rendszerintegrátorokat vonja be és ösztönzi újítások kidolgozására és bemutatására. Az automatizálási megoldások itt is népszerűek voltak. Az Innovative Software for Business IT Kft. képviselői olyan alkalmazást mutattak be, mellyel külföldön rekedt turisták, utazók kaphatnak naprakész utazási információkat mobilkészülékükön keresztül. A Grepton Zrt. a NAV-nak beküldendő számlák adminisztrációjának automatizálásához készített egyedi fejlesztést ügyfelei számára. A Konzorcia Kft. egy gyógyszergyár termékelőállítási és raktározási feladataihoz tervezett a vényköteles termékek dobozaira feltüntetendő kódok generálását és termékhez rendelését lebonyolító modult. Az EasyWay Systems Kft. a napon belüli giro megjelenéséhez időzítve fejlesztett a bankok közötti tranzakciókat figyelő, a pénzmosást a jellemzői alapján felismerő és kiszűrő monitoring rendszert. Ugyancsak monitoring a célja a Onespire Zrt. fejlesztésének, ők SAP S/4HANA és ERP vállalatirányítási rendszerek működésében fellépő szűk keresztmetszetek felderítésére és a terhelés kiegyensúlyozására hoztak szoftveres megoldást.

„A magyar Hack2Sol ugyan nem formális pályázati rendszer, hanem inkább a tudásmegosztást segítő workshop jellegű rendezvénysorozat, mégis fontos szakmai fórum az SAP-nek, és disztribútorainak, ráadásul az együttműködést is erősíti. A résztvevők mindig a valós üzleti életből vett, megoldandó ügyfélesettel vagy problémával érkeznek, mi pedig új technológiákra való oktatással és szakmai mentorálással segítünk nekik, hogy 2 hét alatt ők maguk fejlesszenek működő prototípust az adott kihívásra” – magyarázza Faluvégi János, az SAP Hungary presales szakértője, a Hack2Sol házigazdája. A Hack2Sol eseményein ügyfelek számára végzett – elsősorban persze SAP platformokon alapuló, vagy azokat kiegészítő – egyedi fejlesztésekhez több szempont szerint ad jobbító szándékú észrevételeket az SAP szakmai zsűrije. Ennek megfelelően nem csak a bemutatott fejlesztések technikai újszerűségét véleményezik, hanem a kivitelezés jövőbeni üzleti hasznosíthatóságát, és az akár dobozos termékké, vagy kínált szállítói szolgáltatássá való továbbfejlesztéshez szükséges egyéb lépések megvalósíthatóságát is.

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben

Virtuális prototipizálást, szervezetfejlesztést és inkubációt is ad a projektednek a Technocatalyst program

A Technocatalyst olyan projektek jelentkezését várja, amelyek lelassultak vagy elakadtak, de a következő szintre szeretnének lépni, legyen szó a termék vagy szolgáltatás fejlesztéséről, piacra viteléről vagy a szükséges pénzügyi támogatás megszerzéséről. A program három szereplő különböző szolgáltatási portfólióját hozza tető alá, így a résztvevők ott kapnak segítséget, ahol a leginkább szükségük van rá.

Bővebben

A startup-ökoszisztémát is megszólítja idén a SMART Konferencia

Az IVSZ által szervezett innovációs és üzleti konferencia, a SMART a startup-ökoszisztémát is megcélozza: a fő eseménnyel párhuzamosan futó SMARTup Konferencián, melyet az InnoMaker Partners csapatavál együttműködésben állítanak színpadra, a startupvilág aktuális kérdésit járhatják körbe a résztvevők. A SMART-on ráadásul a Startup Online csapatának köszönhetően egy 360 fokos szelfigépet is kipróbálhatsz.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások