Milyen lehetőségekkel szolgál a magyar egyetemi szféra az űriparban?

Az űripar egy folyamatosan növekvő, több százmilliárd dolláros piac, ami szomjazza az innovációt. A belépési küszöböt Magyarországról is meg lehet ugrani, ha az ember ismeri a lehetőségeit: egyetemi képzések és kutatóműhelyek sorával kapcsolódott már be a hazai felsőoktatási szféra a nemzetközi űripari vérkeringésbe. Mutatjuk a részleteket.

Ezt a cikket Kiss Ákos, a Debreceni Egyetem innovációs menedzsere írta.

+ + +

Az első űrverseny a hidegháború alatt a két akkori nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közt zajlott. Az utóbbi összeomlása után az iparág a korábbinál kevesebb figyelmet (és forrást) kapott, így „lárvaállapotba” került, de a milleniumot követően a magántőke hangsúlyos megjelenésével elérkezett az űrkorszak napjainkban is zajló, második aranykora, amelyben hazánknak, az itthoni egyetemi hálózatoknak és űripari vállalkozásoknak is egyre nagyobb szerepe van.

Az űripari fejlesztések, az űrkutatás ma már egy komoly, több százmilliárdos, exponenciálisan növekvő piacot jelent: tavaly gazdasági szakértők 448 milliárd dolláros értékre tették, ami várhatóan pár éven belül el fogja érni a 600 milliárdot is. 

Ennek köszönhetően – mint azt dr. Sárhegyi István űrjogász és űripari befektető kifejtette a DebTech Podcastben – ma már nemcsak hogy a kritikus infrastruktúra részét képezik a műholdak, szondák és egyéb eszközök, de már olyan luxusszolgáltatások is megjelentek a piacon, mint az űrturizmus, az űrorvoslás, vagy épp az űrbányászat. 

Mindezek mellett – mivel a terület szomjazza az innovációt –  mostanra a belépési küszöb is sokkal alacsonyabb lett, így a kisebb országok, startupvállalkozások is tudnak érvényesülni egy-egy innovatív ötlettel, vagy megalapozott tudományos eredménnyel. Ez lehetőséget nyújt számos innovatív vállalkozásnak és egyetemi polgárnak,  hogy az űriparban találja meg a számítását:

kutatónak és hallgatónak egyaránt, szinte minden diszciplínából, az IT-tól és a mérnöki tudományoktól kezdődően, az orvosláson és agráriumon át, egészen a bölcsészetig és a pszichológiáig.

Milyen lehetőségeket is nyújt a hazai egyetemi szféra ebben az iparágban?  

Világűrpolitikai tanácsadónak, űrmérnöknek és űregészségtudományi szakembernek is tanulhatsz

A hazai űripari képzéseket a 17 magyar egyetem együttműködésével létrejött UniSpace Magyarország Konzorcium fogja össze, melynek konzorciumvezetője a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, szakmai partnerei pedig kormányzati részről a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Miniszterelnökség. Ez a konzorcium dolgozta ki a ma is felvehető, űrkutatást elősegítő továbbképzéseket.

A képzések három félévesek, az első szemeszter pedig közös a hallgatók számára: minden tudományterület – űrtudomány- és technológia alapjai, űrélettan és táplálkozás, nemzetközi jog és űrgazdasági alapok – alapjait megismerik.

A második és harmadik szemeszter képzésenként, tudományterületenként más és más, és a hallgatók áthallgatnak a többi szakirányra is.

Ennek keretében indított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) világűrpolitikai tanácsadó képzést, melynek

célja olyan szakembereket képezni, akik képesek átlátni az űripar, az űrdiplomácia működését, és ismerik a jogi alapokat.

A jelentkezéshez feltétele mindössze egy alapfokú diploma bármely képzési területen, és olyan tárgyakat lehet felvenni, mint „Az űrtevékenységek biztonság- és védelempolitikai vonatkozásai”, „Világűrjog”, vagy „Űrszektor-finanszírozás”.

A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) űrmérnöki mesterképzés indult, amire kreditellenőrzés nélkül mechanotrikai vagy villamosmérnöki BSc diplomával, kreditellenőrzéssel pedig műszaki, informatikai és természettudományi alap- vagy mesterdiplomával lehet jelentkezni.

A képzés célja olyan felsőfokú ismeretekkel rendelkező műszaki szakemberek képzése, akik az űrtechnológiához, űrkutatáshoz kapcsolódó, elsősorban mérnöki jellegű tervezési, fejlesztési, gyártási és üzemeltetési feladatokat képesek ellátni.

Így olyan kurzusokat végezhetnek el a hallgatók, mint az „Űrrendszerek tervezése”, „Űrkommunikáció”, „Földmegfigyelő műholdas távérzékelés”, vagy „Űrberendezések konstrukciója és energiaellátása”.

Innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakember továbbképzés indult továbbá a Debreceni Egyetemen (DE), amelyre azok jelentkezhetnek, akik agrár, vagy orvos- és egészségtudomány, vagy természettudomány képzési területen szereztek mesterdiplomát, és rendelkeznek a végzettségüknek megfelelő, legalább 2 éves tapasztalattal.

A képzést elvégző hallgatók képesek lesznek a hosszú űrutazással, illetve az exoplanétákon való tartózkodással kapcsolatos problémák kezelésére.

Ennek mentén olyan tárgyakat vesznek fel, mint „Űrgyógyszerészet”, „Űrmezőgazdaság”, „Innovatív technológiák az űrorvoslás szolgálatában”, vagy „Extrém és szokatlan terek környezetpszichológiája”. 

Végül pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) indított űrtudományi szakemberképzést, amely a műszaki, természettudományi vagy informatika területen alapfokú diplomát szerzőket várja.

A képzés célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az űrtudomány alapjaival és alkalmazásaival.

Így a hallgatók tanulnak például asztrofizikát, űrfizikát, űrkémiát, megismerkednek a távérzékelés és az űridőjárás alapjaival, releváns űrbiztonsági kérdésekkel és a mesterséges intelligencia alkalmazásával az űrkutatásban.

Fontos hozzátenni: habár ezek a képzések egy-egy intézmény neve alatt futnak, de mindegyik lebonyolításában közreműködnek az UniSpace Magyarország Konzorcium tagjai.

Kutatási projektek a magyar egyetemi világban

Az űripari képzéseken felül a hazai egyetemeken számos, űriparhoz vagy űrkutatáshoz kapcsolódó kutatás és fejlesztés zajlik most is, és az ebben rejlő lehetőségeket érdemes kiaknáznia a hazai innovációs szektor szereplőinek.

Jelentős magyar sikernek könyvelhető el az ún. MRC-100 zsebműhold tavaly júniusi fellövése a világűrbe. Ezt a mindössze 5x5x15 centiméteres műholdat a BME építette, alapvető feladat az elektroszmog mérése, de a fedélzetén helyet kaptak a Debreceni Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és Szegedi Tudományegyetem kísérleteihez készült műszerek is. A műholdat az Elon Musk által alapított SpaceX Falcon hordozórakéta juttatta fel az űrbe.

Így néz ki az MRC-100 zsebműhold, amelynek sikeréhez 4 hazai egyetem járult hozzá, és amelyet Elon Musk rakétája juttatott el az űrbe. Forrás: BME

A Műegyetemen egyébként évtizedek óta kutatóműhelyek egész sora végez űrkutatással kapcsolatos tevékenységet, az elméleti kutatástól kezdve, a különféle eszközök és szolgáltatások gyakorlati megvalósításán át, egészen az űrtechnológiai és űrfizikai ismeretek oktatásáig. Az egyetemen zajló űrkutatási projektek egy része berendezések építésére, míg más része különböző alkalmazásokra fókuszál.

Így az egyetemen többek között foglalkoznak kisműholdak fejlesztésével, különböző fedélzeti egységek építésével, űrkommunikációval, különböző űrbeli kísérletekkel, földmegfigyeléssel és földi alkalmazásokkal.

Erre a sokszínű örökségre alapozva indult el a már fent említett űrmérnöki mesterképzés is.

A Debreceni Egyetemen a DE-SPACE névre keresztelt űrkutatási program fogja össze az űripari kezdeményezéseket. Ahogyan erről  2022-ben beszélt dr. Csernoch László, az egyetem tudományos rektorhelyettese: 

„A Debreceni Egyetem Űrkutatási Programjában jelenleg hat kutatócsoport dolgozik az űrutazások sugárfizikai, élettani, táplálkozási, orvosi és diagnosztikai, valamint az izotópok és alkalmazásainak vizsgálatain, továbbá a klímaváltozás területével.

Vizsgálják egyebek mellett a kozmikus sugárzást, a mikrogravitáció űrhajósokra gyakorolt hatását, valamint a hosszútávú tartózkodás feltételeit és annak következményeit, továbbá az űrből származó adattömeg felhasználásának lehetőségeit.

Az intézményben folyó közel ötvenéves kutatómunka integrált ismeretei és a legújabb vizsgálati eredmények segíthetik az űrutazások technikai megvalósíthatóságát.”

Dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese. Forrás: Debreceni Egyetem / Facebook

Továbbá 2023 tavaszán látogattak el a Debreceni Egyetemre az űriparra szakosodott nemzetközi vállalat, a Thales Alenia Space képviselői, előirányozva az együttműködési lehetőségek feltérképezését az űreszközgyártás és űrkommunikáció területén – konkrét együttműködésről azonban még nem született megállapodás.

A Szegedi Tudományegyetemen már korábban is voltak űrkutatáshoz kapcsolódó projektek – például mikrogravitációban végzett kísérletek, illetve űrorvoslással is foglalkozott az orvosi kar, de az SZTE hallgatói és munkatársai tervezték a fent említett MRC-100 műhold azon áramkörét is, ami az űrbe juttatott mérések eredményeit a Földre visszajuttatja rádióhullámok segítségével.

További büszkesége a szegedi egyetemnek Babócs Dóra sebész rezidens, aki 17 űripari tudományos munkában is közreműködött, előadott amerikai űrkutatási konferencián, illetve társszerzőnek kérték fel egy tankönyv űrsebészeti fejezetéhez. Ezen felül

Dóra szakértőként részt vett a Design Terminal programjában űrkutatáshoz kapcsolódó startupokat mentorálásában is.

Babócs Dóra érsebészi kalapjában megnyerte a Critical Issues America 2024 poszterversenyt is. Forrás: Babócs Dóra / LinkedIn

A mindössze 27 éves tehetség 2023. augusztustól a University of Texas Health Science Center at Houston (UTHealth) kórházában építi sebészkarrierjét. A döntésben az is szerepet játszott, hogy az intézmény számos kutatási projektet folytat a NASA-val.

A győri Széchenyi István Egyetemen Űrtávközlési és Űrkutatási Laboratórium működik, amely a villamoshálózat, a belső berendezések, a távközlési eszközök és a biztonsági berendezések tekintetében a mai kor követelményeinek teljes egészében megfelel.

A labor fő tevékenysége az űrtávközlési, űrkutatási tevékenység megismertetése, valamint a távközlési és mikrohullámú ismeretek gyakorlati bemutatása és alkalmazása.

A felsőoktatási intézményekben zajló űrkutatásokról és űrtudományokkal kapcsolatos tanulmányokról innen lehet bővebben tájékozódni.

NYITÓKÉP: NASA / Wikimedia Commons