A brit adórendszer megadja arra a lehetőséget, hogy egy startup a K+F költségeinek akár negyedét is visszaigényelje adójóváírás formájában. Az adóhatóság azonban egyre szigorúbban ellenőrzi a beérkező kérelmeket, és a már folyósított összegek utólagos visszafizetésére is kötelezi a cégeket. Érintett startupperek szerint azonban a hatóság indokolatlanul és aránytalanul jár el velük szemben.
Fokozódik a brit startup-ökoszisztémában a feszültség annak kapcsán, hogy az ottani adóhatóság, a HM Revenue and Customs (HMRC) egyre nagyobb szigorral, visszamenőlegesen ellenőrzi, hogy kik jogosultak a szigetország ún. K+F adójóváírására.
Egy, a Siftednek névtelenül nyilatkozó alapító szerint
a startupjának 500 ezer angol font (átszámolva több mint 231 millió forint) deficitje is lehet abból, hogy a 2022-es évre vonatkozó kérelmüket az adóhatóság elutasította, és még a 2021-es kifizetés jogosságát is elkezdték vizsgálni.
A Sifted által megkérdezett alapítók szerint a HMRC aránytalanul és igazságtalanul kötelezi arra őket, hogy akár az évekkel ezelőtt folyósított adójóváírásokat visszafizessék az államnak, miközben vállalkozásukat eléggé innovatívnak tartják ahhoz, hogy jogosultak legyenek az összegre.
Az adóhatóság viszont azzal érvel, hogy sokan visszaélnek a rendszerrel, és közpénzről lévén szó a nyilvánosság joggal várhatja el tőlük a megfelelő lépéseket.
Miről szól a brit K+F adójóváírási rendszer?
Az Egyesült Királyságban a K+F adójóváírási rendszer már több évtizede működik, azt 2000-ben vezették be. Ennek lényege, hogy az állam adókedvezménnyel ösztönözze a brit cégeket a kutatás-fejlesztésre.
Az igénylő lényegében a K+F tevékenységére kap adójóváírást az adott üzleti évben, amit aztán az ehhez kapcsolódó költségeire számolhat el: például személyzeti költségekre, fogyóeszközköltségre, kutatási hozzájárulásokra vagy alvállalkozók kifizetésére.
Az, hogy ki mekkora összeget kap meg, több tényező (például a cég nyereségessége vagy K+F tevékenységének intenzitása) alapján dől el, de
egy cég akár az évi K+F költségeinek negyedét is visszaigényelheti. Azaz több ezer, akár több százezer fontnyi (akár több százmillió forintos) összegekről beszélhetünk már egyetlen vállalkozás esetében is,
ami iszonyatosan sokat számíthat, és rendkívül meggyorsíthatja a cég fejlődését.
Miért izmozik a startupokkal az adóhatóság?
A HMRC 2023. évi jelentése és elszámolása azonban kiemelte, hogy tavaly is még nagy arányban,
7,8 százalékban indokolatlanul vagy csalárd módon igényelték az adójóváírást. Az adóhatóság szerint 2020-2024 között a rendszert kihasználók 4,1 milliárd fontjába kerültek az adófizetőknek,
ezért indokolt nagyobb szigorúsággal ellenőrizni az igénylések jogosságát, adóévekre visszamenőleg is.
A probléma nem újkeletű, már 2020-ban is felmerült, hogy sokan ingyen pénzként tekintenek az adójóváírásra, és emiatt sokan kétes indoklással is megpróbálnak pénzt kicsalni az államtól. Ebben minden bizonnyal nem segít az sem, hogy Adam McCann, a vállalatoknak az adókedvezmény igénylésében segítséget nyújtó Claimer startup társalapítója szerint
sok, a kérelem beadásában segédkező adótanácsadó csak akkor kér díjazást az ügyfeleitől, ha az megkapja az adóhatóságtól a zöld lámpát a jóváírásra. Így még annak is megérheti ügyeskedve beadnia a kérelmet, aki egyébként nem lenne jogosult a visszatérítésre.
Adam McCann (baloldalon, elöl szürke pulcsiban) a Claimer csapatával 2023-ban. Forrás: Adam McCann / LinkedIn
Adam McCann (baloldalon, elöl szürke pulcsiban) a Claimer csapatával 2023-ban. Forrás: Adam McCann / A feltételezett visszaélések miatt keményített be az utóbbi években az adóhatóság, ahol tavaly már 500 ember foglalkozott azzal, hogy megvizsgálják: megfelelnek-e az adójóváírás kritériumainak az igénylők. Ez a szám 2020-ban még mindössze 100 fő volt.
A fokozódó szigor viszont azzal járt, hogy az elmúlt időszakban sok startup kapott levelet az adóhatóságtól arról, hogy ellenőrzés alá vonták az adójóváírás iránti kérelmét, vagy akár kötelezik is arra, hogy visszafizesse a vizsgálat alapján jogtalanul folyósított összeget. Miközben a költségvetés készen van, és abban megvan (meglenne) a helye minden egyes fontnak.
Nem segít az sem a Siftednek nyilatkozó vállalkozók szerint, hogy
nehézkes, lassú és átláthatatlan, hogy a bürokrácia mennyi idő alatt és hogyan dolgozza fel az adójóváírás iránti kérelmeket, mikor folyósítja a megítélt jóváírást, illetve meddig tart, mire végig visz egy-egy jogosultsági vizsgálatot. Mindenesetre a HMRC azt állítja: 2023-24-ben a kérelmek 80 százalékát 40 napon belül feldolgozták.
Kalapáccsal mennek neki a diónak
Egy, a Siftednek névtelenül nyilatkozó alapító azt mondta:
nem vonja kétségbe, hogy lehetnek a rendszert kihasználó szereplők, de amit most csinál a HMRC, az olyan, mintha kalapáccsal akarnának feltörni egy diót.
Hozzátette: a vállalkozásának költségvetése akár 500 ezer fontos hiányt is szenvedhet, amennyiben a HMRC megvonja tőlük a korábbi évre szóló visszatérítést.
Egy másik, anominimitást kérő klímainnovátor alapító arról számolt be, hogy az adóhatóság 2022-re visszamenőleg ötszámjegyű összeget követel vissza tőlük. Ahogy kifejtette:
„A HMRC szerint nem nevezhetjük magunkat innovatívnak, miközben ugyanebben az időszakban nyertünk támogatást az innovációnkra az Innovate UK-től (a brit kormányzati innovációs ügynökségtől – a szerk.).”
Mindennek hatására a startup a 2023. évre már nem is nyújtotta be az adójóváírás iránti kérelmet, mivel több mint valószínű, hogy az úgyse menne át a rendszeren.
Egy harmadik, a Siftednek név nélkül nyilatkozó alapító startupja 2022 elején kapott 70 ezer font jóváírást a 2021. évre vonatkozólag. 2023 elején kapták meg az értesítést a HMRC-től, hogy vizsgálják ezt a kifizetést, és márciusban már arról tájékoztatták az alapítót, hogy egyrészt vissza kell fizetniük a 70 ezer fontot, másrészt nem kapták meg a zöld lámpát a 2023-ra igényelt 90 ezer font jóváírására sem. Hogy ez utóbbit megállapítsák, a HMRC 14 hónapot ült a startup kérelmén.
„A projektet készenléti üzemmódba helyeztük, alig tudtuk folytatni a működést” – mondta az alapító, és hozzátette: hiába lebbeztek fel sikeresen a HMRC döntése ellen, hogy ne kelljen visszafizetniük a 70 ezer fontot, addigra a másik oldalon olyan komoly pénzforgalmi problémák jelentkeztek a 90 ezer font elmaradása miatt, hogy az adósságok törlesztése érdekében el kellett adni a startup vagyontárgyait.
Jim Harra, a HMRC vezérigazgatója. Forrás: HM Revenue & Customs / Wikimedia Commons
Jim Harra, a HMRC vezérigazgatója. Forrás: HM Revenue & Customs / A Sifted által elért startupok egyike sem úszta meg következmények nélkül a történteket:
a cash-flow problémák miatt mindhárom vállalkozás kénytelen volt elbocsátani a nem alapító munkavállalóit, két projekt alapítója pedig a maga fizetését is megvonta annak érdekében, hogy a cég túléljen.
Természetesen ezek kiragadott példák, és semmit nem mondanak arról, hogy a HMRC szisztematikusan hibásan jár-e el az ökoszisztéma szereplői ellenében. A tisztánlátás érdekében a Sifted a brit információszabadságról szóló törvényre hivatkozva megkérdezte az adóhatóságtól, hogy pontosan hány vállalkozásnak kellett eddig visszatéríteni a K+F adójóváírást, és ez összességében mekkora összegre rúg. A HMRC azt válaszolta: ezeket nem tudja megmondani, mert nem köteles ilyen módon adatokat gyűjteni.
NYITÓKÉP: A brit adóhatóság, a HM Revenue and Customs (HMRC) épülete a dél-londoni Croydonban. Forrás: HM Revenue & Customs / Wikimedia Commons
