A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) új kezdeményezésével arra ösztönzi a lányokat, hogy beszélgessenek a BME-n végzett mérnöknőkkel a családjukban és rövid írásban vagy videóban osszák meg történeteiket a „Mérnöklányok a családban” felhívásra jelentkezve. A BME Levéltára az első magyar mérnöknők emlékének megőrzésén is dolgozik.
A Műegyetem a mérnöki és természettudományi képzéseket és szakmákat a Lányok Napja rendezvényeken, a nyílt napokon, valamint a tudományos nyári táborokban is népszerűsíti a középiskolások körében.
A pályaorientációs tevékenység során visszatérő tapasztalat, hogy a műszaki pálya iránt érdeklődő lányok szerencsés helyzetben vannak azokban a családokban, ahol van mérnök szülő vagy nagyszülő, s még inkább, ha az női hozzátartozó, mert nekik már kisgyermekkoruktól lehetőségük van beszélgetni édesanyjukkal, nagymamájukkal a munkájukról, a pályaválasztásukat befolyásoló szempontokról és a műszaki pálya szépségeiről. Arról, hogy ők miért lettek mérnökök, hogyan érezték magukat az egyetemen, mit éltek meg sikerként vagy kihívásként pályájuk során.
A BME ezért meghirdeti a „Mérnöklányok a családban” kezdeményezést és arra buzdítja a lányokat, akiknek (akár több generáció óta) van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett hölgy a családjában, hogy beszélgessenek a mérnök szakma szépségeiről és készítsenek szöveges vagy videóösszefoglalót családtagjuk történetéről. Ezzel hozzájárulva a mérnöki pálya népszerűsítéséhez és megosztva az életút tapasztalatait a nyilvánossággal. A Műegyetem mernoklanyok@m365.bme.hu címen várja a korábban az intézményben végzett mérnöknők történeteit, akár szövegesen vagy videóformátumban. A beérkezett rövid összeállításokkal a 2021-es Lányok Napja eseménysorozat részeként lehet majd a BME honlapján találkozni.
A Műegyetem sokszínű pályaorientációs tevékenységet végez a műszaki és természettudományi képzések megismertetésére a középiskolás lányok körében. Ennek köszönhetően a női hallgatók aránya fokozatosan bővül minden képzési területen és jelenleg a BME-n tanuló hallgatók 34%-a nő. Az UNESCO adatai szerint a műszaki és természettudományos területen képzésben résztvevő nők aránya 35% világszerte. A KSH adatai szerint magyar felsőoktatásban 27% a női hallgatók aránya a műszaki képzési területen. Ennél kedvezőbb az arány jelenleg a BME-n, ahol a műszaki képzési területen tanuló női hallgatók aránya 30%. A természettudományi képzési területen 34% ez az arány. Az elmúlt években jelentősen a nőtt a nők aránya az Építészmérnöki Kar osztatlan képzésein, valamint az egyetem doktori képzésein. Különösen nagy növekedés figyelhető meg a lányok arányában a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a 2010-es évtized eleji 4%-ról 2020-ra 14% -ra nőtt ez a mutató, köszönhetően a szakterületet népszerűsítő, szemléletformáló programoknak.
A BME az első magyar mérnöknők emlékének megőrzésén is dolgozik, levéltárában gyűjtve a velük kapcsolatos dokumentumokat. A nők részvétele a hazai műszaki felsőoktatásban alig 100 évre tekint vissza, a Műegyetemen 1918 decemberében a hallgatók között csupán tíz hölgy tanult, az első női hallgató 1920-ban szerzett oklevelet. Ennek 100. évfordulójára emlékezve, 2020 márciusában a Műegyetem a Központi Épületének egyik előadótermét Pécsi Eszter statikus mérnökről, az első diplomás mérnöknőről nevezte el.
Az első építészmérnök hölgy (1924) Várnay Sternberg Marianne, az első gépészmérnök (1925) Mahrer Vilma, az első vegyészmérnök (1939) Pogány Judit volt, akiről a napokban sikerült az első fotót fellelni és publikálni.
A BME Levéltár kéri a nyilvánosság segítségét az első villamosmérnök (1951), Arday Katalin és az első közlekedésmérnök (1956), Ábrahám Márta családtagjainak megtalálásában, annak reményében, hogy a Műegyetem archív fotógyűjteménye bővülhet az ő portré fotóikkal is.
A felhívás további részletei itt olvashatók: „Mérnöklányok a családban”
További információk és jelentkezés videókkal, történetekkel a „Mérnöklányok a családban” felhívásra és az első mérnöknőkhoz kapcsolódó emlékekkel: mernoklanyok@m365.bme.hu
