Leonardo da Vinci világhírű művének, a Mona Lisa-nak arcát az AI kutatók keltették életre. A ragyogó szépségű nő szavakat formál, grimaszol és mosolyog a róla készült videókban. A Samsung által fejlesztett technológia lehetővé teszi, hogy két dimenziós fényképekből mozgó, három dimenziós animáció jöjjön létre – jelen esetben a portré feje, szeme és szája is mozog – megdöbbentő élethűen.
A fejlesztés nyomán a deepfake egy újabb szintet ért el a Samsung moszkvai kutatóközpontjának munkája nyomán. Ennek kapcsán a szakértők találgatnak, hogy vajon a technológiai előrelépés mekkora visszaélési potenciált tartogat. Különösen is nagy kérdés ez, azért, mert soha el nem hangzott mondatokat lehet bárki szájába adni, soha meg nem tett dolgokat lehet videofelvételen közzétenni bárkiről.
A technológiák azonban abban versenyeznek, hogy ki tud jobban felismerni alakokat, például az arcfelismerő funkciót finomítani, biztonsági rendszereket lehet fejleszteni.
A témával kapcsolatban Keleti Arthur biztonságtechnikai szakember, az ITBN (Informatikai Biztonság Napja) alapítója elmondta a Millás reggeli műsorában, hogy a folyamatosan fejlődő AI nyomán a deepfake technológia is egyre hitelesebb lesz, azonban abban az esetben nincs veszélye, ha a kommunikáció aktív marad a témáról és a tájékoztatás folyamatosan elér az emberekhez. Így minden internethasználó felkészült azzal kapcsolatban, hogy nem minden az aminek látszik. Rá kell arra jönni, hogy más szemmel kell néznünk a tartalmakat, és éberen kell figyelnünk azt, hogy mi a valódi, mi a manipulált. Az idei ITBN témája egyépként a „𝗧𝗥𝗨𝗘☑️𝗙𝗔𝗟𝗦𝗘 | The CyberLaw of Contradiction” lesz, ott szeptemberben bővebben is körüljárják majd a témát.