Hirdetés

Még sosem érte meg ennyire telekocsizni

Noha december 31-ig még biztosan hatósági árakon tankolhatunk, a globális infláció miatt sokan már most az autós közlekedés költséghatékonyabb alternatíváit keresik. A közúti közlekedés résztvevőinek egyre több anyagi próbatétellel kell szembenézniük, így autósként és utasként egyaránt mérlegelni kell, hogy milyen utazási forma lehet a leggazdaságosabb, különösen nagyobb távolságok esetében.

Mára már szinte mindenki tapasztalhatta az egész világot súlytó infláció hatásait a saját bőrén is. A növekvő élelmiszerárak mellett azonban nem csak vásárlási szokásainkat kell újratervezni, de az élet minden egyéb területén is érdemes optimalizálni a kiadásainkat. Noha Magyarországon jelenleg hatásági árakon tankolhatunk, a közlekedési szokásaink mégis változhatnak majd a jövőben. Az emelkedő utazási költségeknek egyértelműen a kevésbé fejlett infrastruktúrával rendelkező városok és falvak lakói lehetnek az egyik legnagyobb vesztesei. A rossz tömegközlekedésű településekről utazók ugyanis rákényszerülnek az autóhasználatra, így nem meglepő, hogy az ő közlekedési szokásaikat a növekvő árak nem befolyásolják – vélik a GKI szakértői. Legalábbis nem oly módon, ahogyan elsőre gondolnánk.

Az állam és az önkormányzatok által működtetett tömegközlekedés ezeken a helyeken általában lassabban reagál az utazási igényekre, így egyéb lakossági alternatívák jelenthetnek megoldást a problémára. Azok körében, akik gyakran kényszerülnek a városok közötti távolság leküzdésére, a telekocsi rendszere régóta ismert fogalom, hiszen az autómegosztás lehetővé teszi a költséghatékony közlekedést a települések infrastruktúrájától függetlenül. A telekocsi szolgáltatást használók a költséghatékonyság mellett olyan szempontokra is érzékenyek, mint az időhatékonyság és a rugalmasság, amit a tömegközlekedési eszközök jellegükből adódóan többnyire csak a nagyvárosokat összekötő kiemelt útvonalakon tudnak kielégíteni.

Az autósok és utasok is költséghatékony megoldást keresnek

Ma, ha autóval szeretnénk eljutni Budapestről Nyíregyházára, 9 literes átlagfogyasztással számolva 10 150 forintos benzinköltséggel kell számolnunk. Amennyiben telekocsival szeretnénk megtenni ugyanezt az utat, úgy hozzávetőlegesen 4000-5000 forintos költséggel kell számolnunk. Sofőrként pedig minél több személlyel osztjuk meg az autónkat, annál kisebb üzemanyagköltség jut egy főre, így nem meglepő, hogy anyagi előnyei miatt folyamatosan nő a telekocsi népszerűsége az autósok és utasok körében egyaránt.

,,A pandémia időszakában a korlátozások ellenére is forgalomnövekedést észleltünk. A Budapestről Pécsre, Debrecenbe vagy akár Szombathelyre utazó autósok két utas felvételével akár 70%-kal is csökkenteni tudják útiköltségeiket, ezért egyre többen teszik tele kocsijukat. Azt tapasztaljuk, hogy mind az autósok, mind az utasok körében a költséghatékonyság az első számú szempont, amikor a telekocsizást választják. Ezt követi a rugalmasság és a gyorsaság, majd a környezetvédelem” – mondta Prácser Attila, az Oszkar.com Telekocsi szolgáltatás társalapítója.

Út a zöldebb jövő felé?

A személygépkocsi használat optimalizálása nem csupán az egyéneknek jelenthet pénztárcabarát megoldást, hanem a klímakatasztrófa elleni harcban is jó eszközünk lehet. Az autók ugyanis az európai közúti közlekedésből adódó teljes szén-dioxid-kibocsátás 60,7 százalékáért felelősek, derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2019-es értekezéséből. Akár a saját autónkat osztjuk meg, akár utasként veszünk részt a telekocsi szolgáltatásban, csökkentjük ökológiai lábnyomunkat és közlekedésünk károsanyag-kibocsátását, hiszen mindkét esetben kevesebb jármű lesz egyidőben az utakon. Prácser Attila szerint annak ellenére, hogy a telekocsi használatakor nem a környezetvédelem az elsőszámú szempont, a pazarlás redukálásával nem elhanyagolható annak jelentősége a fenntarthatóság viszonylatában.

865 millió dolláros alapot nyit a Headline – a tőke fele Európában fog landolni

Az európai scaleupok 20 és 70 millió dollár közötti befektetéseket kaphatnak, és erre az esélyük növekszik akkor, ha innovációjukat a védelelemiparban, a gyógyszeriparban vagy a szoftveriparban lehet hasznosítani.

Bővebben

Bulgária lesz a felelős az Európai Unió kutatási, innovációs és startuppolitikájáért

A bolgár Ekaterina Zaharieva lesz a startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztos a 2024-2029-es uniós ciklusban. A döntés ugyan formálisan még nem végleges, de valós politikai esélye nincs annak, hogy ne a 49 éves, jogász végzettségű, bolgár politikus töltse be ezt a biztosi posztot.

Bővebben

A mai kockázatitőke-piac nagy lehetőségeket teremt a kiemelkedő startupoknak, de óriási nyomást is helyez rájuk – mondja a HVCA elnöke

A nagy befektetések és az emelkedő értékelések teljesítési kényszert helyeznek a startupokra, így a befektetések sikeressége azon áll, hogy hogyan alakulnak az exit lehetőségek – miközben ezekről a lehetőségekről egyre kevesebb szó esik. Ilyen témákat fog körüljárni a HVCA szeptemberi konferenciája – ígéri Molnár András, a HVCA új elnöke.

Bővebben

2028-ig több mint 10 milliárd dollárt fektet be az AWS a brit ökoszisztémába

Az Amazon felhőalapú szolgáltatója ezt azért teszi, hogy tartani tudja a növekvő ügyféligényekkel a lépést, és létre tudja hozni a kellő digitális és AI-infrakstruktúrát. A brit ökoszisztéma 2028-ig ettől évente átlagosan 14 ezer új munkahelyet és a GDP 14 milliárd fontos növekedését várhatja.

Bővebben

1,24 milliárd dollár értékben indít két új európai alapot az Atomico

Az új alapok indításához a tőkét az Európai Beruházási Alaptól (EBA) kapja a londoni székhelyű VC, és az Atomico most először különíti el alapok szintjén is a korai és a növekedési szakaszú finanszírozást.

Bővebben