Hirdetés

Ligát váltana a STRT: Balogh Petyáék a BÉT Standard kategóriába lépésre törekednek

A szabályozott piacra lépés érdekében a STRT már két szereplővel is együttműködik, és pénzügyi beszámolójukat is ennek megfelelően készítik el idén. Hogy mikor debütálhat a cég a BÉT Standard kategóriájában, egyelőre nem tudni – addig is elmagyarázzuk, hogy ez miért fontos.

2023 decemberében lépett ki a tőzsdére a korai szakaszú befektetésekre koncentráló és Balogh Petya nevével fémjelzett STRT – egész pontosan a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) középvállalati platformjára, a BÉT Xtendre. Mint azt Balogh Petya vezérigazgató egy háttérbeszélgetésen elmondta:

a STRT-nál vizsgálják annak lehetőségét, hogy a cég a szabályozott tőzsdei környezetbe, a BÉT Standard kategóriájába lépjen.

Ennek előkészítésére a STRT a Concorde MB Partners pénzügyi tanácsadó céggel, illetve a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Irodával működik együtt.

Miért fontos ez?

Mint azt a BÉT bejegyzése jól kifejti, a BÉT Xtend a nemzetközi szabályozás értelmében egy olyan multilaterális kereskedési platform (MTF), ami funkcionálisan ugyanazt nyújtja a kibocsátók és a befektetők számára, mint a hagyományos, szabályozott tőzsde, csak éppen az Xtenden a vállalatok előzetes tranzakció nélkül, alacsonyabb díjak, egyszerűbb feltételek és speciális támogató eszközök mellett tudják megtapasztalni: milyen is egy tőzsdei cég élete, annak minden előnyével és nehézségével együtt.

A BÉT Xtend tehát egy eszköz arra, hogy a cégek fokozatosan hozzászokjanak a tőzsdei jelenléttel együtt járó kötelezettségekhez és transzparenciához, és ugródeszkaként használható a szabályozott piacként működő BÉT Standardhoz.

A BÉT Standarba már csak azok a tőzsdeérett, közepes és kis kapitalizációjú cégek kerülhetnek be, akik komolyabb előírásoknak is képesek megfelelni, például a részvénysorozat nagyságát, a közkézhányadot vagy a működés időtartamát tekintve.

Innen az út a BÉT-en már a legfelsőbb, Prémium kategóriába vezet, ahol még szigorúbb bekerülési feltételek mentén (például nyilvános tranzakció végrehajtása) olyan nagy szereplők részvényei szerepelnek, mint az OTP, a MOL, Richter vagy Magyar Telekom. A BÉT különböző kategóriái közti különbségeket az alábbi táblázat foglalja össze.

Mindez egyszerűbben megfogalmazva azt jelenti, hogy

a STRT berkeiben úgy érzik: ideje ligát váltani, és a céget a nemzetközileg is elismert tőzsdére vinni.

Hogy Balogh Petyáék ténylegesen mikor léphetnek át a BÉT Xtendből a Standard kategóriába, arról a STRT nem nyilatkozott. Az mindenesetre jelzésértékű, hogy

a STRT idéntől áttér a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alkalmazására pénzügyi beszámolója elkészítésében, ami előfeltétele a BÉT Standardba való belépésnek.

NYITÓKÉP: Balogh Petya, a STRT alapítója és vezérigazgatója. Forrás: STRT Rising Together / Facebook

Marketingesek, szemetek a STRT-ra vessétek!

Azt tapasztalom a hazai ökoszisztémában, hogy a szereplők döntő többsége önmagáról zeng dicshimnuszt, ha elér valamit, miközben a probléma, amit megold, olcsó díszletté silányul. Balogh Petyáék viszont pont fordított logika mentén gondolkodnak a PR-ról és a marketingről.

Bővebben

Balogh Petya: Amerika lábon lőtte magát a vámháborúval, és ebből az európai startupszektor rengeteget profitálhat

A STRT vezérigazgatója szerint a Donald Trump vezette USA pont azt az előnyét építi le a vámpolitikájával, ami őt a világ legerősebb gazdaságává tette. Ez lehetőséget teremt nemcsak arra, hogy az európai cégek a kihulló szereplők helyébe lépjenek, hanem arra is, hogy az EU nagy lépéseket tegyen a digitális és innovációs függetlenedés útján. A Startup

Bővebben

Randizz a leendő befektetőddel a NAK TechLab eseményén!

Az agrár startupok rapid randikon beszélgethetnek a hazai társaságok képviselőivel, azonnali visszajelzéseket kaphatnak egyszerre több kockázatitőke-befektetőtől, és akár a soron következő befektetési körükhöz vezető lépéseket tehetnek. Jelentkezési határidő: április 27.

Bővebben

Növekedett a hazai szabadalmi kérelmek száma, de európai viszonylatban még így is gyengén teljesít Magyarország

Tavaly jegyezték a legtöbb szabadalmi kérelmet Magyarországról, azonban – ha az Európába érkező kérelmek számát tekintjük – arányaiban ezzel még mindig csak a lista utolsó harmadában vagyunk.

Bővebben