Hirdetés

Kutatási és innovációs konferencia Budapesten

Norvég Alap

A kétnapos norvég-magyar konferencia célja, hogy feltérképezzék azokat a tudományos területeket, nemzeti kutatás-fejlesztési programokat, ahol ígéretes együttműködésre nyílik lehetőség a két ország kutatói között.

A rendezvény nyitónapján Olav Berstad, Norvégia budapesti nagykövete kiemelte: a 2014 és 2021 közötti finanszírozási ciklusban Magyarország összesen 214 millió euró (66 milliárd forint) támogatást hívhat le többek között kutatási célokra is a Norvég Alaptól, valamint a Norvégia, Liechtenstein és Izland által létrehozott EGT Alaptól.

A támogatások felhasználásáról azonban még nem született együttműködési megállapodás a donor országok és Magyarország között. „Magyarországnak erős kutatási és oktatási hagyományai vannak, a tudományos együttműködés számos területen remek perspektívát kínál Norvégia számára is” – tette hozzá a nagykövet.

Kristin Danielsen, a Norvég Kutatási Tanács (RCN) nemzetközi igazgatója előadásában kiemelte: Norvégiában több mint 76 ezer kutató dolgozik, 2016-ban több mint 1400 fő szerzett doktori fokozatot az országban, 30 százalékuk külföldről érkezett. A legerősebb kutatási területek között van Norvégiában a geológia, a megújuló energiaforrások, a klímaváltozás kutatása és a klinikai gyógyszerészet is.

Az RCN évente összesen mintegy 8,3 milliárd korona (265 milliárd forint) támogatást oszthat ki kutatási és innovációs tevékenységet végző kutatóknak és vállalkozásoknak.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal tájékoztatása szerint a 2014-ben indult Horizont 2020 európai uniós keretprogramban eddig 89 projekt kezdődött norvég-magyar együttműködésben.

Az Európai Bizottság pályázatain nyertes norvég-magyar projektek többsége az élelmiszer-biztonsághoz, fenntartható mezőgazdasághoz, infokommunikációs technológiákhoz, valamint kutatási infrastruktúrák fejlesztéséhez kapcsolódik. A közös projektekben a magyar résztvevők eddig mintegy 16 millió eurót, vagyis mintegy ötmilliárd forintot nyertek el.

Az egyetemek közül a legtöbb forrást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nyerte el, amelyet a Debreceni Egyetem (DE) és a Szent István Egyetem (SZIE) követett.

A jövő kutatási kihívásai című tanácskozáson a norvég és magyar kutatóhelyek, innovatív vállalkozások megismertetik egymás projektjeit, véleményt cserélhetnek a lehetséges kutatási irányokról az egészség, a környezet, a társadalomtudományok és a technológia területén. A résztvevő kutatók tematikus szekciók keretében mutatják be projektötleteiket, majd a konferencia másnapján kutatóintézeti látogatások keretében vitatják meg az együttműködési lehetőségeket.

Színház csupán, amit sok nagyvállalat csinál innováció címén – ezen akar változtatni a STRT egy új szolgáltatással

A nagyvállalati innovációs tanácsadás célja, hogy az érintett szereplőket edukálja a kíváncsiságot és kísérletezést elősegítő, a kemény KPI-okat mellőző, fenntartható vállalati kultúra kialakítására, és a gyakorlatban is erősítse az ügyfél innovációs képességeit. A STRT által szervezett háttérbeszélgetésen jártunk.

Bővebben

Így szegmentálódik a kockázatitőke-piac a mesterséges intelligencia finanszírozásában

Az alapmodellek fejlesztésének finanszírozása annyira költséges, hogy csak a dollárszázmilliókat erre költő VC-ket találjuk meg a befektetői listában. Ez azonban nem jelenti, hogy a kis- és közepes méretű VC-k kimaradnak az AI-bummból – mutat rá a PitchBook elemzése.

Bővebben