Hirdetés

Keress új helyet a startupodnak, alakítsd ki te Buda új közösségi irodaterét!

A Hengermalom projekt keretében a Dürer kert mögötti épületeket kívánja a tulajdonos egy pezsgő, befogadó közösségi és kulturális központtá alakítani. Arról, hogy milyenek lennének a vállalkozásodnak ideális körülmények, november közepéig mondhatod el a véleményed egy kérdőív kitöltésével. 

Kelenföld Dunához közelebbi része hagyományosan, a város ipari zónájáként az egyre növekvő metropolisz mindennapi kenyerét adta. A rendszerváltás utáni korszak a hatalmas ipari zónák fokozatos átalakulásával járt. Ma a területet daruk és betonkeverők zaja tölti be, a környék ingatlanfejlesztési zóna lett.

Az, hogy az ipari műemlékek közötti elkerített lakó- és irodaparkokból hogyan lesz élhető lakó- és munkakörnyezet, hogy hol van a terület központja, egyelőre nem látszik.

Pont ennek a koncepciónak a felvázolására törekszik a Város és Folyó Egyesület (Valyo) és az Építész Stúdió építésziroda, ami a tulajdonos BELTEX-Ingatlan megbízásából alakítja át a Kopaszi-gát szomszédságában lévő Budai Hengermalom területét, hogy létrehozzon egy élettel teli, befogadó közösségi központot a budai Duna-parton. 

Mint azt Huszár Daniella, a Valyo projektmenedzsere a Startup Online-nak írta:

„A projekt célja az is, hogy az irodaterületeket rugalmasan alakítható, inspiráló munkatérként nyissuk meg az új generációs vállalkozások és startup közösségek előtt, akik érdekes és egyedi atmoszférát keresnek.”

Ennek részeként november közepéig lehet kitölteni a kérdőívet, amiben a lehetséges jövőbeni partnerek és bérlők elmondhatják, hogy nekik milyen terekre és kialakításra lenne szükségük.

Hogyan lesz közösségi és kulturális központ a Hengermalomból?

A Hengermalom projekt a Hengermalom út Duna felőli végénél, a Dürer kert mögött két ikonikus épület és a közöttük lévő udvar hasznosítására koncentrál. Az itt lévő ipari terekben rengeteg lehetőség rejlik – először a földszinti tereket és az udvart tervezi hasznosítani a Valyo.

A Henger és a Malom elhelyezkedése. Forrás: A Hengermalom projekt honlapja

Ahogy írják: a Siló belső terét eleinte elsősorban eseményekre, időszakos programokra szeretnék majd használni,

a 750 négyzetméter alapterületű Malom terei viszont már rövid távon is sok különböző funkciót betölthetnek: kialakíthatók ott például stúdiók, műhelyek, közösségi iroda, vendéglátóhelyek vagy próbatermek is.

A kérdőív ennek mentén hivatott felmérni a pontos igényeket, például hogy az adott szereplőnek milyen típusú helyiségekre van szüksége, az alapvető infrastruktúrán túl milyen funkciókat látna szívesen, vagy hogy mikortól és milyen időtávra költözne be szívesen a Hengermalom területére.

A válaszok alapján a Valyo egy középtávú hasznosítási stratégiát dolgoz ki a tulajdonos számára, amiben kitér már a lehetséges bérlőkre és működési modellre is.

A 2025-ben esedékes próbaüzem során megtörténik az épületek fokozatos belakása, az infrastruktúra folyamatos fejlesztése, a bérlői és látogatói kör kiépítése a környék fejlődésével párhuzamosan.

A Hengermalom épülete jelenleg. Forrás: Simon Zsuzsi

Mint arra a Valyo felhívja a figyelmet, a folyamatosan átalakuló rozsdaövezetben sok új építkezés van, a következő időszakban pedig egyre inkább egy önálló városrésszé alakul majd a környék. A projekt víziójaként a Hengermalom lenne ennek a területnek a közösségi és kulturális központja, amely többek között:

  • javítja a városképet és a lakosok életminőségét,
  • összetartó helyi közösséget kovácsol,
  • illetve csökkenti a szemét mennyiségét, megóvja a természetes erőforrásokat, és hozzájárul a tisztább, egészségesebb környezethez.

Az egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a projekt jelenleg a koncepcióalkotás fázisában van, és mint a folyamat facilitátora feltérképezik és közvetítik a tuladonos felé az érdeklődőket és igényeiket, ugyanakkor ingatlanközvetítő tevékenységet nem végeznek.

A Hengermalom projektről bővebben annak honlapján tájékozódhatsz, a kérdőívet pedig ide kattintva töltheted ki.

NYITÓKÉP: A projekt keretében, októberben a Hengermalom tereiben rendezett eseménysorozat. Forrás: Makers’ Market

Egy női alapító vallomásai – ezzel a címmel indít új podcastot Meghan Markle

A brit királyi család tagja 8 epizódon keresztül folytat beszélgetéseket női vállalkozókkal a karrierjükről, és arról, hogy nőként hogyan lehet sikeresen vállalkozást építeni.

Bővebben

Örülhetünk-e egyáltalán a Klarna tőzsdére lépésének?

A svéd BNPL-bajnok jobb időket is látott, mint most, a tőzsdére vezetés megkezdésekor. Ezt tükrözi a visszafogott értékelési célja, ami mögött az európai piacok rossz megítélése húzódhat, valamint az is, hogy a tervezett értékelés meg sem közelíti az unikornis pár évvel korábbi értékelését.

Bővebben

Összefogott az európai ökoszisztéma a következő európai sikersztorik megszületéséért

A Europe Project névre keresztelt kezdeményezés célja, hogy komplex segítséget nyújtson a tehetséges fiatal vállalkozóknak, és megmutassa a világnak: Európa még mindig képes globálisan meghatározó startupokat építeni.

Bővebben

Ligát váltana a STRT: Balogh Petyáék a BÉT Standard kategóriába lépésre törekednek

A szabályozott piacra lépés érdekében a STRT már két szereplővel is együttműködik, és pénzügyi beszámolójukat is ennek megfelelően készítik el idén. Hogy mikor debütálhat a cég a BÉT Standard kategóriájában, egyelőre nem tudni – addig is elmagyarázzuk, hogy ez miért fontos.

Bővebben

Új szereplő jelent meg a közép-kelet-európai ökoszisztémában: Miben segíthet a Scale Factory a magyar scaleupoknak?

A szingapúri szolgáltató arra fókuszál, hogy minél hatékonyabban segítse ügyfelei növekedését és terjeszkedését új piacokon, a lehető legtöbb kereskedelmi hasznot hozva nekik. A Scale Factory mostantól a közép-kelet-európai régióból is várja a skálázódni kívánó vállalkozásokat.

Bővebben

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója

A Diverzum és a más ökoszisztéma-szereplők által készített Gen Z Reportból kiderül, hogy a fiatalok átlagos bérigénye közel sem olyan irreálisan magas, mint azt gondolnánk. A kutatási eredmények kapcsán beszélgettünk Gyarmati Fannival, a Diverzum társalapítójával.

Bővebben