Hirdetés

Ismét magyar műhold az űrben: pályára állt és működik a SMOG-1

2021. március 22-én helyi idő szerint 7:07:12-kor felbocsátották, majd március 24-én sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-1 kisműholdat. A Bajkonuri Űrközpontból induló Fregat végfokozattal szerelt orosz Szojuz-2.1a hordozórakéta elsődleges hasznos terhe a dél-koreai CAS-500-1 műhold, melyen kívül még 37 űreszközt állított Föld körüli pályára. A SMOG-1-et a 32kg-os olasz Unisat-7 műhold indította útjára március 24-én a kora délutáni órákban egy automatizált kidobószerkezet segítségével, öt másik kisműhold társaságában, 550 km magasságban.

A negyedik magyar műhold első jeleit március 25-én éjjel a 0:46 és 0:56 közötti Magyarország feletti áthaladás során több magyar rádióamatőr is vette, köztük a fejlesztőcsapat automatizált és távvezérelt földi műhold vezérlő állomásai. A SMOG-1 1-PocketQube (PQ – zsebműhold) hívójele HA5BME. Minden alrendszere rendben működik, hőmérséklete 10-30 C közötti, akkumulátorának töltöttségi szintje 90 % feletti. Az 1-PQ (5x5x5cm) méretű SMOG-1, az új magyar műhold, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóinak irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási feladatok keretében, szponzorok támogatásával készült. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatók irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A projekt- és start költségeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara biztosította a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával. A több évtizedes múlttal rendelkező és napjainkban is folyó, a SMOG-1 friss sikerében megnyilvánuló űrtudományi és technikai fejlesztések a Műegyetem mindenkori felső vezetésének rendületlen támogatásával zajlanak.

A műhold vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található műholdkövető állomás biztosítja. Az Érden található másodlagos földi vezérlő állomás mellett a világ számos rádióamatőre is követi a műhold útját, és küldi az adatokat a fejlesztőkhöz. A műhold jeleinek vétele egyszerű eszközökkel bárki számára lehetséges, erről bővebb információ a projekt honlapján található.

A SMOG-1 fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember által keltett elektromágneses szennyezettségét (elektro-szmogot) vizsgáló műszer található. Másodlagos küldetése a műholdat érő ionizáló sugárzás szintjének vizsgálata egy totál ionizáló dózis mérő rendszer segítségével. A SMOG-1 újdonsága, hogy egy mágnesesen veszteséges anyagot alkalmaz, melynek célja a több, mint 18 évre becsült pályaélettartam csökkentése, annak érdekében, hogy minimalizálja a műhold aktív működése után az űrszemétként eltöltött időt.

A már eddig is számos oktatási-kutatási eredményt elősegítő, 2013-ban indult SMOG projekt során két repülő példány készült a műholdból, melyek közül az egyik korábban kapott start lehetőséget, így SMOG-P néven elő-kísérlete volt a jelenlegi missziónak. Az előfutár 2019. decemberben 6-án indult, kategóriájában világelsőként működőképesnek bizonyult, majd 2020. szeptember 28-án, pályája végén, működő űreszközként a Föld légkörébe érve elégett és így sikeresen befejezte küldetését. Mérési eredményei alapján elkészült az első publikus, a Föld digitális földfelszíni TV sávú elektromágneses szennyezettségét ábrázoló térképe.
A sikeres pályára állítással, a SMOG és ATL-1 műholdak műegyetemi fejlesztői csapata jelenleg a világon a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műhold küldetést tudhatja magáénak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen évtizedek óta folyik űrkutatáshoz, űrtechnológiához kapcsolódó tevékenység, melynek újabb fontos mérföldkövét jelenti a SMOG-1 elkészítése és világűrbe juttatása. Egyetemünkön a Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetésével, az Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki, valamint a Természettudományi Kar összefogásával kidolgozásra került egy Magyarországon egyedülálló

Űrmérnöki mesterképzési program, melyre várhatóan 2022. februárjától várjuk a műszaki és természettudományi felsőfokú alap- illetve mesterképzéssel rendelkezők jelentkezését. A kétéves képzést sikeresen teljesítők olyan felsőfokú ismeretekkel rendelkező műszaki szakemberek lesznek, akik az űrtechnológiához, űrkutatáshoz kapcsolódó, elsősorban mérnöki jellegű tervezési, fejlesztési, gyártási és üzemeltetési feladatokat lesznek képesek ellátni. Releváns tudással rendelkeznek majd a világűrbe juttatandó, ott üzemelő berendezések felépítéséről és azok létrehozásának folyamatairól, továbbá az űrberendezések földi kiszolgálását ellátó eszközök és rendszerek konstrukciójáról, elkészítéséről és üzemeltetéséről.

Közel 19 milliárd hektoliternyi szennyezett víztől óvta meg a közösségeket a globális vállalat

A Xylem globális víztechnológiai vállalat megoldásai 2021-ben több mint 18,93 milliárd hektoliternyi , az árvizek nyomán érkező, szennyezett víztől mentették meg a közösségeket  – derül ki a vállalat éves Fenntarthatósági Jelentéséből. A társaság jelentős előrelépést ért el karbonlábnyoma csökkentésében is, az üvegházhatású gázkibocsátási intenzitása 12 százalékkal mérséklődött, a vízfelhasználása pedig 22 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

Bővebben

Minden, amit egy startupnak tudnia kell a Term Sheetről

Nagyon sok seed fázisban (már rendelkezik valamilyen bevétellel vagy validációval) lévő startupnak álma, hogy kapjon egy term sheetet (indikatív árajánlatot) egy kockázati tőke alaptól. Itt a befektetési összeg már általában minimum 1 millió dollár környékén van ezalatt nem éri meg nagyon átvilágítani a céget, mert a befektetési összeg nagyobbik része az átvilágítási költségekre menne el.

Bővebben

Innovatív duális képzés fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetemen

A közelmúltban sikeresen lezárult EFOP projekt eredményeként jelentős oktatási-képzési fejlesztések valósultak meg a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) és a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjában (PE ZEK). A 347 millió forintos európai uniós támogatást többek között a duális képzés minőségfejlesztésére, vállalati tananyagainak és ösztöndíjrendszerének fejlesztésére fordították.

Bővebben

Már nem előny, hanem alapkövetelmény: így használják a hazai startupok a legújabb technológiákat 

A legmodernebb technológiák már nemcsak a tech cégek kiváltságai: a hazai startupok a fejlesztés során is alkalmazzák és a termékeik, szolgáltatásaik használatába is beépítik azokat – derül ki a Start it @K&H inkubátor tapasztalataiból. Ehhez persze a csapatokba olyan szakemberek is kellenek, akik részt tudnak venni a programozásban vagy irányítani tudják a külső fejlesztőket. 

Bővebben

Az iskolakezdési támogatás reneszánszát hozhatja a növekvő infláció

Egész Európában és Magyarországon is csúcsra jár az infláció, ami miatt különösen nagy tehertétel lesz a szeptemberi iskolakezdés a magyar családok számára. Cégmérettől függően jelentős különbség van az iskolakezdési támogatást adó vállalatok arányában: míg 150 fő fölött minden harmadik, addig 50 alkalmazott alatt csak a munkáltatók 10 százaléka alkalmazza ezt a juttatási formát – derül ki az Edenred reprezentatív felméréséből. Pedig az iskolakezdési támogatásnak számos előnye van, akár 22 százalék megtakarítást jelenthet a cégeknek.

Bővebben

Tíz startup képviseli hazánkat a Collision konferencián Torontóban

Az Express Innovation Agency, valamint Magyarország Ottawai Nagykövetsége, Magyarország Torontói Főkonzulátusa, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HEPA Kanadai Partneriroda közös szervezésében tíz magyar startup vesz részt a világ egyik legjelentősebb technológiai eseményén Torontóban a Collision konferencián. A 2022. június 20-23. között megvalósuló techshow-t és kiállítást megelőzően, valamint azt követően nemzetközi befektetőkkel és szakmai partnerekkel is találkozhatnak a résztvevők Kanadában.

Bővebben

Már az épületeket is veszélyeztetik a kibertámadások

Az épületirányításban alkalmazott, IoT technológiát használó eszközök száma a mostani 1,7 milliárdról várhatóan 3 milliárdra nő 2025-re, amiben fontos szerepet játszik, hogy a tulajdonosok és üzemeltetők egyre több kereskedelmi ingatlan esetében nyúlnak a digitalizációhoz és használnak épületirányítási rendszereket a létesítmények korszerűsítésére. Így ezek a kereskedelmi épületek gyakorlatilag a jövő intelligens épületeivé alakulnak, csakhogy mindeközben fokozatosan nő a kiberbiztonsági kockázatuk.

Bővebben

A rugalmas munkaidő a fizetésnél is fontosabb szempont

A 15 évesnél idősebb diákok túlnyomó többsége már dolgozott korábban, idén pedig 96 százalékuk vállalna valamilyen nyári munkát – derül ki a Job Force Iskolaszövetkezet online felméréséből. A legtöbben a kereskedelemben helyezkednének el, a munkahelyválasztásnál pedig a rugalmas időbeosztás a legfontosabb szempont. A diákok közel harmada félretenné a nyáron keresett pénzt, közel 40 százalékuk pedig szívesen helyezkedne el akár hosszabb távon is feladatot vállalva egy fejlődési lehetőséget biztosító környezetben.

Bővebben

Indul a negyedik agrár stratup inkubációs program

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara agrár startup programja 2019 óta több programelemmel is támogatja az új típusú fejlesztéseket, annak érdekében, hogy az agrárium digitalizációs szintje növekedjen és minél több gazdálkodó kezdje alkalmazni a hatékonyságnövelő és fenntartható megoldásokat. Az idei évben negyedik alkalommal induló nagyvállalati–startup inkubációs program fő célja, hogy a szektort érintő kihívásokra megoldásokat találjon. Az

Bővebben