A precíziós mezőgazdaság, a közműszolgáltatóval önállóan kommunikáló fogyasztásmérők és a gépjárműlopások visszaszorítása látszólag egymástól távol álló területek, mégis összeköti őket egyvalami: néhány éven belül szenzorok milliárdja kommunikál majd róluk a Dolgok Internetén. A jövő lehetőségeit az Antenna Hungária fejlesztői napján mutatták be egymásnak a legkülönbözőbb megoldásokon dolgozó IT-szakemberek.
Az Antenna Hungária saját IoT hálózatán jelenleg nagyjából 120 fejlesztőcsapat teszteli párhuzamosan saját, LoRaWAN megoldásait, közülük nem egy már a piaci bevezetés előtti fázisban van. A fejlesztők között egyetemisták, mérnökcsapatok és piaci vállalatok egyaránt megtalálhatók, sőt jelenleg üzleti együttműködés formálódik egy hazai top10-be tartozó vállalattal is. A rendezvényen már sikeres LoRaWAN fejlesztők mutatták be megoldásaikat a szakemberekből álló közönség előtt, míg az Antenna Hungária előadói a meglévő és jövőbeni műszaki és üzleti lehetőségekről számoltak be a meglévő és potenciális fejlesztőknek.
Külön panel szólt a rendezvényen a mesterséges intelligencia megoldások felhasználásáról, ahol a Microsoft és a Neuron Solutions képviselője is felszólalt.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a szenzorok által továbbított, exponenciálisan növekvő mennyiségű adat feldolgozása és szortírozása elengedhetetlenné teszi a valamilyen fokú önállósággal bíró automatizálást.
Szemléletes példával: egyetlen repülőgép transzatlanti útján annyi adatot gyűjtenek az érzékelők, az általános repülési adatokkal kezdve az üzemanyagpumpa elhasználódásának mértékéig bezárólag, ami megtöltene 200 db DVD-lemezt.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy a mesterséges intelligenciát a felhőbe telepítsék, vagy maguk az érzékelők képesek legyenek az adatok értelmezésére (edge computing), mérsékelve az eszközök számának robbanásszerű növekedésével járó adatforgalom-növekedést. Mindenesetre az emberi intelligenciát imitáló módszerek leginkább az azonosítás, detektálás területén mehetnek nagyot. Például sokat segíthet, ha az okos kamerák maguk felismerik a repülőtéren egyedül hagyott csomagokat, az üres parkolóhelyeket, felszabadult irodai tárgyalókat, esetleg maguk elemzik ki egy mérkőzés után a játékosok teljesítményét. A nevelésben is új távlatokat nyithat az egyik előadó által említett megoldás: a gyermeke tabletjén csak akkor engedélyezte az internetelérést az otthoni hálózat, ha az okoskamera úgy ítélte meg, a lurkó rendet rakott a szobájában.
A további előadásokban szó volt már működő IoT-alapú gépjárművédelemről, az okos fogyasztásmérőkről, a szenzorgyártói piacra várhatóan két év múlva betörő olcsó kínai konkurenciáról, illetve az eszközök rendkívül alacsony áramfogyasztásáról és ebből fakadó hosszú élettartamáról is.
Az Antenna Hungária IoT-hálózata jelenleg a lakossági lefedettséget tekintve megközelíti a 60%-ot, továbbfejlesztésének tervei között azonban nem csak a teljes lefedettség szerepel, a vállalat szakemberi dolgoznak a hasonló – szomszédos országokban működő, vagy nemzetközi – hálózatokkal való hosszabb távú összekapcsolódáson is. Az átjárhatóság biztosítása a vállalat szakértői szerint mind az ügyfél, mind a fejlesztői oldalon új lehetőségeket tárházát nyitná meg a következő évtizedben.
LoRaWAN gyorstalpaló
Az Antenna Hungária az elmúlt években több százmillió forintos beruházás keretében építette ki a saját IoT hálózatát (IoT, mint Internet of Things, azaz Dolgok Internete). Az országszerte elhelyezett, GW (gateway) állomásokból álló, az adattovábbításra igen kis fogyasztás mellett is nagy távolságra képes ún. LoRaWan hálózatot 2017 végén nyitotta meg üzleti partnerei és az érdeklődő fejlesztők előtt azzal a céllal, hogy életünket megkönnyítő megoldások születhessenek a legkülönbözőbb, például közlekedési, áruszállítási, közmű szolgáltatási, urbanisztikai területeken.
A Buckingham-palota mosdójától a lappföldi rénszarvasokig
Erdei Zoltán a debreceni ZANE System részéről a Buckingham-palota részére szállított megoldásukat mutatta be: az időszakos múzeumi tárlatoknak is helyt adó intézményben a mosdók takarításának szükségességéről annak függvényében kap értesítést a személyzet, hogy a szenzorok milyen sűrűséggel jelentik a toalett ajtók nyitását és zárását. Ugyanazon fejlesztésüket pedig különböző vevők eltérő módon hasznosítják: GPS-jeladóik a lappföldi rénszarvas-csordák esetében nem akkor jeleznek a megfigyelőnek, ha mozog az állat, hanem ha gyanúsan hosszú ideje mozdulatlan, ekkor ugyanis feltételezhetően elhullott. Míg a svájci Alpokban akkor kap értesítést telefonján a helyi gazda, ha ugyanezen érzékelők egyszerre jelentenek hirtelen mozgást több állattól – ilyenkor bizonyosan farkas ólálkodik az ijedt marhacsorda környékén, ami miatt rá kell nézni az állatokra.
