Hirdetés

Harmadik éve stagnál a magyar startup-ökoszisztéma a StartupBlink jelentése szerint

A StartupBlink 2024-es ökoszisztéma-jelentésében az 50. legfejlettebb startup-ökoszisztéma a magyar. Hazánk legnagyobb előnye az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos alacsony rezsiköltségek és az alacsony megélhetési költségeket, míg a legnagyobb hátránya az IT szakemberek kivándorlása. Mutatjuk a részleteket.

2022 és 2023 után idén is a világ 50. legfeljettebb startup-ökoszisztémája lett Magyarország – ezt mutatta ki a globális startupökoszisztéma-kutatóközpont, a StartupBlink 2024-es startupökoszisztéma-jelentése.

Európán belül úgyszint harmadik éve a 31. helyet foglalja el hazánk. Mind globális, mind regionális értelemben elmarad a magyar ökoszisztéma a korábbi eredményeihez képest: 2020-ban a globális rangsor 37., az európai rangsor 25. helyén álltunk.

Mit mér a StartupBlink?

A StartupBlink 2017 óta készíti el éves szinten a maga startupökoszisztéma-indexét. Ez az index három, alapvetően mennyiségi adatokat tartalmazó kategóriából tevődik össze:

  • az egyik az ökoszisztéma legfontosabb szereplőinek mennyiségét mutatja meg, például hogy az adott évben hány startup, befektető, akcelerátor vagy coworking space volt azonosítható;
  • a másik az ökoszisztéma szereplőinek tevékenységét szedi össze különböző szempontokból. Így a StartupBlink méri például azt, hogy a piac összesen mekkora tőkét fektetett be startupokba, mennyien dolgoznak a startupszektorban, mennyi startup került be globális akcelerátorba, hány K+F központttal rendelkeznek multinacionális technológiai vállalatok, mint a Microsoft vagy a Meta, vagy éppen mennyi globális startup-rendezvényt jegyzett az adott ökoszisztéma;
  • a harmadik az üzleti környezet indikátorait méri, például az internet elérhető sávszélességét, a technológiai szolgáltatások (mint a kártyás fizetés vagy a kriptovaluta) elérhetőségét, az angolnyelvtudás szintjét, társaságiadó-kulcs mértékét, vagy az észlelt korrupció szintjét.

Ezeket az adatokat egyrészt gyűjti maga a StartupBlink is, de mellette támaszkodik olyan globális szereplők adataira is, mint a Crunchbase, a SEMrush, a Statista, vagy a BrightData. Ezen felül a StartupBlink lokális szereplőkkel is köt partnerségeket

– 2023-ban a magyar partner az állami Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) volt, az idei jelentésben viszont már nem találunk magyar partnert. Az így kapott adathalmazt a StartupBlink algoritmusa dolgozza fel, és kreál belőle két rangsort. Az egyikben a top száz legfeljettebb startup-ökoszisztémával bíró országot találjuk, a másikban a top ezer legfejlettebb ökoszisztémával rendelkező várost.

Budapesttől fejnehéz a magyar ökoszisztéma

Így válik érthetővé Magyarország 50. helyezése a globális és 31. helyezése az európai rangsorban. Hazánk előtt közvetlen olyan országok szerepelnek, mint Görögország (49. hely), Horvátország (48.), Lettország (47.), Ukrajna (46.) és Ciprus (45.). Utánunk következik a rangsorban Szlovénia (51.), a Dél-afrikai Köztársaság (52.), Szerbia (53.), Thaiföld (54.) és Málta (55.).

A Startup Hungary jelentésével összhangban itt is látszik az a globális trend, hogy a covid válság után emelkedő infláció és kamatlábak, valamint a nehezen kiszámítható gazdasági környezet miatt drasztikusan csökkennek a startupokba befektett pénzügyi források, Magyarországon főleg a korai szakaszban. Forrás: A StartupBlink 2024-es startup-ökoszisztéma jelentése

A jelentés Magyarország kapcsán kiemeli, hogy Kelet-Európában tavalyhoz képest egy helyet előrébb lépve a 12. helyen állunk, míg a közép-európai régióban Szlovéniát megelőzve a 3. legjobb helyezést értük el. Ami a multinacionális technológiai vállalatok helyi fióktelepeinek számát illeti, hazánk a globális ranglista 23. helyén helyezkedik el.

A városok tekintetében egyértelműen látszódik a magyar startup-ökoszisztéma fejnehézsége és centralizáltsága: míg Budapest a városok globális rangsorának 135. helyén áll, addig a 2. legfeljettebb Szeged csupán a 816. helyen. Az ezres rangsorba rajtuk kívül még Debrecen (901. hely), Székesfehérvár (928.) és a listába újonnan bekerülő településként Miskolc (991.) fért fel. Pécs idén csak a 1040. helyet érte el, míg tavaly a top ezer település között szerepelt.

A jelentés a magyar ökoszsiztéma legnagyobb előnyének az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos alacsony rezsiköltségeket, az alacsony megélhetési költségeket, az európai piacokhoz való közelséget, valamint a digitális nomádok (akik nem helyhez kötötten a világ különböző pontjairól dolgoznak) bevonzási képességét emeli ki.

A legnagyobb hátrányként a politikai és gazdasági kihívásokat, valamint a helyi IT szakemberek alacsony szintjét említi – ez utóbbi oka a képzett szakemberek kivándorlása más ökoszisztémákba.

A StartupBlink az elmúlt időszakból az önvezetőautó-technológiát fejlesztő AImotive sikerét emelte ki, amelyet a nemzetközi járműipari konszern, a Stellantis vásárolt fel.

2024-ben sem került be európai ökoszisztéma a top 5-be

Ami a nemzetközi látképet illeti, nem meglepő módon a top 4 startup-ökoszisztémát tekintve nincsen változás 2020 óta: 1. helyen az USA, 2. helyen az Egyesült Királyság, a harmadikon Izrael, a negyediken pedig Kanada áll. A fejlettségbeli különbség azonban a britek és Izrael között trendszerűen csökken a 2022-es jelentés óta. Az 5. helyre Szingapúr jött fel, megelőzve ezzel tavalyhoz képest a vezető európai ökoszisztémát, Svédországot.

A top 20 legfejlettebb ország a StartupBlink 2024-es jelentésében, 2020-ig visszamenőleg. Forrás: A StartupBlink 2024-es startup-ökoszisztéma jelentése

Az európai államok közül érdemes kiemelni még Németország és Franciaország, Hollandia és Svájc – ők fértek még bele a top 10 legfeljettebb ökoszisztémába.

A top 5-be azonban sem ebben az évben, sem korábban nem jutott be egyszer sem európai ökoszisztéma a StartupBlink ökoszisztéma-indexe alapján.

A StartupBlink 2024-es startup-ökoszisztéma jelentését teljes terjedelmében, angolul ide kattintva érheted el.

NYITÓKÉP: Wilfredor / Wikimedia Commons

Amíg nem sikerül skálázni az újságírók számát, addig a média kihagyott ziccer marad a startup-ökoszisztéma számára

Nagy szükség lenne egy virágzó, plurális médiakörnyezetre a startupvilágban, ami tisztítani tudja az ökoszisztémát, és ami rendszerszinten képes betölteni az ökoszisztéma fejlesztését szolgáló funkciók sokaságát. A közéletben az újságírók képesek ilyesfajta hatást elérni – csak az ottani piac éppenséggel nem kong úgy az ürességtől, mint a startupmédia.

Bővebben

Oszkó Péter: Még a startup-ökoszisztémában is csak szégyenlősen beszélünk a pénzügyeinkről

Az OXO vezetője szerint mindenki titkolja, hogy milyen értékelés mellett mekkora befektetést kapott, és hogy egy exitnél kinek mennyi jutott. Pedig ha transzparensen beszélnénk a pénzügyeinkről, segíthetnénk a szereplőknek abban, hogy jobb döntéseket hozzanak.

Bővebben

10 grafikon arról, hogy hogyan alakulnak az AI kockázati befektetések a világon és Európában

A generatív AI szárnyal, a startupok az applikációk világában keresik a mesterséges intelligencia felhasználását, az európai befektetések pedig az AI által optimalizált működést, a robotikát és a gyógyszerkutatást részesítik előnyben. Mutatjuk a Dealroom friss statisztikáit.

Bővebben

Hogyan legyél sikeres intézményi befektető nélkül Magyarországon? Bemutatjuk a Screvo-t

A különböző márkák nyereményjátékait egy platformra terelő Screvo alapítóit nem vetette fel a pénz – ahelyett azonban, hogy egyből egy intézményi befektetőhöz rohantak volna az ötletükkel, inkább tudatosan felmérték, hogy meddig ér a takarójuk, a piaci igények szerint fejlesztettek prototípust, és a befektetési feltételek teljesítése helyett a sales-re koncentráltak. Az eredmény: visszatérő multi ügyfelek, dinamikus

Bővebben

Változás az innovációs politikában: Lemondott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, már meg is van az utódja

Csák azért mond le, mert szerinte a négy évre tervezett munkát két év alatt sikerült elvégezni, és átadná a stafétabotot a fiataloknak. Helyét Hankó Balázs eddigi innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár veszi át.

Bővebben

Honnan tudhatod, hogy jó startupalapító lehet belőled?

Legyél megszállott az ötleteddel kapcsolatban, mérd fel, hogy kik segíthetneked neked mentorként, az ördög ügyvédjeként és társalapítóként, valamint legyél kitartó, és úgy alakítsd az ötleted, hogy az tényleg a leendő ügyfeleid igényeit elégítse ki: ezek Zoe Hewitt, a londoni Sequoia Capital tehetségek felkutatásáért felelős alelnökének tippjei.

Bővebben

Az űripar nem csak a zseniknek való – ezt vallja az ESERO Hungary program

Idén csatlakozik Magyarország az Európai Űrügynökség fiatalokat és tanáraikat célzó programjához. Az ESERO Hungary célja, hogy gyakorlati foglalkozásokkal a diákokat, ingyenes képzésekkel pedig a tanárokat hozza közelebb az űriparhoz, és ezen keresztül elősegítse a STEM-területek oktatását.

Bővebben

Hild Imre: Az állam pénzköltő narratívája és a jó példák hiánya tehet arról, hogy nem elég jók a magyar startupok

A magyar állam működésében a pénz határoz meg mindent, és ő akarja megmondani, hogy milyen a jó startup – miközben a szerepe csak az kéne legyen, hogy a szereplők közti kommunikációt biztosítsa. Ráadásul sokszor sem a startupok, sem a tanácsadóik nem tudják, hogy hogyan kéne jó startupot építeni. Erről és még rengeteg másról beszélgettünk Hild

Bővebben