Hirdetés

Ha már itt vagyok, érdemes megnézni! – Múzeum körkép közösségi alapon

Sokszor kritizálják a generációnkat, hogy már nem megélni akarjuk az élményeinket, hanem kiposztolni, megosztani, villogni vele. Amivel vitatkozhatunk, de ha egészen objektíven nézzük – így van. Ha valahol járunk már mi is korábban megosztott élményekből tájékozódunk, szeretünk a közösség hangjára hallgatni. Célzottan megtalálni ezen hangok alapján a legcsúcsabb élményeket ma már a a social listening is segít. Az internet nyilván mindenről véleményt mond: a SentiOne most a világhírű európai múzeumok krémjét vette górcső alá.

Ha útra kelünk, akkor mesélünk, ajánlunk, becsekkolunk és virtuálisan magunkkal viszünk bárkit, aki velünk szeretne tartani. Nem véletlen, hogy csak az elmúlt 12 hónapban (szóval 2017. augusztusáig visszamenően) összesen több mint 8,1 milliószor használtuk világszerte hashtagként a #travelgram, #travellgram, #traveller, #traveler, #travelblog és #travellblog kifejezéseket a weben.

És míg mindössze egy évtizeddel ezelőtt leginkább csak szigorú útikönyvek még szigorúbban szedett hasábjairól tájékozódhattunk – szerencsés helyzetben esetleg a rokonokat, barátokat zaklathattuk fényképekért -, most könnyedén siklunk tova a világ virtuális tükörképén.

A ránk ömlő információs kánaán ugyanakkor a kíváncsiság szubjektív szűrőfeltételei mentén és a megfelelő technológia segítségével könnyen testre szabható és strukturálható

– mondja Vida Eszter, a SentiOne social listening cégcsoport magyarországi ügynökségének kommunikációs vezetője.

Így van ez a neten közzétett, az utazással kapcsolatos posztok, bejegyzések, kommentek, vélemények áradatával is: Mi mikor zár? Kutyabarát-e egy adott étterem? Hol a legjobb a pizza vagy épp az aperol spritz? Melyik városrészben érdemes szállást foglalni? Mik a legjobb helyek a Balaton partján? Vagy épp – a világjáró internetezők szerint – melyik Európa TOP10 múzeuma (aka. melyiknek a legnagyobb vagy épp a legpozitívabb az online visszahangja)?!

EZEK AZOK.

  1. Louvre
  2. The Hermitage
  3. Musée d’Orsay
  4. Centre Pompidou
  5. Rijksmuseum
  6. Uffizi
  7. Tretyakov Galéria
  8. Tate Múzeum
  9. Van Gogh Múzeum
  10. Vatikán

Most 75 világhírű európai múzeum és a social listening technológia fúziójából született meg a leghíresebb európai múzeumok adatalapú toplistája, az interneten megosztott publikus és kapcsolódó tartalmak elemzése mentén.*

A webes említések (2018. január 1. – 2018. augusztus 1.) mennyisége alapján a 10 múzeum, amiről a legtöbbet beszélgetünk online.

Skandináv művészet vs. autók

A nők legtöbbször az umeå-i Bildmuseetről diskurálnak. A múzeum hét emeletén lenyűgöző svéd és nemzetközi kortárs műremekek, design és építészeti alkotások tekinthetők meg. A Bildmuseet-et említő bejegyzések 76%-át hölgyek publikálták a neten. A ‘Louisiana Museum of Modern Art‘  (Øresund Sound, Humlebæk, Dánia) szintén nagy kedvenc a nők között – a bejegyzések 72%-a az ő „tollukból” származik.

Mindeközben a férfiak nagyon férfiasak: nagy kedvencük – adatalapon is – a stuttgarti Mercedes-Benz Múzeum. A kapcsolódó említések 68%-a tőlük érkezett.

Mikor menjünk? 

A Louvre-t például inkább csütörtökön/pénteken érdemes meglátogatni (piros oszlop): legalábbis az említések csökkenő mennyisége alapján ekkor szellősebb, ‘Mona Lisa-friendly’-bb az épület.

Budapesti körkép

Ha adatalapon vesszük a budapesti legnagyobbakat, akkor a Magyar Nemzeti Galériánál és a Szépművészeti Múzeumnál a Facebook után rögtön a Twitter a második legnépszerűbb közösségi média platform. Az Instagram a Szépművészeti Múzeumnál a legerősebb, míg például a Néprajzi Múzeummal kapcsolatos webes kommunikációt az abszolút Facebook túlsúly jellemzi.

Nemi bontást tekintve a hölgyek legtöbbször az Iparművészeti Múzeumról és a Nemzeti Galériáról osztanak meg élményeket online, míg a férfiak közel 70%-os dominanciával vezetik a Ludwig Múzeumhoz kapcsolódó webes diskurzust.

Ha a múzeumok közösségi média körképére vagyunk kíváncsiak, akkor a releváns tartalmak mennyiségi arányában így nézett ki az elmúlt 12 hónap. És bár a net sosem áll meg, azt azért az eredmények tekintetében fontos hangsúlyozni, hogy az Iparművészeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum felújítási munkálatok miatt ráadásul zárva tart.

A kutatás alapja az összes magyar nyelvű, a közösségi médiában (Facebook, Twitter, Instagram, YouTube) 2017. augusztus 22. – 2018. augusztus 22. között megjelent publikus bejegyzés, mely tartalmazta adott múzeum nevét (akár ragozott, akár egybeírt formában).

Frida az interneten

A Nemzeti Galéria Frida Kahlo kiállításának internetes visszhangján is látszik, hogy az offline, személyes élmény milyen erős visszhangot kelt az online világban is. A július 7-i megnyitó pezsgett a weben, és a megosztások, említések száma bár azóta csökken, de folyamatosan tetten – adaton – érhető (elmúlt 3 hónap – közel 1200 említés).

Az ábra a Frida Kahlo-val kapcsolatos magyar nyelvű online említések mennyiségének időbeli eloszlását mutatja.

A közösségi médiát górcső alá véve a Facebook vezeti a mezőnyt, ezt követi a Twitter és harmadikként az Instagram. Utóbbin például egy elismert influencer, Avianarahl, Frida Kahlo-t is megemlítő bejegyzése volt a legnépszerűbb****. Azaz a programajánlókon és az online portálok témába vágó Facebook megosztásain túl ezek a személyes posztok is közvetlen kapcsolatot teremtenek, ösztönöznek, kedvet ébresztenek – és mint ilyen, brandet építenek – akár egy kiállításnak is.

 

Amíg nem sikerül skálázni az újságírók számát, addig a média kihagyott ziccer marad a startup-ökoszisztéma számára

Nagy szükség lenne egy virágzó, plurális médiakörnyezetre a startupvilágban, ami tisztítani tudja az ökoszisztémát, és ami rendszerszinten képes betölteni az ökoszisztéma fejlesztését szolgáló funkciók sokaságát. A közéletben az újságírók képesek ilyesfajta hatást elérni – csak az ottani piac éppenséggel nem kong úgy az ürességtől, mint a startupmédia.

Bővebben

Oszkó Péter: Még a startup-ökoszisztémában is csak szégyenlősen beszélünk a pénzügyeinkről

Az OXO vezetője szerint mindenki titkolja, hogy milyen értékelés mellett mekkora befektetést kapott, és hogy egy exitnél kinek mennyi jutott. Pedig ha transzparensen beszélnénk a pénzügyeinkről, segíthetnénk a szereplőknek abban, hogy jobb döntéseket hozzanak.

Bővebben

10 grafikon arról, hogy hogyan alakulnak az AI kockázati befektetések a világon és Európában

A generatív AI szárnyal, a startupok az applikációk világában keresik a mesterséges intelligencia felhasználását, az európai befektetések pedig az AI által optimalizált működést, a robotikát és a gyógyszerkutatást részesítik előnyben. Mutatjuk a Dealroom friss statisztikáit.

Bővebben

Hogyan legyél sikeres intézményi befektető nélkül Magyarországon? Bemutatjuk a Screvo-t

A különböző márkák nyereményjátékait egy platformra terelő Screvo alapítóit nem vetette fel a pénz – ahelyett azonban, hogy egyből egy intézményi befektetőhöz rohantak volna az ötletükkel, inkább tudatosan felmérték, hogy meddig ér a takarójuk, a piaci igények szerint fejlesztettek prototípust, és a befektetési feltételek teljesítése helyett a sales-re koncentráltak. Az eredmény: visszatérő multi ügyfelek, dinamikus

Bővebben

Változás az innovációs politikában: Lemondott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, már meg is van az utódja

Csák azért mond le, mert szerinte a négy évre tervezett munkát két év alatt sikerült elvégezni, és átadná a stafétabotot a fiataloknak. Helyét Hankó Balázs eddigi innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár veszi át.

Bővebben

Honnan tudhatod, hogy jó startupalapító lehet belőled?

Legyél megszállott az ötleteddel kapcsolatban, mérd fel, hogy kik segíthetneked neked mentorként, az ördög ügyvédjeként és társalapítóként, valamint legyél kitartó, és úgy alakítsd az ötleted, hogy az tényleg a leendő ügyfeleid igényeit elégítse ki: ezek Zoe Hewitt, a londoni Sequoia Capital tehetségek felkutatásáért felelős alelnökének tippjei.

Bővebben

Harmadik éve stagnál a magyar startup-ökoszisztéma a StartupBlink jelentése szerint

A StartupBlink 2024-es ökoszisztéma-jelentésében az 50. legfejlettebb startup-ökoszisztéma a magyar. Hazánk legnagyobb előnye az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos alacsony rezsiköltségek és az alacsony megélhetési költségeket, míg a legnagyobb hátránya az IT szakemberek kivándorlása. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Az űripar nem csak a zseniknek való – ezt vallja az ESERO Hungary program

Idén csatlakozik Magyarország az Európai Űrügynökség fiatalokat és tanáraikat célzó programjához. Az ESERO Hungary célja, hogy gyakorlati foglalkozásokkal a diákokat, ingyenes képzésekkel pedig a tanárokat hozza közelebb az űriparhoz, és ezen keresztül elősegítse a STEM-területek oktatását.

Bővebben