Hirdetés

„Exiteltem, itt ülök egy rakás pénzen, soha nem is kéne már dolgoznom – mégis rosszul érzem magam, és nem tudom, hogyan tovább”

Ennek a sok sikeres alapítót érintő problémának a megoldásában segít egy privát francia klub, ahova a legalább egymillió eurós exitet záró vállalkozókat várják. A klub azt társadalmi tabut feszegeti, hogy mégis milyen jogon érezheti magát rosszul az, akinek mindene megvan.

A startup-ökoszisztémában sokat beszélünk a vállalkozásindításról, pitchekről, befektetési körökről, jól elköltött tőkéről, a 120 százalékot megkövetelő munkamorál fenntarthatóságáról és mentális kihívásairól – arról viszont sokkal kevesebbet, hogy mi történik akkor, amikor a vállalkozó elér a csúcsok csúcsára, és a sikeres exittel lezárja élete egyik meghatározó szakaszát.

Társadalmi tabu, hogy a sikeres ember is lehet boldogtalan

Sokan gondolhatnák, hogy milyen egyszerű nekik, hisz megvan mindenük: végtelennek tűnő anyagi erőforrások, magas társadalmi státusz, szakmai elismertség, dollármilliókat és felbecsülhetetlen lehetőségeket nyújtó kapcsolati háló. Na meg persze idő arra, amire csak szeretnék, mivel nem szorulnak rá arra, hogy reggel 9-től délután 5-ig egy irodában kuksoljanak, mint sokan mások.

És pont emiatt lesz társadalmi tabu az exit utáni mentális probléma a startupszférában: egyszerűen nem igazságos az átlagember szempontjából, hogy akinek mindene megvan, az mégis milyen jogon érzi magát rosszul.

A sikeres vállalkozók életét túl az érzéseik tabusításán az is megnehezíti, hogy egyrészt egy sok évig tartó, nagyon intenzív munkaidőszak után szakad rájuk a szabadság és a függetlenség, másrészt a teljesen eltérő ritmusban élő, dolgozó barátaikkal, szeretteikkel sem tudnak feltétlen úgy kapcsolódni, ahogy szeretnének.

Ahogyan Louis Debouzy francia vállalkozó fogalmazott a Siftednek: ezt a gazdagok problémájának tekinti a társadalom, ami viszont nem jelenti azt, hogy ne kéne foglalkozni vele – ezért hozta létre Debouzy az Exit.Club nevű közösségi kezdeményezését a hozzá hasonló exitelt vállalkozóknak.

Mit ajánl az Exit.Club a startupszférának?

„Egyik napról a másikra az üresség érzésével találtam szemben magam. Nem csak egy kicsit depressziós voltam – rohamokban tört rám a szorongás. Ilyet korábban még soha nem tapasztaltam”

– mesélte a Siftednek Debouzy, aki még 2015-ben hozta létre a fogyatékosságal élők és idősek számára megbízható gondozókat közvetítő startupját Amabilis néven. A maga is kerekesszékes vállalkozó 2022-ben adta el a céget az Auxi’life otthoni ápolási szolgáltatásokat nyújtó ügynökségnek, amiből pár millió eurós nyereséggel jött ki.

Louis Debouzy, az Amabilis és az Exit.Club alapítója. Forrás: Louis Debouzy / LinkedIn

„Igazából két kérdés maradt előttem: mihez kezdjek a pénzemmel és az életemmel?” Debouzy válasza erre végül az Exit.Club megalapítása volt 2024 szeptemberében, aminek

célja, hogy összegyűjtse azokat a legalább egymillió eurós nyereséget elérő, exitelt vállalkozókat, akik úgy érzik, segítségre van szükségük életük újradefiniáláshoz.

Ennek érdekében a klub számtalan eszközt kínál a tagoknak, például:

  • privát online kommunikációs felületet, ahol a tagok megoszthatják egymással tapasztalataikat, érzéseiket és új ötleteiket,
  • havi szintű webináriumokat, amik azt célozzák, hogy az exitelt vállalkozók kezelni tudják a vagyonukat, és újra tudják szervezni a mindennapi életüket,
  • hozzáférést befektetési lehetőségekhez,
  • privát összejöveteleket, például a tagságnak szóló vacsorákat, nemzetközi utakat, elvonulásokat.

A legtöbben nem herdálják el a vagyonukat

Ahogyan Debouzy számára kiderült, korán sincsen egyedül az exit utáni nehézségekkel: a még fél éve sem alapított klub anonim módon kezelt tagsága január végén már meghaladta a kétszáz főt, akiknek többsége 30-40 év körüli francia vállalkozó volt.

A tagok folyamatosan osztják meg egymással a történeteiket, amikben változatos tünetek és érzések jelennek meg: például ájulás, nehézlégzés, zavarodottság, szorongás, az üresség érzése, motivációhiány a karrier folytatására, depresszió.

Mint azt a klub alapítója a tapasztalatok alapján hozzátette: a tagság többsége szívesen nyit újabb projektek felé, sokan pedig a tőkéjük befektetésére összpontosítanak.

Náluk jóval kevesebben vannak azok, akik úgy döntenek: felélik a pénzüket, és abból „magánrepülőt, meg ilyesmiket vesznek. De ez nem a többség!”

NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online

Ligát váltana a STRT: Balogh Petyáék a BÉT Standard kategóriába lépésre törekednek

A szabályozott piacra lépés érdekében a STRT már két szereplővel is együttműködik, és pénzügyi beszámolójukat is ennek megfelelően készítik el idén. Hogy mikor debütálhat a cég a BÉT Standard kategóriájában, egyelőre nem tudni – addig is elmagyarázzuk, hogy ez miért fontos.

Bővebben

Új szereplő jelent meg a közép-kelet-európai ökoszisztémában: Miben segíthet a Scale Factory a magyar scaleupoknak?

A szingapúri szolgáltató arra fókuszál, hogy minél hatékonyabban segítse ügyfelei növekedését és terjeszkedését új piacokon, a lehető legtöbb kereskedelmi hasznot hozva nekik. A Scale Factory mostantól a közép-kelet-európai régióból is várja a skálázódni kívánó vállalkozásokat.

Bővebben

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója

A Diverzum és a más ökoszisztéma-szereplők által készített Gen Z Reportból kiderül, hogy a fiatalok átlagos bérigénye közel sem olyan irreálisan magas, mint azt gondolnánk. A kutatási eredmények kapcsán beszélgettünk Gyarmati Fannival, a Diverzum társalapítójával.

Bővebben

Hogyan érdemeld ki a Z generáció márkahűségét?

Több ökoszisztéma-szereplő összefogásával készült átfogó kutatás az 1995-2006 között született korcsoport helyzetéről, gondolkodásáról, értékvilágáról és vásárlási szokásairól. A főbb eredményeket ismertetjük.

Bővebben