A múlt évben 669 milliárd forint volt a webáruházak belföldi online nettó forgalma az eNET ma közzétett jelentése szerint, ez 23 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az Ecommerce Hungary konferenciáján bemutatott elemzéséből kiderült az is, hogy a vásárlások átlagos értéke és az egy online vásárlóra jutó átlagos éves forgalom is bővült.
A több mint 5000 e-kiskereskedő internetes értékesítése alapján a teljes kiskereskedelmen belül az online értékesítés aránya elérte a 7%-ot, ami 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Habár az online vásárlók száma is évről évre nő, dinamikája lassul, és a hazai e-kiskereskedelem bővülését inkább az internetes vásárlások intenzitása fogja meghatározni.
Jól mutatja ezt a változást az átlagos kosárérték emelkedése és az egy online vásárlóra jutó online forgalom növekedése. Míg
2017-ben egy online vásárlás átlagos értéke 13.400 forint volt, a tavalyi évben elérte a 15.400 forintot
– derül ki az eNET elemzéséből. Az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom pedig 111.000 forintról 124.000 forintra növekedett. A legnagyobb volumenben értékesített termékkategóriák élén továbbra is a számítástechnikai eszközök állnak, ezt követik fej-fej mellet a szórakoztató elektronikai eszközök és a ruházati – sportruházati termékek. A dobogó harmadik fokán pedig a lakberendezési termékek állnak.
Egyre népszerűbb az online vásárlás külföldről
A világ legnagyobb kereskedői közül egyre többen szállítanak már Magyarországra és ezt a hazai online vásárlók ki is használják. Már minden második online vásárló külföldről is rendel online (3,1 millióan; míg 2016-ban csupán 1,7 millióan), és a tavalyi évben az eNET becslése alapján bruttó 400-420 milliárd forintot költhettek el a magyar internetezők külföldi webáruházakban, piactereken.
Mindez azt is jelenti, hogy a Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke meghaladta az 1000 milliárd forintot 2018-ban. A külföldi webáruházakból való vásárlások intenzitás növekedése óriási kihívást jelent a magyar gazdaság számára, lévén ilyen esetekben a termékeket egy futárcég közvetítésével csak behozzák az országba, és átadják a vásárlónak.
Dinamikus növekedés az online FMCG szektorban
Ma már a felnőtt internetezők 91%-a, azaz 5,4 millió fő vásárol online és közülük minden negyedik-ötödik netes vásárló (1,2 millió fő) a háztartás bevásárlásának egy részét is online végzi. Az FMCG termékek online forgalma pedig már a teljes hazai e-kiskereskedelmi forgalom hatodát adja. Az eddigi dinamikus növekedés (2015-ról 2016-ra +18%, 2016-ról 2017-re +25%, 2017-ről 2018-ra +27%) várhatóan az elkövetkezendő években sem fog alább hagyni, a szegmens gyorsabban növekszik, mint a piac egésze, súlya így egyre meghatározóbb lesz. Mindezt csak erősíti, hogy májusban újabb szereplő, a Spar is elindította az online értékesítését.
Átalakulóban a piac
Az elmúlt 5-7 évben rengeteget fejlődött az online kereskedelem idehaza termékkínálat, technológia, biztonság, szolgáltatások, edukáció tekintetében. Egyre többen indították el az online értékesítést a legnagyobb klasszikus kiskereskedelmi láncok közül is. Olyan szegmensek törtek előre az online értékesítésben, amelyekre korábban senki nem gondolt (például a ruházat, lakberendezés). A fogyasztók kegyeiért pedig tovább éleződött a verseny a kereskedők között, ami nem csak szolgáltatásfejlesztésben, hanem főként a kommunikációra költött hatalmas összegekben és a mára részben fenntarthatatlanná váló árversenyben is megmutatkozott. Ez a verseny időnként már korábban is megmutatta negatív hatását, például az ingyenes kiszállítás erőltetésében a logisztikai fejlesztések kárára, ami a tömegesen késő év végi csomagokban csúcsosodott ki.
A verseny erősödése miatt elkezdődött idehaza egy piaci konszolidáció is, aminek egyik legfontosabb jele az eMAG és az eDigital tervezett egyesülése.
Az elkövetkező években az erőviszonyok további átrendeződésére lehet számítani nem csak a nagy, hanem a közepes vertikális szereplők közötti összeolvadásokra és együttműködésekre is. Minderre már csak azért is szükség van, mert a hazai webáruházaknak a nemzetközi szereplőkkel is fel kell venni a versenyt, mivel a hazai online vásárlók egyre jelentősebb része költ külföldi webáruházakban is.
