Hirdetés

Egyre népszerűtlenebb a Facebook

A Facebook hanyatlik a fiatalabbak körében, de helyette jönnek fel az újabb közösségi média platformok – derül ki az ArvaliCom kutatásából. Az is kiderült, hogy habár sok időt töltünk a közösségi médiával, de nem tartjuk magunkat függőnek.

A 14-19-es korosztály legkedveltebb platformja a YouTube, ezt követi az Instagram és a Facebook. A 20-40 éveseknél, valamint a 41 év felettieknél már kicsit más a helyzet, ők leginkább Facebook felhasználónak vallják magukat, a YouTube csak második helyre csúszik, az Instagramot pedig a kitöltők kis százaléka használja első helyen, de hamarosan leelőzheti a Facebookot (az adatokat torzíthatja kicsit az is, hogy a kitöltők többsége a Facebookról érkezett).

Közösségi média platformok népszerűsége korcsoportok alapján

“Ha a 14 év alattiakat is megkérdeztük volna, a TikTok lényegesen előrébb állna” véli Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője, akinek becslése szerint már több mint 800.000 fiatal használja hazánkban a platformot. Ezt bizonyítja az első hazai TikTok fesztivál és díjátadó, a teltházas TikTOP Fest & Awards sikere az Akváriumban szeptember végén (az eseménynek az alapító Follow Me Influencer Marketing Agency mellett az ArvaliCom is társszervezője volt).

Az idei eredményeket érdemes összevetni a szintén az ArvaliCom által készített 2015-ös Nagy Közösségi Média kutatással. 2015-ben a válaszadók 75%-a akár egynél több órát is eltöltött a Facebookon, míg a kitöltők 13%-a csupán néhány percet. Korcsoportonként nézve a 41 év felettiek csoportja 2015-ben kifejezetten “fészbukozni” ült le a gép mellé, és ők voltak azok, akik leginkább egy órát vagy annál is többet eltöltöttek ott (45%), míg a 40 év alattiak csupán 30%-a szánt alkalmanként ennyi időt a platformra.

Ezzel szemben az idei kutatás azt mutatja, hogy a fiatal válaszadók többsége (70%) naponta 3 óránál többet is eltölt a Facebookon, a maradék 30% pedig csak napi néhány percet, legfeljebb egy órát szán a Facebookra. A 41 év felettiek többet lógnak a Facebookon, mint 2015-ben, a többség (75%) mára már leginkább napi 2-3 órát, míg a válaszadók 25%-a csak fél órát-órát. A 24-40 éves korosztály 60%-a is naponta átlagosan 2-3 órát Facebookozik.

Nem gondoljuk magunkról, hogy függők lennénk

Na és mi lenne a felhasználókkal a közösségi média nélkül? A felhasználók nem gondolják magukat függőnek, a 14-23 éves korosztály 58%-a szerint (2017-ben 57%) csak kiegészítő szerepe van az életében a közösségi médiának, 16%-nak (2017-ben 20%) egyáltalán nem fontosak a közösségi média csatornák, és mindössze 2% tartja erőteljesen függőnek magát, (korábban 4%). 2019-ben a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy minden további nélkül tudna létezni a Facebook nélkül, de 33% pár hét után már elvonási tünetekkel küzdene, míg mostanság 13% gondolja azt, hogy nem tudna egyáltalán létezni a platform nélkül.

Az idei kutatás azt mutatja, hogy a 14-23 éves korosztály nem meglepő módon leginkább csetelésre, kedvenc oldalaik követésére és saját tartalom feltöltésére használja a platformot, a középkorosztály (24-40 évesek) szakmai és egyéb híreket olvas, és csetel a Facebookon. A 41 év felettiek korosztálya itt tájékozódik a napi és a szakmai hírekről is.

A megkérdezettek 96%-a azt válaszolta, hogy nem akadt még gondja abból, hogy a munkahelyén Facebookozott, de 4%-nak pedig már származott kára munkahelyi “fészbukozásból”.

A Facebook legyőzte az intimitást?

Manapság a közösségi média sokak életében napi szerepet játszik, ami akár a párkapcsolatra is negatív hatással lehet. Idén is válaszoltak a kitöltők, hogy adott esetben a „fészbukozást” vagy a szexet választják. A 2015-ös adatok alapján szinte mindig a szex győzött, de 2019-ben előretört a Facebook, már a megkérdezettek mintegy 31%-a válaszolta azt, hogy időnként vagy mindig a Facebook győz a négy évvel ezelőtti 8% helyett (ehhez persze hozzájárulhatott az is, hogy az idei kutatás korfája jobban tendált az idősebbek felé):

A válaszadók többsége (75%) egyébként még egyáltalán nem ismerkedett Facebookon, 15% vallotta azt, hogy ugyan ismerkedett már, de sose lett belőle semmi, a maradék 10%-nak pedig csak rövid távú kapcsolatai voltak a Facebookos ismerkedés által.

Egyre jobban utáljuk a hirdetéseket…

A hirdetésekhez való viszonyunk jócskán megváltozott. Míg 2015-ben csak 48%, most már a válaszadók 65%-a véli úgy, hogy zavaróan sok hirdetés van a közösségi médiában, korábban 39% szerint nem volt vészes, most már csak 25% véli így, és csak 10%-ukat nem zavarja a sok hirdetés.

Biztonságban vagyunk?

Ugyan a legtöbb közösségi média felület már többpontos biztonsági rendszerrel rendelkezik, ám még ez sem tudja megakadályozni teljes mértékben a hackereket. A válaszadók 83%-a azt a választ adta, hogy még sosem törték fel valamelyik közösségi média fiókját, viszont 13%-a már áldozatául esett a hackereknek. A megkérdezettek többsége (73%) szerint már igenis fontos az adatai biztonsága, míg 2015-ben csak 36%-ukat foglalkoztatta nagyon ez a kérdés.

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben

Virtuális prototipizálást, szervezetfejlesztést és inkubációt is ad a projektednek a Technocatalyst program

A Technocatalyst olyan projektek jelentkezését várja, amelyek lelassultak vagy elakadtak, de a következő szintre szeretnének lépni, legyen szó a termék vagy szolgáltatás fejlesztéséről, piacra viteléről vagy a szükséges pénzügyi támogatás megszerzéséről. A program három szereplő különböző szolgáltatási portfólióját hozza tető alá, így a résztvevők ott kapnak segítséget, ahol a leginkább szükségük van rá.

Bővebben

A startup-ökoszisztémát is megszólítja idén a SMART Konferencia

Az IVSZ által szervezett innovációs és üzleti konferencia, a SMART a startup-ökoszisztémát is megcélozza: a fő eseménnyel párhuzamosan futó SMARTup Konferencián, melyet az InnoMaker Partners csapatavál együttműködésben állítanak színpadra, a startupvilág aktuális kérdésit járhatják körbe a résztvevők. A SMART-on ráadásul a Startup Online csapatának köszönhetően egy 360 fokos szelfigépet is kipróbálhatsz.

Bővebben

Újrahasznosított műanyagból készült kompozit, kertészeti rendszer, ultrahatékony növénystimuláló szer – ilyen projektek mutatkoztak be a Startup Plastic Surgery pitch versenyén

A Startup Plastic Surgery és a Klímainnovációs Közösség inkubációs programjában olyan projekteket karolnak fel, amelyek a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi problémákra kínálnak megoldásokat. A program hagyományosan egy pitch versennyel zárul, amin a Startup Online is jelen volt. Fotóriportunkat láthatjátok.

Bővebben

2023 nem volt az európai unikornisok éve, az idei év annál inkább az lehet

2017 óta nem volt olyan alacsony az egy évben jegyzett új unikornis vállalkozások száma Európában, mint tavaly: csupán 7 új unikornis született. 2024 első negyedévében viszont már 4 új unikornissal büszkélkedhet az európai piac – mutatjuk is őket!

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások