Hirdetés

Egy ideális világban a pandémia nyertesei hulladékmentes megoldásokra törekednének

A pandémia egészen döbbenetes növekedést hozott néhány iparág számára: az étel-házhozszállítás, a ruházati e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is jelentősen nőtt. Ezek a területek azonban szinte kizárólag az egyszer használatos csomagolással dolgoznak, melyből azonnal műanyagszemét lesz. Pedig ezeken a területeken relatíve egyszerűen megoldható lenne az újrahasználat – hívja fel a Humusz Szövetség a figyelmet a honlapján.

Az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása hatalmasat nőtt a pandémia alatt, ezzel párhuzamosan pedig az általuk előállított szemét mennyisége is. Hiszen ezek az iparágak. Pedig ezeken a területeken egész egyszerűen megoldható lenne a körforgásos gazdaság irányába tett lépés, az újrahasználat megvalósítása” – olvasható a Humusz Szövetség cikkében.

A magyar környezetvédők a Rethink Plastic és a Break Free From Plastic tanulmányára hagyatkozva arra helyezik a hangsúlyt, hogy bemutassák az újrahasználati rendszerek létrejöttének lehetőségeit, amelyek csökkenthetnék a csomagolások környezetre gyakorolt pusztító hatását.

Újra kell tölteni a tisztítószeres flakonjainkat!

A tanulmány összeveti az újratölthető csomagolású tisztítószert (mosószerek, felülettisztítók, mosogatószerek stb.) és a tipikus egyszer használatos flakont, és kiderült: a többször használható csomagolási rendszernek közel 12-szer kisebb a környezeti hatása, mint az egyszer használatos rendszernek. Tehát a háztartási tisztítószerek csomagolásának újratöltésével jelentős hatás érhető el.

Az is kiderült, hogy ugyan még népszerűbb lett az online kereskedelem, de ez nem változtat azon a tényen, hogy „egy újrahasználható csomagolásokkal dolgozó rendszernek közel 3-szor kisebb környezeti hatása van az e-kereskedelmi divat szektorban, mint az egyszer használatos csomagolásokat alkalmazó rendszernek” – mutat rá a Humusz Szövetség.

Az egyszer használatos elviteles dobozok és poharak az egészségünkre is károsak

Ami szintén ilyen fontos, és az elemzés szintén rámutat: a pandémia jelentősen, pontosan 40 százalékkal növelte az elviteles csomagolóanyagok használatát – ezzel párhuzamosan pedig a saját ételtároló használata visszaszorult.

„Azért is fontos kiemelni az élelmiszer- és italcsomagolásokat, mint például a PET, a PP, az alumínium vagy a viaszos alapú papír, mert nemcsak környezetünkre, hanem egészségünkre is káros anyagokat tartalmazhatnak” – olvasható a humusz.hu-n. Ezenfelül a vizsgálat adatai szerint a többször használható ételtárolók, illetve poharak környezeti lábnyoma 13-szor, ill. 4-szer kisebb, mint az egyszer használatos társaiké.

Nem álom – működő sikeres újrahasználati rendszerek

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy fényévekre vagyunk attól, hogy saját csomagolásban vásárolhassunk tisztítószereket vagy elfelejthessük az egyszer használatos ételesdobozokat. Azonban világszerte és hazánkban is egyre több vállalkozás vezet be újrahasználati rendszereket sikeresen. Magyarországon is gombamód nyílnak a csomagolásmentes üzletek, ahol élelmiszerek mellett tisztálkodási- és tisztítószereket is tudunk saját csomagolásban vásárolni.

Előremutató szabályozást mihamarabb!

A tanulmány további jó gyakorlatokat is ismertet, továbbá arra is rámutat, hogy egyértelműen szükség van politikai támogatásra is ahhoz, hogy az újrahasználat üzleti szempontból is előnyös legyen, és ezáltal a környezeti előnyök is maximalizálódjanak.

Ez úgy érhető el, ha meghatározásra kerülnek kötelező ágazatspecifikus újrahasználati/újratöltési célok az olyan szektorokban, ahol a vállalkozások és a fogyasztók között az újrahasználat és az újratöltés már működik.

Azt pedig, hogy ez mennyire megérné, a tanulmány készítői által elvégzett számítások eredményei is jól mutatják. Amennyiben 2027-ig a felsorolt három szektorban az újrahasználható csomagolás aránya elérné a 20%-ot, a következő megtakarításokat lehetne elérni:

  •   Közel 1,3 millió tonna CO2e kibocsátás megelőzése (ennyit 59 millió kifejlett fa tudna elnyelni).
  •   Közel 3,5 milliárd köbméter megspórolt víz (ez majdnem 1,4 millió olimpiai medencét töltene meg).
  •   10 millió tonna (avagy 1,26 millió teli teherautónyi) megspórolt nyersanyag.

A tanulmány magyar nyelven elérhető kivonata a Humusz Szövetség honlapján érhető el.

Kép forrása: humusz.hu

Örülhetünk-e egyáltalán a Klarna tőzsdére lépésének?

A svéd BNPL-bajnok jobb időket is látott, mint most, a tőzsdére vezetés megkezdésekor. Ezt tükrözi a visszafogott értékelési célja, ami mögött az európai piacok rossz megítélése húzódhat, valamint az is, hogy a tervezett értékelés meg sem közelíti az unikornis pár évvel korábbi értékelését.

Bővebben

Összefogott az európai ökoszisztéma a következő európai sikersztorik megszületéséért

A Europe Project névre keresztelt kezdeményezés célja, hogy komplex segítséget nyújtson a tehetséges fiatal vállalkozóknak, és megmutassa a világnak: Európa még mindig képes globálisan meghatározó startupokat építeni.

Bővebben

Ligát váltana a STRT: Balogh Petyáék a BÉT Standard kategóriába lépésre törekednek

A szabályozott piacra lépés érdekében a STRT már két szereplővel is együttműködik, és pénzügyi beszámolójukat is ennek megfelelően készítik el idén. Hogy mikor debütálhat a cég a BÉT Standard kategóriájában, egyelőre nem tudni – addig is elmagyarázzuk, hogy ez miért fontos.

Bővebben

Új szereplő jelent meg a közép-kelet-európai ökoszisztémában: Miben segíthet a Scale Factory a magyar scaleupoknak?

A szingapúri szolgáltató arra fókuszál, hogy minél hatékonyabban segítse ügyfelei növekedését és terjeszkedését új piacokon, a lehető legtöbb kereskedelmi hasznot hozva nekik. A Scale Factory mostantól a közép-kelet-európai régióból is várja a skálázódni kívánó vállalkozásokat.

Bővebben

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója

A Diverzum és a más ökoszisztéma-szereplők által készített Gen Z Reportból kiderül, hogy a fiatalok átlagos bérigénye közel sem olyan irreálisan magas, mint azt gondolnánk. A kutatási eredmények kapcsán beszélgettünk Gyarmati Fannival, a Diverzum társalapítójával.

Bővebben

Hogyan érdemeld ki a Z generáció márkahűségét?

Több ökoszisztéma-szereplő összefogásával készült átfogó kutatás az 1995-2006 között született korcsoport helyzetéről, gondolkodásáról, értékvilágáról és vásárlási szokásairól. A főbb eredményeket ismertetjük.

Bővebben