Debrecen innovatív fejlesztéseivel tartja meg a fiataljait

Folyamatosan fejlődik a második legnagyobb magyar város: Debrecenben egyre élénkebb startup életről beszélhetünk, emellett több multinacionális vállalat települt ide. Egyebek mellett a Startup Campus is jelen van a városban, amely nemcsak az utánpótlás biztosításáról gondoskodik, hanem támogató szolgáltatásaival segíti a startupok felkészülését a befektetési szakaszra.

A gazdaság fejlődése

A debreceni gazdaság fejlődés legújabb szakasza már a 2000-es évek elején elindult: 2004-ben az első Főnix Terv megvalósítása olyan beruházásokat eredményezett, mint a Kölcsey Központ, az átalakított Parkerdő a felújított szabadtéri színpaddal, az új stadion és a sportuszoda. A terv a munkahelyteremtésre, a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztésére, az oktatásra és a kulturális életre is kitért. A célok teljesítése után 2015-ben érkezett az Új Főnix Terv: a program az elődje által kitaposott utat folytatva, több mint 200 milliárd forintos kerettel gazdálkodik, további fejlesztéseket helyezve a fókuszba. Új ipari területek kijelölésétől kezdve, a több ezer új munkahely megteremtését célul kitűző foglalkoztatási paktumon át az általános élhetőséget segítő „Zöld Város” és e-mobilitás programokig a város látványos fejlődése folytatódott. Az eredetileg 2050-ig kiírt terv megvalósítása olyan ütemben folyik, hogy feltehetően 2030-ra befejeződnek a fejlesztések.

Nem elhanyagolható a szintén 2015-ben indított, a megyei jogú városok fejlesztésére mintegy 3500 milliárd forintos keretet biztosító Modern Városok Program hatása sem. A 2022-ig tartó projekt keretén belül készült el többek között a főpályaudvar és a Csokonai Színház felújítása, a Nagyerdei Kultúrpark és a Debreceni Egyetem fejlesztése, illetve a Déli ipari park is.

Az egyre inkább kiépített ipari infrastruktúrának is komoly szerepe volt abban, hogy egyre több multinacionális cég célozta meg a várost: a közeljövőben érkezik a BMW, a Continental és a Krones AG is, ez pedig nagyjából hatezer új munkahelyet jelent majd a városnak, és a beszállítói láncokon keresztül a helyi vállalkozásoknak is komoly lehetőséget teremt.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 2018 szeptemberben Debrecenben megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésen amellett, hogy Dublintól Debrecenig terjedő európai innovációs térképről és Budapest – Debrecen gazdasági tengelyről beszélt, a város földrajzi helyzetére is kitért: mivel négy geopolitikai régió metszéspontjánál található, minden lehetősége megvan arra, hogy egy hárommilliós régió központjaként funkcionáljon.

A fejlődés motorja, az egyetem

Az Új Főnix Terv kiemelt pontja a fiatalok városban tartása, így nem meglepő, hogy a város fejlődésében megkerülhetetlen tényező lett a Debreceni Egyetem. Az intézmény éves költségvetése, amellett, hogy 2014 óta a duplájára nőtt, a város költségvetésének szintén durván a kétszerese, jelenleg megközelítőleg 160 milliárd forintot tesz ki. A DE-n körülbelül 30 ezren tanulnak, ráadásul ebből 5 500 külföldi diák, amivel országos szinten is első helyen áll az intézmény.

A nemzetközi kapcsolatrendszerük kiépítésére is komoly figyelmet fordítanak: többek között Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal is biotechnológiai fejlesztésre vonatkozó megállapodást kötöttek.

A költségvetést nem csak saját épületeik és programjaik fejlesztésére használják, a város stadionjának, a 2014-ben átadott Főnix Stadionnak az üzemeltetését is az egyetem végzi. A sport egyébként is központi szerepet tölt be a felsőoktatási intézmény életében, 2005 óta amerikai példát követve saját sportprogrammal rendelkeznek, övék a helyi jégkorong csapat, első osztályú kosárlabda-, kézilabda- és futsalcsapatot működtetnek, lett egy harmadosztályú futballcsapatuk az élvonalbeli klub mellett, és még egy igazán innovatívnak számító e-sport szakosztályuk is, teniszcsapatuknak pedig 12 pályás teniszcentrumot építettek.

Startup paradicsom

Az egyetem szerepe nem csak a kulturális és a sportéletben jelentős, hatására a debreceni vállalkozások körében is érezhető fejlődés indult el a 2010-es évek elején. A helyi közösség szemléletformálása blogokon keresztül kezdődött, majd amikor már kellő tömeget értek el ezekkel, egyre több személyes találkozó, gyűlés, konferencia jelent meg a városban: az IT fókuszú DebTech Meetuptól kezdve, az első debreceni TED sorozaton át a startuppereket képző Innovatív Generáció (!gen) Debrecenig egyre több lehetősége volt az érdeklődőknek. Az Enterprise Hungary és annak egyetem bázisú startup inkubációs programja,

a Startup Campus is jelen van a városban, amely nemcsak az utánpótlás biztosításáról gondoskodik, hanem támogató szolgáltatásaival segíti a startupok felkészülését a befektetési szakaszra.

Arra sem kellett sokat várni, hogy a pezsgést felismerve megjelenjen az első közösségi iroda, a Debrecen HUB, majd pár hónapra rá a második, az Xponential is. Az ökoszisztéma fejlődéséből a városvezetés is kivette a részét: 2014-ben létrehozták az EDC Debrecen Gazdaság- és Városfejlesztési Központot, ahol havi rendszerességgel rendeznek meg beszélgetéseket a Startup Kerekasztal keretén belül. Olyan sikertörténeteket eredményezett ez az ökoszisztéma, mint a nyelvtanulást a gamifikációval összekötő Xeropan, a szerverbiztonsági megoldásaikkal a nemzetközi piacon is sikereket elérő BitNinja, vagy az ország második legnagyobb startup stúdiójaként funkcionáló Innonic.

Biztos alapokra érkezett tehát 2015-ben a Startup Hét Debrecen. A mára az ország legnagyobb vidéki startup eseményeként számon tartott rendezvény célja egyértelmű:

azzal, hogy a fiatal debreceni vállalkozói közösség kerül a középpontba, amellett, hogy a helyi kezdeményezések reflektorfényt kapnak és együttműködések születhetnek, megmutatja a kívülállók számára azt is, hogy a város vállalkozóbarát és élhető.

Az idei, szeptember 24-től 27-ig megrendezésre kerülő sorozat minden napja más fő témát tartogat: az első nap a fiatalok vállalkozóvá válását, a második a befektetőkkel való együttműködést, a harmadik a kkv-k növekedését szolgáló programokat, a negyedik pedig, mint nemzetközi nap, Debrecen és a régió ökoszisztémában betöltött szerepét járja körbe. A szervezők emellett három kategóriában (Az év felfedezettje; Az év régiós startupja, innovatív vállalkozása; Az év ökoszisztéma szereplője) díjakat is kiosztanak.

Bővebben: ITT

Budapestre jön a fejlesztő, aki megmozgatta Mona Lisat

A hír néhány hete bejárta az internetet, hogy az AI technológia már ott tart, hogy egyetlen kép alapján képes hamis videót készíteni emberekről. Így történt meg például az, hogy Mona Lisa arcképe beszél, és ikonikus mosolya helyét más érzelmek és arckifejezések veszik át. A Samsung moszkvai kutatóintézetének vezetője, Egor Zakharov Budapesten ad elő hamarosan – ráadásul a részvétel ingyenes.

Bővebben

A magyarok elégedettek az internet sebességével

Alapjában véve elégedettek a magyarok a vezetékes internet sebességével, ha mégis panaszkodnak, akkor legtöbben az otthoni vezetékes internetes telefonálással, a videotelefonálással és az online filmnézéssel voltak elégedetlenek az NMHH elemzése szerint. Az otthonokban kialakított wifi hálózatokra az esetek több mint 40 százalékában három vagy annál is több eszköz kapcsolódik.

Bővebben

11 millió dollárt kapott a magyar járműkommunikációs startup

A Forbes listája szerint is ők az egyik legforróbb magyar startup, és már pedzegették egy ideje, hogy a következő körben a tengerentúlra eveznek befektetésért. Nos így lett: 3,2 milliárd forintnyi bizalmat szavaztak nekik, arról nem beszélve, hogy komoly networkre és háttértudsra is szert tettek a befektetőik által. Dübörög a Commsignia!

Bővebben

Okosotthon fejlesztésen dolgozik az LG

Az LG Electronics (LG) és az IoT- és okosotthon-megoldásokat kínáló LUMI United Technology szándéknyilatkozatot írt alá. A két vállalat célja egy olyan ökoszisztéma létrehozása, amely az eszközök alapszintű irányításán túlmutatva még teljesebb otthoni IoT-környezetet biztosít a felhasználók számára.

Bővebben

Korszerüsítették a magyar egyetemek informatikai rendszereit

Közel 4 milliárd forintos EU-projektnek köszönhetően a felsőoktatási intézmények hatékonyabban tudnak működni, ugyanis korszerű informatikai rendszert vezettek be 15 intézményben. A projektnek köszönhetően hatékonyabbá válhat az intézményirányítás, így a kutatási és innovációs potenciáljuk is nőhet.

Bővebben
A Startup! Online is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel teljesen névtelenül megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Akár most, akár a későbbiekben a "Süti beállítások" gomb megnyomásával módosíthatod a beállításaidat. A későbbiekben ezt a funkciót a főoldal alján találod.
Cookie beállítások