Hirdetés

Budapesten üzletelne Európa legnagyobb kockázati tőke társasága

A kockázati tőke befektetők legismertebb szakmai fóruma, a Venture Capital Summit az idei évben Európa legnagyobb tőkealapjának a kezelőjét látja vendégül: a közel 2 milliárd eurós tőkealappal rendelkező Deutche Telekom Capital Partners (DTCP) egyik vezetője előad a konferencián és jó eséllyel akár magyar startupokkal, befektetőkkel is üzleti kapcsolatba kerülhet. A 2020. március 24-i csúcskonferencián a résztvevők emellett a szakma legjelesebb hazai képviselőivel is találkozhatnak és konzultálhatnak ötleteikről, vállalkozásukról.

A méret a lényeg – sok esetben ez persze nem igaz, a kockázati tőke alapok tekintetében viszont igenis számít, hogy mekkora összeggel képes az adott alapkezelő saját és ügyfelei kockázatait nyugodtan, sikeresen kezelni. A hétköznapi vásárlásokhoz szokott elme nehezen érti a sok százmillió dolláros tételeket; a Deutche Telekom Capital Partners által kezelt 1.7 milliárdos tőkealap méreteit jól érzékelteti, hogy a 2018-ban bejelentett 80 milliárd forintos Jeremie tőkealap, amely 5 éven át táplálja a hazai startupokat, átszámolva „mindössze” 235 millió euró, azaz egy teljes nagyságrenddel kevesebb a DTCP által gründolt összegnél.

A Deutche Telekom Capital Partners látogatása tehát olyan, mintha hirtelen 10 Jeremie alap érkezne látogatóba. Michael Rager, a Deutche Telekom Capital Partners principalja a konferencián személyesen mondja el, hogy mit várnak az innovátoroktól, sőt, konkrét tippeket ad arra vonatkozóan, hogy milyen kulcsszavak nyitják meg Szezám kapuját. A DTCP ráadásul nem válogatós, szinte minden szakmai területen végez befektetéseket, a vállalat portfóliója jelenleg közel 70 cégből áll, és  az egész világon képes befuttatni a kiválasztott újítást, izraeli, európai és a szilícium völgyben található képviseleteinek köszönhetően.

A Jeremie program Magyarországon számos sikertörténetnek ágyazott meg és bebizonyította, hogy az állami és a privát tőke kooperációjának van létjogosultsága, hiszen a startupok elindításával, működtetésével kapcsolatos kockázatokat egy ilyen együttműködés képes hatékonyan kezelni. A jövő ugyanakkor még tartogat izgalmas kérdéseket. Vajon meddig igazán hatékony egy ilyen együttműködés? Ki lesz valódi partner, és kit kell bizonyos idő után versenytársnak tekintenünk? A Venture Capital Summit-on Bugár Csaba (MFB Invest Zrt.) mutatja be sikeres „co-investment” projekteken keresztül, hogy milyen az ideális együttműködés, és hogy milyen szempontok alapján választ társbefektetőt az állami tulajdonú MFB Invest.

A magántőkével rendelkező befektetők nincsenek feltétlenül könnyű helyzetben amikor első befektetésükről kell dönteniük, hiszen a kockázat és a várható nyereség mértéke jelentősen eltér egy épp megszülető startup elindítása és egy nagyobb tőkeigényű, de a piacon már jelen lévő vállalkozás felfuttatása esetében. Veres Tibor (Wallis) és az OTP Bank egyik vezérigazgató-helyettésnek beszélgetése a private equity és kockázati tőke kapcsán segít útba igazítani azokat a befektetőket, akik nem tudják biztosan, hogy milyen iparágakba, milyen típusú vállalkozásokba fektessék vagyonukat. A beszélgetést a szintén komoly szakmai tapasztalattal rendelkező dr. Szabó Pál (Bird & Bird) vezeti.

Komoly kérdést jelent az is, hogy mennyire szóljon bele a pénzügyi befektető a portfóliócég működésébe; a kézi irányítás nyilvánvalóan egyik fél számára sem hatékony, de vajon hol van a határ, teremt-e valódi értéket ha a befektető aktívan foglalkozik a portfóliócégekkel? Szűcs Gergely, Ph.D. (Cashline Holding Zrt.) beszél arról, hogy melyek azok a feladatok, amelyek kapcsán a kockázati tőkés növelheti a befektetés sikerének az esélyét, illetve, hogy milyen helyzetekben jobb kimaradnia a döntéshozási folyamatokból.

A Délkelet Ázsiai régió (ASEAN) rendkívül vonzó adottságokkal bír, gazdasági és társadalmi potenciálja kecsegtető, fejlődéséhez pedig nem férhet kétség. Ezzel szemben a nemzetközi piacra lépés ebben a régióban sok vállalkozás számára nemcsak óriási lehetőséget jelent, hanem komoly veszélyforrást is. A startupok számára fontos, hogy megfelelő értékajánlattal és biztonságos ASEAN jelenléttel tudják képviseltetni magukat; a SmartHub és a Startup Campus ezért olyan Soft-Landing programot dolgozott ki helyi jelenléttel és szakértőkkel, ami a piac megismerésétől egészen a valós üzletkötésig vezeti a startupokat, folyamatos támogatást biztosít számukra és szinte kézen fogva vezeti őket a siker kapujáig. A program két vezetője, Fehérvári Dávid (Smarthub) és Gulyás Gergő (Startup Campus) a konferencián mutatják be a program előnyeit, és az itthoni szemmel mérve szinte hihetetlen network-jüknek köszönhető egyéb hozadékokat, amelyek gyakran a hiányzó láncszemet teszik hozzá egy-egy befektetés termőre fordulásának folyamatában.

Várhatóan a konferencia egyik legizgalmasabb pillanata lesz a tőzsdére lépés izgalmairól szóló kerekasztal-beszélgetés, amelyen Katona Zsolt (Solus Capital), és Oszkó Péter (Oxo Holding) vitatják meg a különböző kilépési útvonalak kockázatait, és értékelik a különböző utak kapcsán fellelhető lehetőségeket. A beszélgetés során megvilágítják számos közelmúltbeli exit és IPO történet hátterét és tanulságait, illetve részletesen feltárják, hogy melyik pillanatban érdemes egyáltalán elgondolkodnia a befektetőnek a következő szintre való lépésről.

Míg korábban élesen elvált egymástól a csak tőkét invesztáló „pénzügyi befektető” és a munkáját, tapasztalatait, üzleti kapcsolatait kínáló „szakmai befektető”, az utóbbi 10 évben világossá vált, hogy bizonyos érettségi szakaszban nincs választási lehetőség, komplex, szinte testreszabott csomagra van szükség. A tőkét, menedzsment ismereteket, nemzetközi kapcsolatokat és szervezet- és üzletfejlesztési tapasztalatot egyaránt magába foglaló befektetői szolgáltatás már önálló nevet is kapott; az úgynevezett „smart money” csomagok célpontjairól, feltételeiről, és hozadékáról beszélget a konferencián Galácz Ábel (Lead Ventures), Horváth Lajos (Eximbank) és Rudas Gábor (Carion Befektetési Alapkezelő).

A 7. Venture Capital Summit programjából is látható, hogy a magyar kockázati tőke piacon minden együtt van már ahhoz, hogy a siker előre tervezhető módon szülessen meg: van eszköz és forrás a startupok pályára állításához, felfuttatásához és minden feltétel adott a nemzetközi porondra való kilépéshez is. De vajon honnan lehet előre megsejteni, hogy melyik vállalkozás lesz rövid távon befutó, s melyik fog sokáig szárnyalni? A Halász Iván (Finext Startup) részvételével zajló beszélgetés a fentiek mellett választ ad arra a kérdésre is, hogy a befektetési ciklus melyik pontján válhat bizonyossá, hogy elbukik, vagy sikerre van ítélve a cég, illetve, hogy mennyi figyelmet tőkét érdemel még a befektető részéről a továbbiakban.

A 2020.március 24-én megrendezésre kerülő Venture Capital Summit a tavasz egyetlen független, szakmai kockázati tőke csúcskonferenciája. A résztvevők az eseményen találkozhatnak a pénzügyi szektor legkiválóbb szakembereivel és hozzájuthatnak a szükséges információkhoz, amelyek alapján sikeresen építhetik cégüket és megfelelően kezelhetik tőkebefektetésüket. A konferencia emellett szólni kíván mindazokhoz, akiknek okos tanácsokra, pénzügyi információkra van szükségük vállalkozásuk hatékonyabb működtetéséhez.

Időpont: 2020 március 24.

Helyszín: BMC – Budapest Music Center, Budapest, 1093, IX. kerület Mátyás u. 8.

Az esemény honlapja: http://www.vc.ap.hu

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben

Virtuális prototipizálást, szervezetfejlesztést és inkubációt is ad a projektednek a Technocatalyst program

A Technocatalyst olyan projektek jelentkezését várja, amelyek lelassultak vagy elakadtak, de a következő szintre szeretnének lépni, legyen szó a termék vagy szolgáltatás fejlesztéséről, piacra viteléről vagy a szükséges pénzügyi támogatás megszerzéséről. A program három szereplő különböző szolgáltatási portfólióját hozza tető alá, így a résztvevők ott kapnak segítséget, ahol a leginkább szükségük van rá.

Bővebben

A startup-ökoszisztémát is megszólítja idén a SMART Konferencia

Az IVSZ által szervezett innovációs és üzleti konferencia, a SMART a startup-ökoszisztémát is megcélozza: a fő eseménnyel párhuzamosan futó SMARTup Konferencián, melyet az InnoMaker Partners csapatavál együttműködésben állítanak színpadra, a startupvilág aktuális kérdésit járhatják körbe a résztvevők. A SMART-on ráadásul a Startup Online csapatának köszönhetően egy 360 fokos szelfigépet is kipróbálhatsz.

Bővebben

Újrahasznosított műanyagból készült kompozit, kertészeti rendszer, ultrahatékony növénystimuláló szer – ilyen projektek mutatkoztak be a Startup Plastic Surgery pitch versenyén

A Startup Plastic Surgery és a Klímainnovációs Közösség inkubációs programjában olyan projekteket karolnak fel, amelyek a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi problémákra kínálnak megoldásokat. A program hagyományosan egy pitch versennyel zárul, amin a Startup Online is jelen volt. Fotóriportunkat láthatjátok.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások