Hirdetés

Budapest mint belépési pont az európai piacra

Tíz malajziai startuppal kezdte meg legújabb nemzetközi piacra lépési programját a Startup Campus. A MaGIC maláj innovációs központtal közös Global Market-Fit Programme: in Europe kezdeményezés célja, hogy három városon, Budapesten, Berlinen és Londonon keresztül ismerjék meg a résztvevő maláj scaleup cégek az európai ökoszisztémát.

A Startup Campus és a Malaysian Global Innovation & Creativity Centre (MaGIC) közös nemzetközi piacra lépési programja kapcsán Kovács Zsolt, a Startup Campus ügyvezető igazgatója, és Exton-Pongrácz Olívia, a program vezetője mesélt a kezdeményezés jelentőségéről.

A Startup Campus a magyar startupok külföldi piacra lépését éppúgy támogatja, mint külföldi cégek megismerkedését a hazai és európai piaccal. Mit érdemes tudni az SC nemzetközi jelenlétéről, és miért fontos ez?

Zsolt: Egy innovatív vállalkozás az alapításától fogva a globális piacra fejleszti termékét. Nekünk, mint korai fázisú befektetőnek és inkubátornak fontos szerepünk van a cégek felkészítésében és a megfelelő piacokon való első lépések támogatásában. Azt szoktam mondani, a nemzetközi piacra lépés olyan, mint egy katonai bevetés: alapos felkészülést igényel, precíz és pontos végrehajtást, mely komoly kockázattal és befektetéssel jár. Ebben a munkában akkor tudunk csak hitelesek lenni, ha fizikálisan is jelen vagyunk a célpiacokon és valós nemzetközi partnerhálózattal rendelkezünk.   Németországban és Angliában 2 éve hoztuk létre irodáinkat, nemzetközi csapat bevonásával. Emellett a magyar diplomáciai hálózaton keresztül több országban, régióban, mint például Törökország, India, Kína, Délkelet-Ázsia alakítottunk ki szoros együttműködést helyi inkubátor partnerekkel. Ez a maláj projekt is ennek a munkának az eredménye. Összefoglalva: a nemzetközi szolgáltatásokkal egyrészt a hazai és külföldi startupokat segítjük a célzott piacra lépésben, időt és pénzt spórolva nekik, másrészt a befektetések értékét is őrizzük, hiszen egy biztosított, kiépített úton visszük végig a cégeket, ezzel csökkentve a nemzetközi piacra lépésben rejlő kockázatokat.

Hogyan befolyásolta a koronajárvány a nemzetközi programjaitokat, és hogyan tudjátok a megváltozott körülmények között támogatni a cégeket?

Zsolt: Három szakaszra bontható a nemzetközi piacra lépési szolgáltatásunk: validációs szakasz, piacra lépési szakasz, értékesítési és piaci megjelenési szakasz.  A megváltozott helyzetben mindenki máshoz hasonlóan az összes lehetséges programelemet a digitális térbe emeltünk. Ez elsősorban a validációs részt alakította át és tette sokkal hatékonyabbá, skálázhatóvá. Ennek a fejlesztésnek az eredménye a Discover Europe Programunk is, mely azt az egyedi értékajánlatot biztosítja, hogy az irodáinkon keresztül, London – Berlin – Budapest tengelyen, egy teljes európai piaci validációs szolgáltatást tudunk az EU-n kívüli cégek számára biztosítani. A szolgáltatást dobozos termékként innovációs ügynökségeknek, inkubátoroknak értékesítjük. Első partnereink egyike a Maláj Kutatási, Innovációs és Technológiai Minisztérium inkubátora, a MaGIC, akikkel a közös programot Global Market-Fit Programme: in Europe névre kereszteltük.

Mitől érdekes egy maláj startupnak az európai piac és miért fontos számunkra, hogy ezek a cégek itt is megjelenhessenek?

Olívia: A maláj startupok látják, hogy az európai ökoszisztéma globális szinten egyre jobban teret nyer, és hogy azon belül is Kelet-Közép Európa nagyon erősen jön föl. Felismerik a potenciált, viszont van bennük egyfajta bizonytalanság is, ami Európa fregmentáltságából ered. Bár az Európai Unió ad egy egységet, de így is sok kicsit piacból összetett régióról van szó, ahol jelentős nyelvi és kulturális különbségekkel kell számolniuk. Jelenleg nincsen olyan program, amely egy átfogó alaptudást adna az európai piacról, főleg a délkelet-ázsiai régió startupjainak.

Ami a kérdés második felét illeti, számomra érdekes, hogy egy más gondolkodásmóddal, rendelkező, abszolút másik kultúrából érkező ember az itteni problémákat hogyan közelítené és oldaná meg. Ahogy mi szélesítjük az ő horizontjukat, úgy ők is szélesítik a miénket és sokat tanulhatunk egymástól.

Zsolt: Nyilván ahogy egy magyar startup, úgy egy maláj startup is régiós, globális pozícióba törekszik, de ahhoz, hogy tudjuk, hogyan lépünk be egy új piacra, ismernünk kell azt. A maláj és délkelet-ázsiai cégek számára Európa sok esetben egy fekete folt, holott globális szinten az egyik legkompetitívebb piac. Aki ide be tud lépni, az globális hitelességet nyer.   Ezzel a programmal innovációt, magas hozzáadott értéket előállító cégeket próbálnánk Európába hozni, és Budapestet pozícionálni egy első belépési pontnak, ahol érdemes a későbbiekben az operációt kialakítani.

Milyen startupok ismerhetik most meg az európai piacot, mik a kiemelt iparági területek, amelyeket lefed a program és mit vihetnek haza a csapatok?

Olívia: Tíz csapat vesz részt a programban, főleg clean tech, energetika, biztonság, edtech, medtech, wellness és e-commerce szektorokból. Ezek között több érettebb szakaszban lévő startup is van, és vannak fiatalabb, induló cégek is.

A programban elérhető eredményekhez hozzá tartozik, hogy a Startup Campus nemzetközi tevékenysége a 3E-n alapszik, amely angolul az educate, experience és expand fogalmakat takarja. A Discover Europe és így a Global Market-Fit Program is ebből az első kettőt biztosítja. A cél, hogy adjunk egy ízelítőt az európai piacból, hogy megismerkedjenek és kapcsolatba kerülhessenek a számukra releváns és fontos személyekkel és intézményekkel, és ami a legfontosabb, hogy visszajelzést kapjanak arról, hogy az ő termékükkel, az ő üzleti modelljükkel hogyan érvényesülnének, és milyen esélyeik lennének ezen a piacon. Emellett felmérhetik, hogy a különböző európai országok milyen lehetőségeket kínálnak egy startupnak az adott szektoron belül, és hol érdemes a cég európai terjeszkedését elkezdeni. Röviden tehát, amit magukkal visznek: visszajelzés, kapcsolat, tudás.

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben

Virtuális prototipizálást, szervezetfejlesztést és inkubációt is ad a projektednek a Technocatalyst program

A Technocatalyst olyan projektek jelentkezését várja, amelyek lelassultak vagy elakadtak, de a következő szintre szeretnének lépni, legyen szó a termék vagy szolgáltatás fejlesztéséről, piacra viteléről vagy a szükséges pénzügyi támogatás megszerzéséről. A program három szereplő különböző szolgáltatási portfólióját hozza tető alá, így a résztvevők ott kapnak segítséget, ahol a leginkább szükségük van rá.

Bővebben

A startup-ökoszisztémát is megszólítja idén a SMART Konferencia

Az IVSZ által szervezett innovációs és üzleti konferencia, a SMART a startup-ökoszisztémát is megcélozza: a fő eseménnyel párhuzamosan futó SMARTup Konferencián, melyet az InnoMaker Partners csapatavál együttműködésben állítanak színpadra, a startupvilág aktuális kérdésit járhatják körbe a résztvevők. A SMART-on ráadásul a Startup Online csapatának köszönhetően egy 360 fokos szelfigépet is kipróbálhatsz.

Bővebben

Újrahasznosított műanyagból készült kompozit, kertészeti rendszer, ultrahatékony növénystimuláló szer – ilyen projektek mutatkoztak be a Startup Plastic Surgery pitch versenyén

A Startup Plastic Surgery és a Klímainnovációs Közösség inkubációs programjában olyan projekteket karolnak fel, amelyek a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi problémákra kínálnak megoldásokat. A program hagyományosan egy pitch versennyel zárul, amin a Startup Online is jelen volt. Fotóriportunkat láthatjátok.

Bővebben

2023 nem volt az európai unikornisok éve, az idei év annál inkább az lehet

2017 óta nem volt olyan alacsony az egy évben jegyzett új unikornis vállalkozások száma Európában, mint tavaly: csupán 7 új unikornis született. 2024 első negyedévében viszont már 4 új unikornissal büszkélkedhet az európai piac – mutatjuk is őket!

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások