Hirdetés

Az afrikai mezőgazdaságot modernizálják a startupok

Több afrikai kis cég próbál megoldást találni arra, miként lehetne a kontinens mezőgazdaságát fellendíteni. Az új technológiák bevezetése a „smart farm” személélet Afrikában egészen szembetűnő változásokat hoz.

Milyen hatással vannak a legmodernebb mezőgazdasági technológiák Afrikára? Erre a kérdésre kereste a választ a Disrupt Africa portál, mely kifejezetten a kontinens informatikai, technológiai fejlődésére fókuszál, különös tekintettel a beruházásokra és a sikeres startupokra. Az oldal elemzéséből kiderül, hogy a legtöbb technológiai beruházást az ágazatban Dél-Afrikában, Nigériában és Kenyában végezték – az induló projektek számát és érték is tekintve ez a három ország áll a dobó három fokán. Őket követi Egyiptom és Ghána.-derül ki az MMG cikkéből a Digitaljournal nyomán.

Az elemzés kiemelt több startup vállalkozást is, mely minden képzeletet felülmúló támogatásra tettek szert. Az egyik ilyen a kenyai Twiga Foods, mely nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint megreformálni az afrikai kiskereskedelmet.

Ez a startup 10,3 millió dollárt gyűjtött eddig kölünbőző befektetőktől.

Végeredményben egy logisztikai projekt, mely során megtervezik a termelő és kiskereskedő között a leghatékonyabb „útvonalat”.
Felmérik a regisztrált farmerek adottságait, a betakarítás idején felvásárolják és elszállítják a terményeket, ráadásul 24 órán belül fizetnek. A termény ezek után a központi raktárba, majd onnan tovább a kiskereskedőkhöz jut. Tudni kell, hogy az ország kiskereskedelmi hálózata a városokban is felettébb sokszínű, eltérő fizetőképességgel és igényekkel rendelkeznek az egyes boltok.
A Twiga vezérigazgatója, Grant Brooke azt nyilatkozta a Disrupt Africa-nak, hogy a mezőgazdaság a technológiai fejlesztések legnagyobb és mindeddig a legkevésbé kihasznált területe.

„Véleményem szerint a befektetők ezért is célozzák meg a mezőgazdaságot: hatalmas, érintetlen piac.”

A másik érdekes példa, melyet a honlap említ egy nigériai startup, a Farmcrowdy. Ez a vállalkozás lehetővé teszi, hogy befektetők „szponzoráljanak” farmerokat annak reményében, hogy majdan a haszonból is részesülnek. Farmcrowdy sem panaszkodhat a saját befektetőire, melyek eddig 1 millió dollár értékben támogatták ezt az agrártechnológiai vállalkozást. Onyeka Akumah, a cég társalapítója úgy nyilatkozott:
„Azok a mezőgazdasági startup-ok a legnépszerűbbek, melyek az élelmiszerbiztonság valós problémáira kínálnak megoldásokat. Illetve azokat kedvelik a befektetők, melyek látványos növekedést tesznek lehetővé a szektorban.” A honlap felmérése arra is rámutatott, hogy az afrikai startupok egyharmada valamilyen módon igyekszik fellendíteni az e-kereskedelmet a mezőgazdaságban is.

A második legnépszerűbb téma: miként lehet megosztani a tudást, az információt egymással – erre is számos cég fejleszt alkalmazásokat, közösségi portálokat.

Mire jó a „big data” Afrikában?

A cégek jelentős része abba az irányba fejleszt, hogy miként lehet a leghatékonyabb módon összegyűjteni és elemezni a mezőgazdasági termelés teljes spektrumán keletkező adathalmazt.
Az adatgyűjtés a termények és a talaj elemzésétől, a vízhasználaton és a környezeti hatásokon át egészen a gazdasági működés hatékonyságnöveléséig terjed.

Fotó: Flickr

Ligát váltana a STRT: Balogh Petyáék a BÉT Standard kategóriába lépésre törekednek

A szabályozott piacra lépés érdekében a STRT már két szereplővel is együttműködik, és pénzügyi beszámolójukat is ennek megfelelően készítik el idén. Hogy mikor debütálhat a cég a BÉT Standard kategóriájában, egyelőre nem tudni – addig is elmagyarázzuk, hogy ez miért fontos.

Bővebben

Új szereplő jelent meg a közép-kelet-európai ökoszisztémában: Miben segíthet a Scale Factory a magyar scaleupoknak?

A szingapúri szolgáltató arra fókuszál, hogy minél hatékonyabban segítse ügyfelei növekedését és terjeszkedését új piacokon, a lehető legtöbb kereskedelmi hasznot hozva nekik. A Scale Factory mostantól a közép-kelet-európai régióból is várja a skálázódni kívánó vállalkozásokat.

Bővebben

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója

A Diverzum és a más ökoszisztéma-szereplők által készített Gen Z Reportból kiderül, hogy a fiatalok átlagos bérigénye közel sem olyan irreálisan magas, mint azt gondolnánk. A kutatási eredmények kapcsán beszélgettünk Gyarmati Fannival, a Diverzum társalapítójával.

Bővebben

Hogyan érdemeld ki a Z generáció márkahűségét?

Több ökoszisztéma-szereplő összefogásával készült átfogó kutatás az 1995-2006 között született korcsoport helyzetéről, gondolkodásáról, értékvilágáról és vásárlási szokásairól. A főbb eredményeket ismertetjük.

Bővebben