Hirdetés

Autonóm járművekben alkalmazható automatikus mozgásszabályozó rendszert szabadalmaztattak a műegyetemi kutatók

Megkezdték a munkát az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium BME-s kutatócsoportjai. A BME egyik közelmúltban nyilvánosságra hozott eredménye egy műegyetemi kutatók által szabadalmaztatott, autonóm járművekben alkalmazható, zárt hurkú automatikus mozgásszabályozó rendszer.

A BME több éve kutatja a járművek autonóm irányításának lehetséges módjait az ún. stabilitási határon túl, amikor a vezetőnek már nincs ráhatása a jármű irányítására, az autó instabillá válik, csikorog, driftel. A most szabadalmaztatott berendezéssel együtt egy olyan algoritmust dolgoztak ki a szakemberek, amely a tapadási határon túl is kontrolláltan tudja irányítani a járművet, azaz még az ESP vagy ABS járműdinamikai szabályozó rendszerrel rendelkező járműveknél is nagyobb hatékonysággal irányítja vészhelyzetben a tapadási határt átlépő autót. „A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen olyan élenjáró kutatásokat folytatunk, amelyek eredményei az autonóm járműfejlesztés leginnovatívabb technológiai vívmányaival is felveszik a versenyt. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a közelmúltban kutatóink szabadalmaztattak egy autonóm járműirányításra épülő mozgásszabályozó rendszert, amellyel baleseteket lehet elkerülni” – árulta el Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. „A szabadalmi eljárás során az autóiparban jelentős potenciált képviselő Ford és Toyota márkák legfrissebb találmányaival vetettük össze a műegyetemi kutatók berendezését. Tudomásunk szerint a világon mindössze három egyetem alkotott meg vészhelyzetben vezető nélküli manőverezésre alkalmas járművet: a Standford University, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a BME” – ecsetelte a tudományos felfedezés jelentőségét Szalay Zsolt.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már az alapképzésben is kínál járműfejlesztésre specializálódó szakokat, az itt megszerzett tudás mester és posztgraduális szinteken mélyíthető. A BME a közelmúltban indította el az Autonomous Vehicle Control Engineer (autonóm járműirányítási mérnök) angol nyelvű MSc-képzését, amelyben hat műegyetemi kar oktatói tartanak elméleti és gyakorlatorientált előadásokat. A tematika összeállításánál figyelembe vették azokat a tudásbeli követelményeket és kompetenciákat, amelyekre az autóipari partnerek visszajelzései alapján napjainkban szükség van.

 

Szalay Zsolt a járműfejlesztési kapacitások, források és e területen felhalmozódott tudás összehangolásának egyik színtereként mutatta be a jelentős kormányzati támogatással létrejött Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumot. A BME indulásként 4 fő kutatási irányt határozott meg az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében. Ezek a rendszerintegrációs kutatások; az adattudományi és adatkommunikációval kapcsolatos vizsgálatok; az irányításelméleti kutatások; valamint a tesztelési és validációs elemzések.  Utóbbiak a ZalaZONE tesztpályán valósulnak meg (pl. modellezések, szimulációk, drónkutatások, tesztelés és validáció kutatási csoport formájában).

A társulás vezetője az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (MTA SZTAKI), tagjai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem, további partnere az ZalaZONE tesztpálya (Autóipari Próbapálya Zala Kft.).

Szalay Zsolt hozzátette: az önvezető autók olyan technológiai újításokkal kecsegtetnek, amelyek kétségtelenül globális szinten forradalmasíthatják a közlekedést. Szemtanúi és részesei vagyunk egy olyan járműipari forradalomnak, amelynek kézzel fogható eredményeire ugyan még várni kell, ám néhány éven belül megjelenhetnek a közutakon azok a járművek, amelyek emberi beavatkozás nélküli manőverezésre képesek. 2019-ben hozzávetőlegesen 54,23 milliárd dollárra becsülték a globális autonóm járműpiac mértékét, ám 2026-ra már több mint 550 milliárd dolláros növekedést prognosztizálnak a nemzetközi trendek. Az önvezető autók fejlesztésekor bevetett, gyors tempóban fejlődő technológiák között vannak a mesterséges intelligencián (MI) alapuló szoftverek, a fényérzékelést és távolságmérést mérő LiDAR-ok, radarérzékelési technológiák a járművek körüli tér 3D-s érzékeléséhez, valamint a járműirányításhoz, navigáláshoz és vezetéshez is alkalmazott szenzorok. A smart city és IoT technológiák globális fejlődése szintén kedvez az autonóm járművek iránti igények növekedésének. E témák kutatásának ad új lendületet a BME részvételével működő Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium, amelynek önálló vagy közös műhelymunkáiban az egyetem 5 kara is részt vesz.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében a BME arra is törekszik, hogy kutatásait már releváns ipari tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonásával kezdje meg. A szakértők mellett lehetőséget kínálnak az innováció iránt érdeklődő fiatal hallgatóknak a tudományos munkában való részvételre, bemutatva nekik a kutatói életpályában rejlő karrierperspektívákat is. „Kutatócsoportjaink eredményeit a műegyetemi oktatási tematikába is beépítjük az alapképzéstől kezdve a mesterképzésen át egészen a posztgraduális oktatásig” – hangsúlyozta az utánpótlásképzés fontosságát Szalay Zsolt.

A 2020-ban létrejött Nemzeti Laboratóriumok közül a BME három olyan kutatói közösség munkájában is részt vesz, amelyek intelligens technológiák fejlesztését megalapozó kutatásokat végeznek. A Műegyetem az Autonóm Rendszerek mellett, a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium feladataiban is közreműködik.

Közel 19 milliárd hektoliternyi szennyezett víztől óvta meg a közösségeket a globális vállalat

A Xylem globális víztechnológiai vállalat megoldásai 2021-ben több mint 18,93 milliárd hektoliternyi , az árvizek nyomán érkező, szennyezett víztől mentették meg a közösségeket  – derül ki a vállalat éves Fenntarthatósági Jelentéséből. A társaság jelentős előrelépést ért el karbonlábnyoma csökkentésében is, az üvegházhatású gázkibocsátási intenzitása 12 százalékkal mérséklődött, a vízfelhasználása pedig 22 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

Bővebben

Minden, amit egy startupnak tudnia kell a Term Sheetről

Nagyon sok seed fázisban (már rendelkezik valamilyen bevétellel vagy validációval) lévő startupnak álma, hogy kapjon egy term sheetet (indikatív árajánlatot) egy kockázati tőke alaptól. Itt a befektetési összeg már általában minimum 1 millió dollár környékén van ezalatt nem éri meg nagyon átvilágítani a céget, mert a befektetési összeg nagyobbik része az átvilágítási költségekre menne el.

Bővebben

Innovatív duális képzés fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetemen

A közelmúltban sikeresen lezárult EFOP projekt eredményeként jelentős oktatási-képzési fejlesztések valósultak meg a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) és a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjában (PE ZEK). A 347 millió forintos európai uniós támogatást többek között a duális képzés minőségfejlesztésére, vállalati tananyagainak és ösztöndíjrendszerének fejlesztésére fordították.

Bővebben

Már nem előny, hanem alapkövetelmény: így használják a hazai startupok a legújabb technológiákat 

A legmodernebb technológiák már nemcsak a tech cégek kiváltságai: a hazai startupok a fejlesztés során is alkalmazzák és a termékeik, szolgáltatásaik használatába is beépítik azokat – derül ki a Start it @K&H inkubátor tapasztalataiból. Ehhez persze a csapatokba olyan szakemberek is kellenek, akik részt tudnak venni a programozásban vagy irányítani tudják a külső fejlesztőket. 

Bővebben

Az iskolakezdési támogatás reneszánszát hozhatja a növekvő infláció

Egész Európában és Magyarországon is csúcsra jár az infláció, ami miatt különösen nagy tehertétel lesz a szeptemberi iskolakezdés a magyar családok számára. Cégmérettől függően jelentős különbség van az iskolakezdési támogatást adó vállalatok arányában: míg 150 fő fölött minden harmadik, addig 50 alkalmazott alatt csak a munkáltatók 10 százaléka alkalmazza ezt a juttatási formát – derül ki az Edenred reprezentatív felméréséből. Pedig az iskolakezdési támogatásnak számos előnye van, akár 22 százalék megtakarítást jelenthet a cégeknek.

Bővebben

Tíz startup képviseli hazánkat a Collision konferencián Torontóban

Az Express Innovation Agency, valamint Magyarország Ottawai Nagykövetsége, Magyarország Torontói Főkonzulátusa, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a HEPA Kanadai Partneriroda közös szervezésében tíz magyar startup vesz részt a világ egyik legjelentősebb technológiai eseményén Torontóban a Collision konferencián. A 2022. június 20-23. között megvalósuló techshow-t és kiállítást megelőzően, valamint azt követően nemzetközi befektetőkkel és szakmai partnerekkel is találkozhatnak a résztvevők Kanadában.

Bővebben

Már az épületeket is veszélyeztetik a kibertámadások

Az épületirányításban alkalmazott, IoT technológiát használó eszközök száma a mostani 1,7 milliárdról várhatóan 3 milliárdra nő 2025-re, amiben fontos szerepet játszik, hogy a tulajdonosok és üzemeltetők egyre több kereskedelmi ingatlan esetében nyúlnak a digitalizációhoz és használnak épületirányítási rendszereket a létesítmények korszerűsítésére. Így ezek a kereskedelmi épületek gyakorlatilag a jövő intelligens épületeivé alakulnak, csakhogy mindeközben fokozatosan nő a kiberbiztonsági kockázatuk.

Bővebben

A rugalmas munkaidő a fizetésnél is fontosabb szempont

A 15 évesnél idősebb diákok túlnyomó többsége már dolgozott korábban, idén pedig 96 százalékuk vállalna valamilyen nyári munkát – derül ki a Job Force Iskolaszövetkezet online felméréséből. A legtöbben a kereskedelemben helyezkednének el, a munkahelyválasztásnál pedig a rugalmas időbeosztás a legfontosabb szempont. A diákok közel harmada félretenné a nyáron keresett pénzt, közel 40 százalékuk pedig szívesen helyezkedne el akár hosszabb távon is feladatot vállalva egy fejlődési lehetőséget biztosító környezetben.

Bővebben

Indul a negyedik agrár stratup inkubációs program

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara agrár startup programja 2019 óta több programelemmel is támogatja az új típusú fejlesztéseket, annak érdekében, hogy az agrárium digitalizációs szintje növekedjen és minél több gazdálkodó kezdje alkalmazni a hatékonyságnövelő és fenntartható megoldásokat. Az idei évben negyedik alkalommal induló nagyvállalati–startup inkubációs program fő célja, hogy a szektort érintő kihívásokra megoldásokat találjon. Az

Bővebben