Hirdetés

Autonóm járművekben alkalmazható automatikus mozgásszabályozó rendszert szabadalmaztattak a műegyetemi kutatók

Megkezdték a munkát az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium BME-s kutatócsoportjai. A BME egyik közelmúltban nyilvánosságra hozott eredménye egy műegyetemi kutatók által szabadalmaztatott, autonóm járművekben alkalmazható, zárt hurkú automatikus mozgásszabályozó rendszer.

Hirdetés

A BME több éve kutatja a járművek autonóm irányításának lehetséges módjait az ún. stabilitási határon túl, amikor a vezetőnek már nincs ráhatása a jármű irányítására, az autó instabillá válik, csikorog, driftel. A most szabadalmaztatott berendezéssel együtt egy olyan algoritmust dolgoztak ki a szakemberek, amely a tapadási határon túl is kontrolláltan tudja irányítani a járművet, azaz még az ESP vagy ABS járműdinamikai szabályozó rendszerrel rendelkező járműveknél is nagyobb hatékonysággal irányítja vészhelyzetben a tapadási határt átlépő autót. „A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen olyan élenjáró kutatásokat folytatunk, amelyek eredményei az autonóm járműfejlesztés leginnovatívabb technológiai vívmányaival is felveszik a versenyt. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a közelmúltban kutatóink szabadalmaztattak egy autonóm járműirányításra épülő mozgásszabályozó rendszert, amellyel baleseteket lehet elkerülni” – árulta el Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. „A szabadalmi eljárás során az autóiparban jelentős potenciált képviselő Ford és Toyota márkák legfrissebb találmányaival vetettük össze a műegyetemi kutatók berendezését. Tudomásunk szerint a világon mindössze három egyetem alkotott meg vészhelyzetben vezető nélküli manőverezésre alkalmas járművet: a Standford University, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a BME” – ecsetelte a tudományos felfedezés jelentőségét Szalay Zsolt.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már az alapképzésben is kínál járműfejlesztésre specializálódó szakokat, az itt megszerzett tudás mester és posztgraduális szinteken mélyíthető. A BME a közelmúltban indította el az Autonomous Vehicle Control Engineer (autonóm járműirányítási mérnök) angol nyelvű MSc-képzését, amelyben hat műegyetemi kar oktatói tartanak elméleti és gyakorlatorientált előadásokat. A tematika összeállításánál figyelembe vették azokat a tudásbeli követelményeket és kompetenciákat, amelyekre az autóipari partnerek visszajelzései alapján napjainkban szükség van.

 

Szalay Zsolt a járműfejlesztési kapacitások, források és e területen felhalmozódott tudás összehangolásának egyik színtereként mutatta be a jelentős kormányzati támogatással létrejött Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumot. A BME indulásként 4 fő kutatási irányt határozott meg az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében. Ezek a rendszerintegrációs kutatások; az adattudományi és adatkommunikációval kapcsolatos vizsgálatok; az irányításelméleti kutatások; valamint a tesztelési és validációs elemzések.  Utóbbiak a ZalaZONE tesztpályán valósulnak meg (pl. modellezések, szimulációk, drónkutatások, tesztelés és validáció kutatási csoport formájában).

A társulás vezetője az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (MTA SZTAKI), tagjai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem, további partnere az ZalaZONE tesztpálya (Autóipari Próbapálya Zala Kft.).

Szalay Zsolt hozzátette: az önvezető autók olyan technológiai újításokkal kecsegtetnek, amelyek kétségtelenül globális szinten forradalmasíthatják a közlekedést. Szemtanúi és részesei vagyunk egy olyan járműipari forradalomnak, amelynek kézzel fogható eredményeire ugyan még várni kell, ám néhány éven belül megjelenhetnek a közutakon azok a járművek, amelyek emberi beavatkozás nélküli manőverezésre képesek. 2019-ben hozzávetőlegesen 54,23 milliárd dollárra becsülték a globális autonóm járműpiac mértékét, ám 2026-ra már több mint 550 milliárd dolláros növekedést prognosztizálnak a nemzetközi trendek. Az önvezető autók fejlesztésekor bevetett, gyors tempóban fejlődő technológiák között vannak a mesterséges intelligencián (MI) alapuló szoftverek, a fényérzékelést és távolságmérést mérő LiDAR-ok, radarérzékelési technológiák a járművek körüli tér 3D-s érzékeléséhez, valamint a járműirányításhoz, navigáláshoz és vezetéshez is alkalmazott szenzorok. A smart city és IoT technológiák globális fejlődése szintén kedvez az autonóm járművek iránti igények növekedésének. E témák kutatásának ad új lendületet a BME részvételével működő Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium, amelynek önálló vagy közös műhelymunkáiban az egyetem 5 kara is részt vesz.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében a BME arra is törekszik, hogy kutatásait már releváns ipari tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonásával kezdje meg. A szakértők mellett lehetőséget kínálnak az innováció iránt érdeklődő fiatal hallgatóknak a tudományos munkában való részvételre, bemutatva nekik a kutatói életpályában rejlő karrierperspektívákat is. „Kutatócsoportjaink eredményeit a műegyetemi oktatási tematikába is beépítjük az alapképzéstől kezdve a mesterképzésen át egészen a posztgraduális oktatásig” – hangsúlyozta az utánpótlásképzés fontosságát Szalay Zsolt.

A 2020-ban létrejött Nemzeti Laboratóriumok közül a BME három olyan kutatói közösség munkájában is részt vesz, amelyek intelligens technológiák fejlesztését megalapozó kutatásokat végeznek. A Műegyetem az Autonóm Rendszerek mellett, a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium feladataiban is közreműködik.

Hirdetés

Így épített a Vacuumlabs és ügyfele virtuális bankot a nulláról Hongkongban

Marcel Klimo, a Vacuumlabs tervező és értékesítési mérnöke a november közepén Budapesten megrendezett Design Summit 2021 konferencián beszélt a szakmai közönségnek azokról a tényezőkről, amelyek biztosítják a 21. századi ügyféligényekre hangolt szolgáltatás sikerét.A Vacuumlabs egy dinamikusan növekvő vállalat, amely 8 irodát működtet világszerte, köztük egyet Budapesten, székhelye pedig a szlovákiai Pozsonyban található. A bankszférára és a kriptovalutákhoz kapcsolódó fejlesztésekre specializálódva mérnöki, tervezési és adattudományi szolgáltatásokat nyújtanak a fintech iparág számára. Tapasztalt szoftvermérnökökből álló csapatuk segített a Moxot a nulláról felépíteni, miközben időzónákon átívelve hangolták össze a projekten dolgozó szakemberek munkáját. Az okostelefonos alkalmazás az ötlet megszületésétől számított 18 hónapon belül, 2020 szeptemberében készen állt a hongkongi bevezetésre. A neobank indulása után mindössze egy évvel már 160 000 ügyféllel büszkélkedhetett, ami azt jelenti, hogy Hongkong felnőtt lakosságának több mint 1,5%-a használja azt pénzügyei tervezéséhez. A Mox a YouGov nemrégiben végzett felmérése alapján a legmegbízhatóbb virtuális bank Hongkongban. A Mox alkalmazás az egyik legjobbra értékelt pénzügyi alkalmazás, az Apple App Store-ban 5-ből 4,8-as, a Google Play Store-ban pedig 5-ből 4,6-os értékeléssel. De mi vezetett a Mox sikeréhez?

Bővebben

Langár Bence: egy álom megvalósulása egyben egy kihívásokkal teli út kezdete is

 A TLF Capital a hazai kockázati tőkepiac egyik legfrisebb szereplője, a száz százalékban saját tulajdonú family office életre hívásával egy hosszú ideje megfogalmazódott álom vált valóra. Ők maguk is igazi álommegvalósítókat várnak, akik számára rendkívül sokszínű nemzetközi tapasztalatukat és magas szintű üzleti jártasságukat kamatoztatva, valódi intelligens tőkével nyújthatnak komplex támogatást a vállalkozás elindításában vagy növekedésében.​ Langár Bencével beszélgettünk.

Bővebben
Hirdetés

A kkv-k felét érte már kibertámadás

A mikro-, kis- és középvállalkozások felét érte már támadás az interneten. Leginkább adathalász levelekkel bombázták őket, de nagyjából minden nyolcadik cégnek törték már fel weboldalát, közösségi média felületét vagy próbálkoztak meg ezzel. Legnagyobb veszélyben a középvállalkozások vannak, de a K&H kutatásából az is kiderül, hogy a kkv-k mindössze tizedének okoztak anyagi kárt a rosszindulatú támadások.

Bővebben

A hazai agilitás két úttörője állt össze, hogy megreformálja a nagyvállalatokat

Janovszki Zsolt és Szmola Roland portfóliójában már olyan cégek is megfordultak, mint a Wizzair, az EGIS, az OTP és az E.ON. Habár már külön-külön is jelentős eredményeket és szakmai elismerést értek el, most úgy döntöttek, hogy közös hajóban evezve reformálják meg a legnagyobb multikat, akik teljesen szabad kezet adtak nekik. 

Bővebben

A digitális faktoring úttörője, a Péntech lízing szolgáltatással jelentkezik

A digitális faktoring úttörője, a Péntech novembertől új szolgáltatással bővíti portfólióját, amelynek köszönhetően most még könnyebb lehet a vállalkozások növekedésének finanszírozása. A digitális lízing megoldásnak köszönhetően a Péntech weboldalán keresztül a piacon egyedülállóan gyorsan és gördülékenyen, mindössze néhány kattintással igényelhető konstrukció.

Bővebben

A cégen belüli bizalom erősödését segítheti elő az új EU-s szabályozás

A legújabb uniós direktíva szerint azoknak a vállalatoknak, akik legalább 250 főt foglalkoztatnak kötelezettségeik közé sorolódik a névtelenséget biztosító etikai forródrót bevezetése. A jogszabályi megfelelés és jövedelmezőség mellett fontos szerepet kap a vállalati működés és kultúra fejlesztése, ehhez azonban megfelelő stratégiára és eszközökre van szüksége a vállalatoknak.

Bővebben

A 4iG a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatók közé lép

Végleges megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a román RCS & RDS csoporttal a médiakonszern magyarországi érdekeltségeinek megvásárlásáról. A tranzakció lezárásával, illetve az elmúlt egy évben az infokommunikációs szektorban végrehajtott akvizícióival a 4iG a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatók közé lép, miközben a cégcsoport meghatározó pozíciókat építhet ki a nyugat-balkáni távközlési piacon is.

Bővebben

Sikerrel zárult az első Agtech Summit konferencia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) novemberben rendezte meg először hazánk első kifejezetten agrár startupokról szóló rendezvényét. A technológiai újdonságokat és a jövő agráriumát vizsgáló rendezvényen többszáz látogató vett részt és kapott közelebbi képet a legfontosabb agrártechnológiai startupok fejlesztéseiről.

Bővebben

Nemzetközi startup programok az innovációk felkarolásáért – elindult az előjelentkezés az EIT Food programokra

Egyedülálló nemzetközi startup programokra pályázhatnak olyan innovátorok, akik ötleteikkel vagy előrehaladottabb projektjeikkel tenni szeretnének egy karbonsemleges jövőért. Az EIT Food széles kínálatában különböző fejlettségű startupok mind megtalálhatják a számukra ideális programot. A több hónapos események során a kezdeti ötletfázistól egészen a piacra jutásig, befektetésszerzésig és nemzetközi networképítésig kapnak segítséget a résztvevők. Továbbá a legjobb csapatok a szakmai támogatás mellett pénzbeli jutalomban is részesülhetnek. A startup programokba 2022 elején nyílik meg a jelentkezés, de az előregisztráció már nyitott az érdeklődők számára.

Bővebben

Világsiker lehet a robotokat oktató magyar startupból

A Spirit FM startupokkal, innovációval, jövőbemutató ötletekkel és potenciális befektetési lehetőségekkel foglalkozó szórakoztató rádióműsorának, a Hibrid Startuppernek ismételten Sohajda Júlia, a Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelő egyik alapítója volt a vendége, aki ezúttal sem érkezett egyedül. Vincz Dániel, egy magyar fejlesztőcsapat, a Mollia ügyvezető-helyettese kísérte el a beszélgetésre, amely startup célja egy adaptív, tanítható szoftver kifejlesztése a Bábu nevű virtuális humanoid robot kinematikai vezérlésére. (X)

Bővebben