Megkezdték a munkát az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium BME-s kutatócsoportjai. A BME egyik közelmúltban nyilvánosságra hozott eredménye egy műegyetemi kutatók által szabadalmaztatott, autonóm járművekben alkalmazható, zárt hurkú automatikus mozgásszabályozó rendszer.
A BME több éve kutatja a járművek autonóm irányításának lehetséges módjait az ún. stabilitási határon túl, amikor a vezetőnek már nincs ráhatása a jármű irányítására, az autó instabillá válik, csikorog, driftel. A most szabadalmaztatott berendezéssel együtt egy olyan algoritmust dolgoztak ki a szakemberek, amely a tapadási határon túl is kontrolláltan tudja irányítani a járművet, azaz még az ESP vagy ABS járműdinamikai szabályozó rendszerrel rendelkező járműveknél is nagyobb hatékonysággal irányítja vészhelyzetben a tapadási határt átlépő autót. „A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen olyan élenjáró kutatásokat folytatunk, amelyek eredményei az autonóm járműfejlesztés leginnovatívabb technológiai vívmányaival is felveszik a versenyt. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a közelmúltban kutatóink szabadalmaztattak egy autonóm járműirányításra épülő mozgásszabályozó rendszert, amellyel baleseteket lehet elkerülni” – árulta el Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. „A szabadalmi eljárás során az autóiparban jelentős potenciált képviselő Ford és Toyota márkák legfrissebb találmányaival vetettük össze a műegyetemi kutatók berendezését. Tudomásunk szerint a világon mindössze három egyetem alkotott meg vészhelyzetben vezető nélküli manőverezésre alkalmas járművet: a Standford University, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a BME” – ecsetelte a tudományos felfedezés jelentőségét Szalay Zsolt.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már az alapképzésben is kínál járműfejlesztésre specializálódó szakokat, az itt megszerzett tudás mester és posztgraduális szinteken mélyíthető. A BME a közelmúltban indította el az Autonomous Vehicle Control Engineer (autonóm járműirányítási mérnök) angol nyelvű MSc-képzését, amelyben hat műegyetemi kar oktatói tartanak elméleti és gyakorlatorientált előadásokat. A tematika összeállításánál figyelembe vették azokat a tudásbeli követelményeket és kompetenciákat, amelyekre az autóipari partnerek visszajelzései alapján napjainkban szükség van.
Szalay Zsolt a járműfejlesztési kapacitások, források és e területen felhalmozódott tudás összehangolásának egyik színtereként mutatta be a jelentős kormányzati támogatással létrejött Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumot. A BME indulásként 4 fő kutatási irányt határozott meg az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében. Ezek a rendszerintegrációs kutatások; az adattudományi és adatkommunikációval kapcsolatos vizsgálatok; az irányításelméleti kutatások; valamint a tesztelési és validációs elemzések. Utóbbiak a ZalaZONE tesztpályán valósulnak meg (pl. modellezések, szimulációk, drónkutatások, tesztelés és validáció kutatási csoport formájában).
A társulás vezetője az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (MTA SZTAKI), tagjai a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem, további partnere az ZalaZONE tesztpálya (Autóipari Próbapálya Zala Kft.).
Szalay Zsolt hozzátette: az önvezető autók olyan technológiai újításokkal kecsegtetnek, amelyek kétségtelenül globális szinten forradalmasíthatják a közlekedést. Szemtanúi és részesei vagyunk egy olyan járműipari forradalomnak, amelynek kézzel fogható eredményeire ugyan még várni kell, ám néhány éven belül megjelenhetnek a közutakon azok a járművek, amelyek emberi beavatkozás nélküli manőverezésre képesek. 2019-ben hozzávetőlegesen 54,23 milliárd dollárra becsülték a globális autonóm járműpiac mértékét, ám 2026-ra már több mint 550 milliárd dolláros növekedést prognosztizálnak a nemzetközi trendek. Az önvezető autók fejlesztésekor bevetett, gyors tempóban fejlődő technológiák között vannak a mesterséges intelligencián (MI) alapuló szoftverek, a fényérzékelést és távolságmérést mérő LiDAR-ok, radarérzékelési technológiák a járművek körüli tér 3D-s érzékeléséhez, valamint a járműirányításhoz, navigáláshoz és vezetéshez is alkalmazott szenzorok. A smart city és IoT technológiák globális fejlődése szintén kedvez az autonóm járművek iránti igények növekedésének. E témák kutatásának ad új lendületet a BME részvételével működő Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium, amelynek önálló vagy közös műhelymunkáiban az egyetem 5 kara is részt vesz.
Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium keretében a BME arra is törekszik, hogy kutatásait már releváns ipari tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonásával kezdje meg. A szakértők mellett lehetőséget kínálnak az innováció iránt érdeklődő fiatal hallgatóknak a tudományos munkában való részvételre, bemutatva nekik a kutatói életpályában rejlő karrierperspektívákat is. „Kutatócsoportjaink eredményeit a műegyetemi oktatási tematikába is beépítjük az alapképzéstől kezdve a mesterképzésen át egészen a posztgraduális oktatásig” – hangsúlyozta az utánpótlásképzés fontosságát Szalay Zsolt.
A 2020-ban létrejött Nemzeti Laboratóriumok közül a BME három olyan kutatói közösség munkájában is részt vesz, amelyek intelligens technológiák fejlesztését megalapozó kutatásokat végeznek. A Műegyetem az Autonóm Rendszerek mellett, a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium feladataiban is közreműködik.