Hirdetés

Alternatív toborzási módszert leshetünk el a Starschematól

A koronavírus járvány alatt nehezebbé vált toborzási folyamat támogatása érdekében a Starschema az elmúlt hónapokban nagy számban vett fel korábbi munkavállalókat. A big data megoldásokkal foglalkozó cég – Magyarországon úttörőként – a jövőben is nagyobb hangsúlyt kíván fektetni erre az alternatív foglalkoztatási megoldásra.

A most visszatérők akkori kilépési motivációi változatosak voltak. Néhányan anyagi okok miatt, mások egy hirtelen jött projekt-lehetőség vagy szakmai kihíváskeresés okán hagyták ott a céget, de akadtak olyanok is, akik új technológiákat szerettek volna megtanulni, és úgy érezték, erre máshol nagyobb esélyük van.

A régi/új kollégák történetében több közös vonás van. Az egyik, hogy valamennyien tartották a kapcsolatot a volt munkatársakkal és vezetőkkel. A másik, hogy nem vagy csak részben találták meg számításukat az új munkahelyen. Többeknél volt probléma, hogy az ígéretekből nem valósult meg semmi, mások a csapatszellem hiányára, a túlzott terhelésre és a döntéshozók alkalmatlanságára panaszkodtak. A harmadik közös vonás, hogy a fentiek ellenére nem tartják elhibázottnak a néhány évvel ezelőtt hozott döntésüket. Úgy érzik, sokat fejlődtek, önállóbbak, önbizalom terén erősebbek lettek, és mivel más területeken is kipróbálhatták magukat, hasznos tapasztalatokra tettek szert.

A több mint 200 munkavállalót foglalkoztató, az elmúlt évek átlagában 20-25 százalékos árbevétel-növekedést produkáló Starschema folyamatosan keresi a képzett szakembereket az informatika több területéről. A cég megrendeléseinek többsége, közel 60 százaléka az Egyesült Államokból, főként Fortune 500-as nagyvállalatoktól érkezik, így meglehetősen változatos és nagyszabású feladatokat tud biztosítani a hozzá csatlakozóknak.

Hermann Helga, a Starschema HR vezetője szerint a koronavírus járvány még nehezebbé tette a hazai IT-szakember hiány miatt amúgy sem egyszerű toborzási folyamatot. „Alternatív megoldásokat kellett keresnünk ezen a területen. Úgy döntöttünk, kihasználjuk azt a tulajdonságunkat, hogy jó viszonyban válunk el a felmondóktól, és nem égetjük fel közöttünk a hidakat. Egy munkakapcsolat lezárásánál az utolsó történések, az utolsó gesztusok nagyon meghatározóak abban, hogy milyen kép marad meg a felekben a másikról” – mondta a szakember.

A cég kilépő folyamatának része, hogy az önként távozókkal egy exit interjú keretében beszélik át a döntésük okait. „Ilyenkor azt a kérdést is feltesszük számukra, hogy bizonyos körülmények között látják-e esélyét a visszatérésnek akár más munkakörbe, más projektre vagy más vezetőhöz. Az esetek háromnegyedében igen választ kapunk” – tette hozzá Hermann Helga.

Az ún. bumeráng-munkavállalók (bumerángok) alkalmazása számos előnnyel jár: rövidebb a toborzási ciklusidő, gyorsabb a beléptetési folyamat és szinte garantált, hogy a „jelölt” illeszkedni fog a vállalati kultúrába. „A bumerángok esetében nincs szükség hosszú interjúkra, hiszen valós, első kézből kapott információkkal rendelkezünk róluk. Tisztában vagyunk hozzáállásukkal, képességeikkel, felkészültségükkel és személyiségükkel. Ugyanez fordítva is igaz: ők is tudják, mire vállalkoznak, mert ismerik a céget az összes szépséghibájával együtt. A visszatérő kollégák esetében a legtöbb időt arra fordítjuk, hogy felmérjük, milyen plusz tudást és tapasztalatokat szereztek a távollét idején” – mondta Hermann Helga.

Oszkó Péter: Még a startup-ökoszisztémában is csak szégyenlősen beszélünk a pénzügyeinkről

Az OXO vezetője szerint mindenki titkolja, hogy milyen értékelés mellett mekkora befektetést kapott, és hogy egy exitnél kinek mennyi jutott. Pedig ha transzparensen beszélnénk a pénzügyeinkről, segíthetnénk a szereplőknek abban, hogy jobb döntéseket hozzanak.

Bővebben

10 grafikon arról, hogy hogyan alakulnak az AI kockázati befektetések a világon és Európában

A generatív AI szárnyal, a startupok az applikációk világában keresik a mesterséges intelligencia felhasználását, az európai befektetések pedig az AI által optimalizált működést, a robotikát és a gyógyszerkutatást részesítik előnyben. Mutatjuk a Dealroom friss statisztikáit.

Bővebben

Hogyan legyél sikeres intézményi befektető nélkül Magyarországon? Bemutatjuk a Screvo-t

A különböző márkák nyereményjátékait egy platformra terelő Screvo alapítóit nem vetette fel a pénz – ahelyett azonban, hogy egyből egy intézményi befektetőhöz rohantak volna az ötletükkel, inkább tudatosan felmérték, hogy meddig ér a takarójuk, a piaci igények szerint fejlesztettek prototípust, és a befektetési feltételek teljesítése helyett a sales-re koncentráltak. Az eredmény: visszatérő multi ügyfelek, dinamikus

Bővebben

Változás az innovációs politikában: Lemondott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, már meg is van az utódja

Csák azért mond le, mert szerinte a négy évre tervezett munkát két év alatt sikerült elvégezni, és átadná a stafétabotot a fiataloknak. Helyét Hankó Balázs eddigi innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár veszi át.

Bővebben

Honnan tudhatod, hogy jó startupalapító lehet belőled?

Legyél megszállott az ötleteddel kapcsolatban, mérd fel, hogy kik segíthetneked neked mentorként, az ördög ügyvédjeként és társalapítóként, valamint legyél kitartó, és úgy alakítsd az ötleted, hogy az tényleg a leendő ügyfeleid igényeit elégítse ki: ezek Zoe Hewitt, a londoni Sequoia Capital tehetségek felkutatásáért felelős alelnökének tippjei.

Bővebben

Harmadik éve stagnál a magyar startup-ökoszisztéma a StartupBlink jelentése szerint

A StartupBlink 2024-es ökoszisztéma-jelentésében az 50. legfejlettebb startup-ökoszisztéma a magyar. Hazánk legnagyobb előnye az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos alacsony rezsiköltségek és az alacsony megélhetési költségeket, míg a legnagyobb hátránya az IT szakemberek kivándorlása. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Az űripar nem csak a zseniknek való – ezt vallja az ESERO Hungary program

Idén csatlakozik Magyarország az Európai Űrügynökség fiatalokat és tanáraikat célzó programjához. Az ESERO Hungary célja, hogy gyakorlati foglalkozásokkal a diákokat, ingyenes képzésekkel pedig a tanárokat hozza közelebb az űriparhoz, és ezen keresztül elősegítse a STEM-területek oktatását.

Bővebben

Hild Imre: Az állam pénzköltő narratívája és a jó példák hiánya tehet arról, hogy nem elég jók a magyar startupok

A magyar állam működésében a pénz határoz meg mindent, és ő akarja megmondani, hogy milyen a jó startup – miközben a szerepe csak az kéne legyen, hogy a szereplők közti kommunikációt biztosítsa. Ráadásul sokszor sem a startupok, sem a tanácsadóik nem tudják, hogy hogyan kéne jó startupot építeni. Erről és még rengeteg másról beszélgettünk Hild

Bővebben