Hirdetés

A válsággal még messzebbre tolódik az önvezető autózás kora

Az autóipar éppen a korábbi gazdasági válságból lábalt még ki, mikor a kereskedelmi háborúk és a járvány újabb csapást mért rá. Az Európai Unió szabályozása is változást követelt. Az elektromobilitásra való ösztönzéssel nemcsak a szemléletben, de finanszírozásban is máshova került a hangsúly: az önvezető gépkocsik háttérbe kerültek az e-autókkal szemben.

Már 2019 végére jelentősen visszaesett az autók iránti kereslet, emellett a kínai piac csökkenése és az onnan érkező alkatrészek hiánya is nagy kárt okozott. További fordulatot jelentett a január 1-jétől érvényes WLTP-szabályozás is, ami alapján a gyártók autóinak flottaszinten kilométerenként 95 grammos szén-dioxid-kibocsátásnak kell megfelelniük, különben súlyos adókat szabnak ki rájuk. Gyors változtatásokat kellett eszközölniük a vállalatoknak ahhoz, hogy továbbra is piacképesek maradhassanak, az EU-szabvány azonban rákényszerítette őket arra, hogy az újonnan piacra kerülő személygépjárművek károsanyag-kibocsátását csökkentsék, és ezzel az elektromos autók fejlesztése megkerülhetetlenné vált számukra.

„Az autóipari válság és a már-már kötelező szemléletváltás miatt az önvezető autók fejlesztése háttérbe szorult, amit tetézett a koronavírus-járvány kirobbanása is”– mondta el Michaletzky Bálint, a GreenGo ügyvezető igazgatója.

„A gyártók nem tudják tovább finanszírozni a fejlesztő startupok tevékenységeit, így 2020 közepére csak azoknál a vállalatoknál folytatódott aktívan a munka, ahol az önvezető rendszer kiépítése és az autógyártás is egy kézben van”

Kiemelte azonban, hogy a hangsúlyt sok helyen át kellett helyezni a teljesen önvezető járművekről a vezetés automatizáló és a részleges önvezető rendszerekre, amik biztonságát igyekeznek a gyártók kiépíteni, továbbá megfizethetővé tenni. Emiatt az eddig 2030-ra jósolt, forgalomban is megjelenő önvezető autók bevezetése várhatóan 2040-re lesz megvalósítható.

A fent említett teljesen automata rendszer fejlesztése kevés gyártónál maradt továbbra is célkitűzés, zászlóshajóként a Tesla vagy a Baidu említhető. Az előbbi a napokban bejelentette, hogy nagyon közel jár az úgynevezett ötödik szintű, vagyis emberi beavatkozást egyáltalán nem igénylő, teljesen önvezető technológia kifejlesztéséhez. Ha nem csupán hírverés és tényleg beérnek a számításaik, még idén bemutatják az önvezetésre képes autót. A Baidu közúti forgalomban is tesztelte a négyes szintű önvezető flottáját. Autóik szabályozott területen belül, sofőr nélkül is képesek voltak működni. A Kínában üzemelő járművek kiemelt szerepet játszottak az érintésmentes időszak alatt: a Baidu flottája gyógyszer-, élelmiszer- és személyszállításban segédkezett, amik alapesetben mind a városlakók napi rutinjának részét képezik, az önvezető járművek azonban egy sokkal higiénikusabb megoldást biztosítottak ezek elvégzésére a kritikus időszak alatt.

Magyarországon az önvezető autózás még messze van a közúti forgalmi használattól és attól, hogy a mindennapi élet szerves részévé váljon. A küszöbön álló válság várhatóan még messzebbre tolja ennek bevezetését, a carsharing szolgáltatókkal viszont egy lépéssel előrébb jár már a főváros. A GreenGonál továbbra is úgy gondolják, hogy a carsharing az önvezető autókkal még nagyobb kényelmet jelenthet a felhasználóknak, hiszen egy pillanat alatt háztól házig szolgáltatássá bővülhetnek, és megsz

Amíg nem sikerül skálázni az újságírók számát, addig a média kihagyott ziccer marad a startup-ökoszisztéma számára

Nagy szükség lenne egy virágzó, plurális médiakörnyezetre a startupvilágban, ami tisztítani tudja az ökoszisztémát, és ami rendszerszinten képes betölteni az ökoszisztéma fejlesztését szolgáló funkciók sokaságát. A közéletben az újságírók képesek ilyesfajta hatást elérni – csak az ottani piac éppenséggel nem kong úgy az ürességtől, mint a startupmédia.

Bővebben

Oszkó Péter: Még a startup-ökoszisztémában is csak szégyenlősen beszélünk a pénzügyeinkről

Az OXO vezetője szerint mindenki titkolja, hogy milyen értékelés mellett mekkora befektetést kapott, és hogy egy exitnél kinek mennyi jutott. Pedig ha transzparensen beszélnénk a pénzügyeinkről, segíthetnénk a szereplőknek abban, hogy jobb döntéseket hozzanak.

Bővebben

10 grafikon arról, hogy hogyan alakulnak az AI kockázati befektetések a világon és Európában

A generatív AI szárnyal, a startupok az applikációk világában keresik a mesterséges intelligencia felhasználását, az európai befektetések pedig az AI által optimalizált működést, a robotikát és a gyógyszerkutatást részesítik előnyben. Mutatjuk a Dealroom friss statisztikáit.

Bővebben

Hogyan legyél sikeres intézményi befektető nélkül Magyarországon? Bemutatjuk a Screvo-t

A különböző márkák nyereményjátékait egy platformra terelő Screvo alapítóit nem vetette fel a pénz – ahelyett azonban, hogy egyből egy intézményi befektetőhöz rohantak volna az ötletükkel, inkább tudatosan felmérték, hogy meddig ér a takarójuk, a piaci igények szerint fejlesztettek prototípust, és a befektetési feltételek teljesítése helyett a sales-re koncentráltak. Az eredmény: visszatérő multi ügyfelek, dinamikus

Bővebben

Változás az innovációs politikában: Lemondott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, már meg is van az utódja

Csák azért mond le, mert szerinte a négy évre tervezett munkát két év alatt sikerült elvégezni, és átadná a stafétabotot a fiataloknak. Helyét Hankó Balázs eddigi innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár veszi át.

Bővebben

Honnan tudhatod, hogy jó startupalapító lehet belőled?

Legyél megszállott az ötleteddel kapcsolatban, mérd fel, hogy kik segíthetneked neked mentorként, az ördög ügyvédjeként és társalapítóként, valamint legyél kitartó, és úgy alakítsd az ötleted, hogy az tényleg a leendő ügyfeleid igényeit elégítse ki: ezek Zoe Hewitt, a londoni Sequoia Capital tehetségek felkutatásáért felelős alelnökének tippjei.

Bővebben

Harmadik éve stagnál a magyar startup-ökoszisztéma a StartupBlink jelentése szerint

A StartupBlink 2024-es ökoszisztéma-jelentésében az 50. legfejlettebb startup-ökoszisztéma a magyar. Hazánk legnagyobb előnye az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos alacsony rezsiköltségek és az alacsony megélhetési költségeket, míg a legnagyobb hátránya az IT szakemberek kivándorlása. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Az űripar nem csak a zseniknek való – ezt vallja az ESERO Hungary program

Idén csatlakozik Magyarország az Európai Űrügynökség fiatalokat és tanáraikat célzó programjához. Az ESERO Hungary célja, hogy gyakorlati foglalkozásokkal a diákokat, ingyenes képzésekkel pedig a tanárokat hozza közelebb az űriparhoz, és ezen keresztül elősegítse a STEM-területek oktatását.

Bővebben