Hirdetés

A Toyota feladta a leckét Elon Musknak

A Toyota zöld, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás teherautók fejlesztését célzó Portal projektje újabb mérföldkőhöz érkezett. Bemutatták ugyanis  a hidrogén-üzemanyagcellás teherautó-prototípusának első példányát. Ezzel feladták a leckét a Tesla vezér Elon Musknak, aki korábban szójátékkal élve bolond celláknak nevezte az üzemanyagcellákat (fuel cell – üzemanyagcella, fool cell – bolond cella).

Los Angeles és Long Beach ikerkikötői a régió legnagyobb légszennyezői közé tartoznak a környezetvédelmi hatóságok szerint. A törvényi szabályozás azzal próbálja orvosolni a problémát, hogy a kikötői munkát segítő 16 000 füstokádó dízel teherautót kivonná a forgalomból.

Azt még nem tudni biztosan, milyen jellegű tiszta technológia fogja ezeket a gépeket helyettesíteni, ám addig is a Paccar, a világ egyik legnagyobb nehézteherautó-gyártója egy ígéretes alternatíva kipróbálása érdekében összefogott a Toyotával. A januári Las Vegas-i Consumer Electronics Show-n (CES – Szórakoztató Elektronikai Kiállítás) a partnerek leleplezték majdani tíztagú hidrogén-üzemanyagcellás prototípus sorozatuk első példányát. Ezzel versenybe léptek több más gyártóval is, köztük például a Teslával, amely inkább az akkumulátoros nyerges vontatókra összpontosít.

„Úgy gondoljuk, jóval több értelme van annak, ha a 8-as osztályú nehéz tehergépkocsik hidrogén formájában jutnak energiához akkumulátor helyett, mivel így gyorsabban feltölthetők és hosszabb távok megtételére is képesek.” – avat be Brian Lindgren, a Paccar leányvállalata, a Kenworth kutatási és fejlesztési igazgatója.

Fosszilis tüzelőanyagok helyett

Bár a hidrogén a belsőégésű motorokban a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen helyettesítőjeként is alkalmazható, a legtöbb erőfeszítés az üzemanyagcellák ellátására irányul. A technológia lényege – melynek alapötlete az 1850-es években fogant meg – az, hogy a hidrogéngáz egy katalizáló bevonattal ellátott membránon halad keresztül, ahol a levegőből származó oxigénhez kötődik. A folyamat során vízpára és szabad elektronok keletkeznek, utóbbiakkal hajthatók a villanymotorok. Ezért utal néhány szakértő az üzemanyagcellákra úgy, mint „újratölthető akkumulátorokra”.

Az olyan személyautóknál, mint a Toyota Mirai maxium három-öt percet vesz igénybe egy hidrogéntartály feltöltése, ezzel 480 km vagy annál is nagyobb hatótávot biztosítva. Ez lényegesen kevesebb idő, mint amennyi az akkumulátorok feltöltéséhez szükséges. Habár egy 8-as osztályba tartozó teherautó hidrogéntartályának újratöltése tovább tart, ez még mindig jóval rövidebb, mint amennyi időt egy hozzá hasonló vontató akkumulátorának töltése igényelne.

„A tüzelőanyag-cellás technológia majdnem ugyanolyan csendes, mint az akkumulátoros elektromos autók hajtáslánca.” – jegyzi meg Lindgren. „Olyannyira halk, hogy a CES sajtókonferenciáján részt vevő riporterek meglepődtek, amikor megtudták, hogy a Paccar mérnöke mögötti teherautó végig alapjáraton működött.”

Életerős és csendes

„A sofőrök azért szeretik ezeket a teherautókat, mert rugalmasak és csendesek.” – véli Lindgren.

A prototípusokban működő üzemanyagcella-rendszert a Toyota fejlesztette. Ez a hajtás annak a felfrissített változata, ami egy olyan tesztjárműben dolgozik, ami tavaly segédkezett a kikötőkben. Az új teherautókban két cellacsomag üzemel majd, 228 kW-os, azaz 306 lóerős összteljesítménnyel. A teljesítményadatok nem fejezik ki igazán a technológiában rejlő erőt, hisz a kerekeket hajtó villanymotorok hihetetlen nagy forgatónyomaték leadására képesek – habár a Paccar és a Toyota még nem közölte a végleges forgatónyomaték-értékeket. A teljesítmény fokozása érdekében, valamint hogy az üzemanyagcellás teherautók vezetőinek dolgát megkönnyítsék, a Paccar/Toyota-technológia négyfokozatú váltón át hajt, a 8-as osztályú teherautókban szokásos 18 fokozatú helyett. Andy Lund, a Toyota projektjének főmérnöke szerint a teherautók ugyanakkora hasznos teherbírással futnak majd, mint a mai dízelvontatók.

A fogyasztás egy mai dízelének felel meg

Lindgren szerint a fogyasztás szempontjából a prototípusok nagyjából egyenértékűek lesznek a mai dízelekkel (40-56 liter/100km). Lund pedig azt hangsúlyozza, hogy ezek a járművek mindössze vízpárát fognak „kipufogni”.

„Az új projekt választ ad majd arra a kérdésre, hogy az üzemanyagcellás technológia működőképesen helyettesítheti-e a hagyományos dízel teherautókat a kikötőkben.” – véli Lund.

A Paccar és a Toyota mellett mások is az üzemanyagcellás teherautókban látják a jövőt. A Salt Lake City-ben alapított Nikola Motor jelenleg szintén hidrogénüzemű kamiont fejleszt, a 8-as osztályú Nikola One gyártását még ez évben szeretnék is elkezdeni. Állításuk szerint már nagyjából 8 000 előrendelés futott be a modellre, több mint 6 millió dollár értékben.

Bolond cellák”?

A Tesla vezére, Elon Musk előszeretettel nevezi az üzemanyagcellás technológiát „bolond celláknak” – és nem ő az egyetlen kritikus. A kételkedők megjegyzik, hogy egyelőre nincs megfelelő hidrogénforrás és elosztóhálózat, ez utóbbi viszont az elektromos áram és a gázolaj esetében nagyon is létezik. A szkeptikusok rámutatnak, hogy a hidrogén előállítása ma leginkább vízbontással – két rész hidrogén, egy rész oxigén –, vagy fosszilis üzemanyagok (pl. szén, kőolaj) felhasználásával történik. Az eljárások energiaigényesek, és széndioxid-kibocsátással is járhatnak. A Tesla azon cégek egyike, amelyek ezért inkább az akkumulátoros teherautókra összpontosítanak. Musk már 2017 novemberében az akkumulátoros Tesla Semi sorozatgyártását ígérte.

A hidrogén üzemanyagcellás technológia hívei ugyanakkor éppen abban látják az egyik nagy előnyt, hogy míg az elektromos áram nem, vagy csak korlátozott mértékben és nagyon költségesen raktározható illetve transzferálható, addig a hidrogénnel nincs ilyen probléma. Így ha megújuló energiával (nap, szél, stb.) végzik a víz bontását oxigénre és hidrogénre, akkor utóbbi korlátlanul raktározható, ennek köszönhetően nincs kapacitásmaximum, a megújuló energia 100%-ban hasznosítható, szemben azzal amikor direktben áramtermelésre használják. Ami az infrastruktúrát illeti, az elektromos infrastruktúra ma még szintén erősen korlátos, ám a hidrogén töltőállomás hálózat meglehetősen gyorsan kialakítható: a hagyományos benzinkutak bármikor hozzáadható/átalakítható néhány hidrogén kiállás, ez Észak-Amerikában, Nyugat-Európában vagy épp Japánban meglehetősen dinamikusan meg is történik napjainkban. (Nem mellesleg a Los Angeles és Long Beach kikötőnek logisztikáját megreformálni kívánó projektek esetében már folyik is a megfelelő helyi infrastruktúra kialakítása. A hívek szerint a hidrogén üzemanyagcellás technológia további nagy előnye, hogy szemben az elektromos hajtással a töltési idő csupán néhány perc, a hatótáv pedig jóval nagyobb, mint az elektromos autók esetében. Ezt az előnyt persze kiegyenlítheti a szilárd test akkumulátorok érkezése, amely épp az elektromos hajtás két említett problémáját orvosolja majd.

Hogy melyik technológia győzedelmeskedik, még nem lejátszott meccs (a legvalószínűbb a két technológia hatékony, a felhasználási területtől függő egymás mellett élése, kicsit úgy mint eddig a benzines és dízel hajtással volt) a kaliforniai levegőminőséggel foglalkozó szabályozó szervek azonban 2035-re az összes dízel teherautót helyi kibocsátás nélkülire szeretnék lecserélni a Los Angeles-környéki kikötőkben. Akárhogy is lesz, már ma a világszintű részben vagy teljesen elektromos autóértékesítések 70%-át jegyző, és hibrid elektromos modelljei révén az elmúlt években világszerte taroló Toyota valószínűleg mindenképpen nyertesen kerül ki a dologból, hiszen nem csupán a hidrogén üzemanyagcellás hajtás terén számít vezető fejlesztőnek, hanem a szilárdtest akkumulátorok tekintetében is.

Fotó: Daniel Oberhaus (2018)

Idén is lesz Ideathon: fókuszban a jövő

Immár ötödik alkalommal rendezik az Ideathon 5.0 ötletversenyt Győrben. A résztvevők ebben az évben a jelenben már észlelhető, de igazán a jövőben realizálódó problémák megoldásaira tesznek kísérletet.  Újdonság,  az eddigi megszokott gyakorlattól eltérően, hogy először öt dedikált altémakörben kerülnek problémák feltárásra illetve megfogalmazásra, majd a csapatalkotás követően kezdődik az adott ötlet kidolgozása. A győztes csapat minden tagja részesül egy 100 000 forint értékű elektronikai vásárlási utalványban és még sok minden másban.

Bővebben

Átadták a magyar startup által fejlesztett növénytermesztő konténer farmot

Április 26-án átadták a Green Drops Farm Kft. legújabb, saját fejlesztésű növénytermesztő konténer farmját. A debreceni startup által megálmodott és forgalmazott saját fejlesztésű növénytermesztő konténer farm újdonságnak számít Magyarországon, a konténerben ugyanis hidropónikus technológiával működő tornyok találhatók, amelyekben salátafélék, fűszernövények termelhetők talaj nélkül, tápoldatos vízben.

Bővebben

Budapest lehetne az új Boston? – Mit tanulhatunk az amerikai startup-ökoszisztéma történetéből

Budapesten, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Auditóriumában tart előadást az innováció és tech-guru szerző, a MIT Technology Review és a Business Week tech-rovatának korábbi főmunkatársa, Robert Buderi. Az újságíró, szerző legújabb könyve, a Where Futures Converge: Kendall Square and the Making of a Global Innovation Hub kapcsán látogat a magyar fővárosba, május 4-i nyilvános előadásában arról beszél majd, hogy hogyan lehetne létrehozni a bostoni példából tanulva virágzó és fenntartható startup-ökoszisztémát Budapesten.

Bővebben

A startupok zöld technológiára és AI-ra összpontosítanak a fenntarthatóság érdekében

Az üzleti világ lassulása és az óvatosság miatt a befektetők kihívást jelentenek a startupok számára. Az innováció azonban kulcsszerepet játszhat a gazdasági fellendülésben. A hazai nagyvállalati inkubátor, a start it @K&H a tudásmegosztás és a kapcsolatépítés felgyorsításával segíti a legújabb 12 csapatát, hogy átlendülhessenek a kihívásokon. Az immár tizedik inkubációs program, amely márciusban zárult, főleg a környezetbarát megoldásokra és a mesterséges intelligencia alkalmazására összpontosított.

Bővebben

Megérkezett Magyarországra a Lightyear – korlátlan hozzáférést biztosít a tőzsdékhez, rejtett díjak nélkül

A Lightyear, az ex-TransferWise alapítói által létrehozott európai befektetési platform, ma bejelentette magyarországi indulását. A platform az első olyan eurózónán kívüli terjeszkedése, amely lehetővé teszi, hogy felhasználói többdevizás számlájukkal korlátlan hozzáférést kapjanak a globális tőzsdékhez, miközben elkerülik a rejtett díjakat. A Lightyear eddig már 35 millió dolláros befektetést vonzott be, befektetői között olyan nagy nevek találhatók, mint a Lightspeed Venture Partners és Sir Richard Branson. A magyarországi indulás újabb lépést jelent a cég globális terjeszkedésében, amelynek célja, hogy az európai befektetési piac meghatározó szereplője legyen.

Bővebben

Startupok: az igazi megmérettetés nem a befektetők, hanem az ügyfelek előtt zajlik

A McKinsey tanácsadó cég tanulmánya szerint amennyiben a hazai startupok a többi európai országhoz hasonló arányban és mértékben tudnának növekedni, 2,5-5 milliárd eurónyi pluszforrást tudnának bevonni a szektorba. Ennek jelentős hányada – mintegy  egy milliárd euró – a helyi gazdaságban hasznosulna.

Bővebben

Tovább bővítette komposztálható termékei listáját a zöld magyar startup

Százezer darab feletti eladott termék havonta, ipari komposztálás céljából történő visszagyűjtés, filmsztárok által használt evőeszközök. Az egyéves munka keretében hőálló alapanyagfejlesztés és új termékek gyártása, valamint azok piaci bevezetése történt meg 2021. december és 2022. november között. A három éve induló, körforgásos gazdaságban gondolkodó Vilhemp csapatának célja ma is változatlan: környezetbarát és funkcióját kiválóan ellátó evőeszközök és szívószálak gyártása hazai, természetes alapanyagokból.

Bővebben

Bemutatkozott a People Platform – öt startup összefogásával valósult meg

Tapasztalat, hogy nehéz különböző digitális platformokat bevezetni egy vállalaton belül és a startupokkal is óvatosabbak a cégek, azonban a felhasználók kiszolgálása az egyik legfontosabb feladat, ezért fogtunk össze – mondta többek között partneri bemutatkozóján a People Platform kezdeményezője, a Blue Colibri App alapító-ügyvezetője.

Bővebben

A magyar startup ökoszisztéma 2022-es legjeivel indul az új év

2023-ban folytatódik a hazai közösségi finanszírozás legfontosabb eseménysorozata, január 12-én ismét átadják az elmúlt év startup legjeinek járó díjakat. A Tőkeportál minden év végén teret ad a startup ökoszisztéma követőinek, akik szavazással dönthetik el, kik voltak 2022 legjobbjai a kijelölt kategóriákban. A Startup Utószilveszteren az elmúlt év legjobb startupját, befektetőjét, kampánygazdáját keresik.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások