Hirdetés

A startup ökoszisztéma fejlődése nélkül a források nagy része veszendőbe megy

Finanszírozás van a hazai startup ökoszisztémában, de ez önmagában nem ok az örömre. A vállalkozói kultúra és a teljes startup ökoszisztéma fejlődése nélkül ugyanis a források nagy része veszendőbe megy – derül ki a BGE Budapest LAB szakértői interjúkra épülő kutatásának friss eredményeiből.

Hirdetés

A vállalkozói kultúra fejlődésére a LAB korábbi kutatásainak eredményei szerint több szempontból is szükség van. A vállalkozói lét nem igazán vágyott karrierút – a szülők inkább miniszterelnöknek, mint a következő Steve Jobsnak álmodják a gyermeküket, az egyetemisták jelentős többsége pedig még a közszférában is előbb helyezkedne el, mint hogy vállalkozást indítson. De a hazai közegre jellemző bizalmatlanságnak is változnia kéne, az ötletek megosztásától való félelem ugyanis megnehezíti a startupok számára a korai validálás lehetőségét.

A valódi startup ökoszisztéma kialakulásának feltétele a társadalom által egyértelműen érzékelhető, pozitív és sikerorientált vállalkozói kultúra megléte a szakértők egyértelmű többsége szerint.

A kultúra nehezen és lassan változik, bizonyos elemeiben csak generációkon átívelően fejleszthető. Ugyanakkor a szakértők látnak pozitív jeleket és sikereket is, amelyekre alapozva – főként a fővárosban – akár ugrást is elképzelhetőnek tartanak.

Külső tényezőként a szakpolitika és szabályozás (policy) révén a mindenkori kormányzat stratégiai és operatív tevékenysége alapvetően befolyásolja azt, ahogyan egy startup ökoszisztéma létrejön és fejlődni képes. A Budapest LAB kutatásában nyilatkozó szakértők szerint ezen a téren – bár még az út elején járunk – megvannak az alapvető feltételei egy életképes ökoszisztéma kialakulásának. A további fejlődéshez a továbbra is létező operatív, jogszabályi szintű akadályok (elsősorban a csőd-, és felszámolással, vagyis az újrakezdéssel kapcsolatban) lebontása lenne a legfontosabb. Ez egyébként a kultúrafejlesztés szempontjából is fontos lenne, mert

a fejlődő ökoszisztéma érdekében alapvetően kéne megváltoznia a hazai bukáskultúrának – jobban mondva annak hiányának.

Lukas vödör?

A fenti kulturális és szabályozási nehézségek esetén hiába hatékonyabb a többi, dinamizáló jellegű elem a hazai ökoszisztémában, az nem lesz képes fenntartható növekedési pályára állni, és az erőforrások nagy része veszendőbe megy.

Ennek fényében nem olyan meglepő, hogy a szakértők az ökoszisztéma legkevésbé fontos elemének tekintik a pénzügyi környezetet. Annak ellenére, hogy jelenleg itthon a finanszírozás van a legerősebben fókuszban. Természetesen a pénz fontos, de mint a Budapest LAB korábbi, a startupok növekedését vizsgáló kutatásából kiderült, a befektetők bevonásának sokkal inkább a cégek későbbi életszakaszában lenne jelentősége. A kétségtelen forrásbőség a szakértők szerint nem jelent automatikusan hosszú távon pozitív hatást. A kutatásban megkérdezett szakértők elsősorban az „okos pénz” jelenlétét hiányolják, és a túlzott állami szerepvállalásból adódó esetleges problémákat vetik fel.

A jelenlegi finanszírozási környezet lehetővé teszi, hogy számos startup későn, vagy akár egyáltalán ne mérettesse meg magát a piacon – holott valódi életképességüket ez bizonyítaná.

Az egyéb fejlesztő funkciók hiányában pedig a kihelyezett pénz sem tud megfelelően hasznosulni, hiszen a cégek nincsenek felkészülve a befektetők fogadására, nem értik a kockázati tőke működését. Így történhet meg például – ahogy a fent említett kutatásban elhangzott –, hogy egy startup a harmadik befektetői ajánlatot is elutasítja, mert megijed, hogy konkurens cégek is vannak a portfólióban.

Más oldalról viszont a könnyen elérhető forrás mégis különösen fontos a hazai közegben, mert a magyar startupperek háttere és korábbi megtakarításai általában nem teszik lehetővé a hosszabb, bevétel nélküli időszakok áthidalását. A befektetőknek tehát az alapítók megélhetését is finanszíroznia kell a vállalkozás fejlesztése mellett.

Sok mentor a jó mentor?

Egyetértés van abban, hogy a támogató környezet erős, köszönhetően az elmúlt években indult számos mentorprogramnak, széles körben rendelkezésre álló inkubátor és akcelerátor szervezeteknek. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire jó hír. Egyes szakértők szerint e kiterjedt, könnyen elérhető támogatási rendszer elértékteleníti a szakértői támogatást, valamint hatására a startupok hajlamosak elkényelmesedni, önállóan életképtelenné válnak. A támogató környezet fejlesztése ugyanakkor hosszú távon jól használható alapot jelenthet az ökoszisztéma számára, mivel a nemzetközi kutatások szerint a vállalkozások támogatásának két leginkább hatékony és eredményes formája a mentorálás és az inkubáció.

Üzleti tudás nélkül nem megy

Központi jelentősége van a startup ökoszisztéma esetében a vállalkozói, üzleti tudás és készségek fejlesztésének is. A LAB kutatásai szerint,

ha az alapítói körből hiányzik az üzleti kompetencia, az akár teljesen megakaszthatja egy egyébként ígéretes startup fejlődését is.

A kompetenciafejlesztésben dolgozó szakértők szerint látszik már előrelépés, a piaci bevezetésben dolgozó interjúalanyok viszont egyelőre meglehetősen negatívan látják az ökoszisztéma állapotát ebből a szempontból. A formálódó „nagyvárosi elit” startupper rétegben pedig van, aki húzóerőt, mások inkább egy szakadék megnyílásának első pillanatait látják.

A túl kicsi, túl nagy piac

A korábbi kutatások egyértelműen mutatják, hogy a valódi növekedéshez – sőt, sok esetben a túléléshez – elengedhetetlen a nemzetközi piacra lépés. Ugyanakkor a hazai piac – mint az ökoszisztéma egyik alapvető eleme – elég nagy ahhoz, hogy egy induló cég számára magában is vonzónak tűnjön. Bár a kizárólag belföldi piacra célzó cégek hosszabb távon nem startupok, hanem becsülettel működő kkv-k lesznek, szerepük nem kevésbé fontos. Így a „gondoskodó” vállalkozásfejlesztési ökoszisztémát támogató, kormányzati hátterű szakértők nagyon fontosnak tartják a hatékony, átlátható és elérhető belső piacok létét és a hazai piac problémáinak megoldását is a nemzetközi orientáció erősítése mellett.

A legkisebb gyerek a kedvenc gyerek

Fontos szem előtt tartani azt is, hogy más fókuszú és jellegű szakmai támogatás, pénzügyi környezet, képzés, vagy akár szabályozás támogatja leginkább egy ötlet fázisban lévő startup fejlődését, mint egy stabilizációs, vagy aktív növekedési fázisban lévőét. A szakértők szerint a hazai ökoszisztéma jelenleg „ontja magából” a kezdeti fázisú startupokat, amelyek számára rengeteg támogatási, finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre. Ugyanakkor nem képes megfelelő környezetet biztosítani az érett fázis eléréséhez. A növekedési, vagy az ún. „exit” fázisban lévő cégek csak nagyon korlátozott figyelmet és támogatást kapnak. Pedig például a mentori segítség a LAB kutatása szerint nem csak a kezdeti fázisban, hanem később, a piaci terjeszkedés során is fontos lenne.

Hirdetés

A gyerekek digitális biztonsága szerencsére már nem új fogalom – mégis meglepő helyen kerülhet veszélybe. A kicsikről készült képek, videók online felületeken történő megosztása ugyanis veszélybe sodorhatja a gyerekek digitális biztonságát – akkor is, ha azt a szülők, az oktatási intézmény vagy éppen a nyári tábor szervezői teszik. A Start it @K&H inkubátorprogramba bekerült kidea egy olyan zárt digitális óvodai kommunikációs felület, amely többek között erre az aktuális problémára nyújt egyszerű megoldást. 

Bővebben
Hirdetés

Balaton vibe, rövidnadrág és őszinte beszélgetések: ilyen volt az első Innovációs és Startup Napok a Balaton-felvidéken

Május közepén rendezte meg a PortusHome Coworking&Coliving, a StartITup Győr, az Input Program és a Draper Startup House az első közös eseményét Vászolyon. A startup ökoszisztéma szereplőit régiós, országos és nemzetközi szinten is összekötni szándékozó esemény elérte célját: őszinte, sallangmentes beszélgetések, baráti eszmecserék, fuckup storik és jobbító szándék jellemezte a 3 napos eseményt.

Bővebben

Fontos a fenntarthatóság, de az intim higénia területén várat magára az igazi áttörés

Nem sokkal hajlandóak többet fizetni a magyar nők a fenntartható intim higiéniai termékekért, és noha fontosnak tartják a környezetvédelmet, a hatékonyság és az ár az első számú szempont, amikor vásárlásra kerül a sor. Érdeklődnek az innovatív megoldások iránt, azonban ezek kipróbálására és használatára sokszor nincs elég idejük, így továbbra is a hagyományos menstruációs termékek hódítanak itthon – derül ki a TZMO Hungary felméréséből, mely a magyar nők véleményét vizsgálta a havi ciklushoz kapcsolódó környezettudatosságról.  

Bővebben

A NAV-tól igazolt szakmai vezetőt az adótanácsadói piac meghatározó szereplője

Magyarország egyik vezető, minősített és elismert adótanácsadója, új üzletágvezetővel bővítette szakértői közösségét. Kiss Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi osztályvezetője, 2022 májusától tölti be a SALDO tanácsadói üzletágvezetői pozícióját. Elődje Sarkadi-Nagy András volt, aki jelenleg a részvénytársaság vezérigazgatója.

Bővebben

Elindult a magyar Kickstarter, a Brancs közösségi piactér

A Kickstarternek és az Indiegogonak hála a közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű és most megérkezett Magyarországra is. A Brancs az első hazai közönségre szabott online piactér, ahol az ország legújabb termék- és szolgáltatásfejlesztési projektjeit közösségi finanszírozással valósítják meg. Az ötletgazdák a leendő vásárlóikkal – azaz a közösség erejével – gyűjtik össze a kampányok megvalósításához szükséges tőkét.

Bővebben

Budapesten rendezik meg Közép-Európa legnagyobb techfesztiválját

Az online térben töltött két év után végre személyesen is várja elsősorban a szoftverfejlesztés terén dolgozó magyar és nemzetközi szakembereket Közép-Európa legjelentősebb, technológiai trendekkel és fejlesztői újdonságokkal foglalkozó techfesztiválja. A kétnapos Craft Conference magyar szervezői közel 30 országból mintegy 1500 résztvevőt várnak, akikkel többek között a NASA, a Google, a Spotify, az IBM vagy az eBay szakemberei, gyakorló kódolók, és a technológia üzleti oldalával foglalkozó vezetők is megosztják tapasztalataikat a legforróbb trendekről. A szellemi útravaló mellett workshopok, vállalati standok és kapcsolatépítő bulik teszik teljessé az élményt, melynek a Vasúttörténeti Park szolgál különleges helyszínéül.

Bővebben

A diákigazolvány új szerepe, szabadulószobává alakuló városok, és élelmiszertermelés a nappaliban – kihirdették az MVM Edison startup verseny idei nyerteseit

A diákokat kedvenc márkáikkal összekötő program; közösségi alapú, decentralizált otthoni kertészet, az okos hulladékkezelést és újrahasznosítást ösztönző alkalmazás; városokat interaktívan bemutató telefonos szabadulószoba; fiatalokat célzó ökotudatos, digitális, közösségi alkotóműhely, illetve lemerült elektromos autóknak szóló asszisztencia-szolgáltatás is szerepel az MVM Edison startup verseny idei nyertesei között. Az innovatív ötletek pénzjutalomban részesülnek, illetve akár 50 millió forint magvető befektetést is kaphatnak.

Bővebben

Az innovatív magyar csapat megmutatta: minden második fékezésünk balesethez vezethet

Igencsak hektikusan vezetünk a fővárosban, majdnem minden második fékezésünk, gyorsításunk, vagy kanyarodásunk hirtelen történik, ami balesetveszélyt hordoz magával – mutatnak rá a Cristo autós alkalmazás friss felhasználói adatai. A reggeli órákban Dél-Budán, délután viszont a pesti belvárosi forgalomban kell az átlagosnál jobban figyelni autóvezetőként a hétköznapokon, az ekkor tapasztalt feszültség a hétvégi kb. kétszerese. A Közlekedési Kultúra Napjának alkalmából bemutatjuk az eredményeket, melyek kapcsán a drivingcamp Hungary közlekedésbiztonsági szakértője ad tanácsot a fővárosi autósoknak.

Bővebben