Hirdetés

A startup ökoszisztéma fejlődése nélkül a források nagy része veszendőbe megy

Finanszírozás van a hazai startup ökoszisztémában, de ez önmagában nem ok az örömre. A vállalkozói kultúra és a teljes startup ökoszisztéma fejlődése nélkül ugyanis a források nagy része veszendőbe megy – derül ki a BGE Budapest LAB szakértői interjúkra épülő kutatásának friss eredményeiből.

Hirdetés

A vállalkozói kultúra fejlődésére a LAB korábbi kutatásainak eredményei szerint több szempontból is szükség van. A vállalkozói lét nem igazán vágyott karrierút – a szülők inkább miniszterelnöknek, mint a következő Steve Jobsnak álmodják a gyermeküket, az egyetemisták jelentős többsége pedig még a közszférában is előbb helyezkedne el, mint hogy vállalkozást indítson. De a hazai közegre jellemző bizalmatlanságnak is változnia kéne, az ötletek megosztásától való félelem ugyanis megnehezíti a startupok számára a korai validálás lehetőségét.

A valódi startup ökoszisztéma kialakulásának feltétele a társadalom által egyértelműen érzékelhető, pozitív és sikerorientált vállalkozói kultúra megléte a szakértők egyértelmű többsége szerint.

A kultúra nehezen és lassan változik, bizonyos elemeiben csak generációkon átívelően fejleszthető. Ugyanakkor a szakértők látnak pozitív jeleket és sikereket is, amelyekre alapozva – főként a fővárosban – akár ugrást is elképzelhetőnek tartanak.

Külső tényezőként a szakpolitika és szabályozás (policy) révén a mindenkori kormányzat stratégiai és operatív tevékenysége alapvetően befolyásolja azt, ahogyan egy startup ökoszisztéma létrejön és fejlődni képes. A Budapest LAB kutatásában nyilatkozó szakértők szerint ezen a téren – bár még az út elején járunk – megvannak az alapvető feltételei egy életképes ökoszisztéma kialakulásának. A további fejlődéshez a továbbra is létező operatív, jogszabályi szintű akadályok (elsősorban a csőd-, és felszámolással, vagyis az újrakezdéssel kapcsolatban) lebontása lenne a legfontosabb. Ez egyébként a kultúrafejlesztés szempontjából is fontos lenne, mert

a fejlődő ökoszisztéma érdekében alapvetően kéne megváltoznia a hazai bukáskultúrának – jobban mondva annak hiányának.

Lukas vödör?

A fenti kulturális és szabályozási nehézségek esetén hiába hatékonyabb a többi, dinamizáló jellegű elem a hazai ökoszisztémában, az nem lesz képes fenntartható növekedési pályára állni, és az erőforrások nagy része veszendőbe megy.

Ennek fényében nem olyan meglepő, hogy a szakértők az ökoszisztéma legkevésbé fontos elemének tekintik a pénzügyi környezetet. Annak ellenére, hogy jelenleg itthon a finanszírozás van a legerősebben fókuszban. Természetesen a pénz fontos, de mint a Budapest LAB korábbi, a startupok növekedését vizsgáló kutatásából kiderült, a befektetők bevonásának sokkal inkább a cégek későbbi életszakaszában lenne jelentősége. A kétségtelen forrásbőség a szakértők szerint nem jelent automatikusan hosszú távon pozitív hatást. A kutatásban megkérdezett szakértők elsősorban az „okos pénz” jelenlétét hiányolják, és a túlzott állami szerepvállalásból adódó esetleges problémákat vetik fel.

A jelenlegi finanszírozási környezet lehetővé teszi, hogy számos startup későn, vagy akár egyáltalán ne mérettesse meg magát a piacon – holott valódi életképességüket ez bizonyítaná.

Az egyéb fejlesztő funkciók hiányában pedig a kihelyezett pénz sem tud megfelelően hasznosulni, hiszen a cégek nincsenek felkészülve a befektetők fogadására, nem értik a kockázati tőke működését. Így történhet meg például – ahogy a fent említett kutatásban elhangzott –, hogy egy startup a harmadik befektetői ajánlatot is elutasítja, mert megijed, hogy konkurens cégek is vannak a portfólióban.

Más oldalról viszont a könnyen elérhető forrás mégis különösen fontos a hazai közegben, mert a magyar startupperek háttere és korábbi megtakarításai általában nem teszik lehetővé a hosszabb, bevétel nélküli időszakok áthidalását. A befektetőknek tehát az alapítók megélhetését is finanszíroznia kell a vállalkozás fejlesztése mellett.

Sok mentor a jó mentor?

Egyetértés van abban, hogy a támogató környezet erős, köszönhetően az elmúlt években indult számos mentorprogramnak, széles körben rendelkezésre álló inkubátor és akcelerátor szervezeteknek. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire jó hír. Egyes szakértők szerint e kiterjedt, könnyen elérhető támogatási rendszer elértékteleníti a szakértői támogatást, valamint hatására a startupok hajlamosak elkényelmesedni, önállóan életképtelenné válnak. A támogató környezet fejlesztése ugyanakkor hosszú távon jól használható alapot jelenthet az ökoszisztéma számára, mivel a nemzetközi kutatások szerint a vállalkozások támogatásának két leginkább hatékony és eredményes formája a mentorálás és az inkubáció.

Üzleti tudás nélkül nem megy

Központi jelentősége van a startup ökoszisztéma esetében a vállalkozói, üzleti tudás és készségek fejlesztésének is. A LAB kutatásai szerint,

ha az alapítói körből hiányzik az üzleti kompetencia, az akár teljesen megakaszthatja egy egyébként ígéretes startup fejlődését is.

A kompetenciafejlesztésben dolgozó szakértők szerint látszik már előrelépés, a piaci bevezetésben dolgozó interjúalanyok viszont egyelőre meglehetősen negatívan látják az ökoszisztéma állapotát ebből a szempontból. A formálódó „nagyvárosi elit” startupper rétegben pedig van, aki húzóerőt, mások inkább egy szakadék megnyílásának első pillanatait látják.

A túl kicsi, túl nagy piac

A korábbi kutatások egyértelműen mutatják, hogy a valódi növekedéshez – sőt, sok esetben a túléléshez – elengedhetetlen a nemzetközi piacra lépés. Ugyanakkor a hazai piac – mint az ökoszisztéma egyik alapvető eleme – elég nagy ahhoz, hogy egy induló cég számára magában is vonzónak tűnjön. Bár a kizárólag belföldi piacra célzó cégek hosszabb távon nem startupok, hanem becsülettel működő kkv-k lesznek, szerepük nem kevésbé fontos. Így a „gondoskodó” vállalkozásfejlesztési ökoszisztémát támogató, kormányzati hátterű szakértők nagyon fontosnak tartják a hatékony, átlátható és elérhető belső piacok létét és a hazai piac problémáinak megoldását is a nemzetközi orientáció erősítése mellett.

A legkisebb gyerek a kedvenc gyerek

Fontos szem előtt tartani azt is, hogy más fókuszú és jellegű szakmai támogatás, pénzügyi környezet, képzés, vagy akár szabályozás támogatja leginkább egy ötlet fázisban lévő startup fejlődését, mint egy stabilizációs, vagy aktív növekedési fázisban lévőét. A szakértők szerint a hazai ökoszisztéma jelenleg „ontja magából” a kezdeti fázisú startupokat, amelyek számára rengeteg támogatási, finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre. Ugyanakkor nem képes megfelelő környezetet biztosítani az érett fázis eléréséhez. A növekedési, vagy az ún. „exit” fázisban lévő cégek csak nagyon korlátozott figyelmet és támogatást kapnak. Pedig például a mentori segítség a LAB kutatása szerint nem csak a kezdeti fázisban, hanem később, a piaci terjeszkedés során is fontos lenne.

Hirdetés

A hazai agilitás két úttörője állt össze, hogy megreformálja a nagyvállalatokat

Janovszki Zsolt és Szmola Roland portfóliójában már olyan cégek is megfordultak, mint a Wizzair, az EGIS, az OTP és az E.ON. Habár már külön-külön is jelentős eredményeket és szakmai elismerést értek el, most úgy döntöttek, hogy közös hajóban evezve reformálják meg a legnagyobb multikat, akik teljesen szabad kezet adtak nekik. 

Bővebben

A digitális faktoring úttörője, a Péntech lízing szolgáltatással jelentkezik

A digitális faktoring úttörője, a Péntech novembertől új szolgáltatással bővíti portfólióját, amelynek köszönhetően most még könnyebb lehet a vállalkozások növekedésének finanszírozása. A digitális lízing megoldásnak köszönhetően a Péntech weboldalán keresztül a piacon egyedülállóan gyorsan és gördülékenyen, mindössze néhány kattintással igényelhető konstrukció.

Bővebben
Hirdetés

A cégen belüli bizalom erősödését segítheti elő az új EU-s szabályozás

A legújabb uniós direktíva szerint azoknak a vállalatoknak, akik legalább 250 főt foglalkoztatnak kötelezettségeik közé sorolódik a névtelenséget biztosító etikai forródrót bevezetése. A jogszabályi megfelelés és jövedelmezőség mellett fontos szerepet kap a vállalati működés és kultúra fejlesztése, ehhez azonban megfelelő stratégiára és eszközökre van szüksége a vállalatoknak.

Bővebben

A 4iG a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatók közé lép

Végleges megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a román RCS & RDS csoporttal a médiakonszern magyarországi érdekeltségeinek megvásárlásáról. A tranzakció lezárásával, illetve az elmúlt egy évben az infokommunikációs szektorban végrehajtott akvizícióival a 4iG a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatók közé lép, miközben a cégcsoport meghatározó pozíciókat építhet ki a nyugat-balkáni távközlési piacon is.

Bővebben

Sikerrel zárult az első Agtech Summit konferencia

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) novemberben rendezte meg először hazánk első kifejezetten agrár startupokról szóló rendezvényét. A technológiai újdonságokat és a jövő agráriumát vizsgáló rendezvényen többszáz látogató vett részt és kapott közelebbi képet a legfontosabb agrártechnológiai startupok fejlesztéseiről.

Bővebben

Nemzetközi startup programok az innovációk felkarolásáért – elindult az előjelentkezés az EIT Food programokra

Egyedülálló nemzetközi startup programokra pályázhatnak olyan innovátorok, akik ötleteikkel vagy előrehaladottabb projektjeikkel tenni szeretnének egy karbonsemleges jövőért. Az EIT Food széles kínálatában különböző fejlettségű startupok mind megtalálhatják a számukra ideális programot. A több hónapos események során a kezdeti ötletfázistól egészen a piacra jutásig, befektetésszerzésig és nemzetközi networképítésig kapnak segítséget a résztvevők. Továbbá a legjobb csapatok a szakmai támogatás mellett pénzbeli jutalomban is részesülhetnek. A startup programokba 2022 elején nyílik meg a jelentkezés, de az előregisztráció már nyitott az érdeklődők számára.

Bővebben

Világsiker lehet a robotokat oktató magyar startupból

A Spirit FM startupokkal, innovációval, jövőbemutató ötletekkel és potenciális befektetési lehetőségekkel foglalkozó szórakoztató rádióműsorának, a Hibrid Startuppernek ismételten Sohajda Júlia, a Vespucci Partners kockázati tőkealap-kezelő egyik alapítója volt a vendége, aki ezúttal sem érkezett egyedül. Vincz Dániel, egy magyar fejlesztőcsapat, a Mollia ügyvezető-helyettese kísérte el a beszélgetésre, amely startup célja egy adaptív, tanítható szoftver kifejlesztése a Bábu nevű virtuális humanoid robot kinematikai vezérlésére. (X)

Bővebben

Béremelésre számíthat a fiatal generáció

A dolgozó fiatalok majdnem kétharmada számít béremelésre a következő időszakban, 46 százalékuk az inflációnál alacsonyabb, 20 százalékuk viszont azt meghaladó emelést valószínűsít – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A pesszimisták, vagyis a fizetéscsökkenésre számítók aránya nagyon alacsony, mindössze 4 százalékos.

Bővebben