Hirdetés

A papíros adminisztráció óriási környezetterheléssel jár – de ennek vége!

Hogyan lehet egy applikációval évente akár 6-8 tonna papírt és 15-20 tonna üvegházhatású gáz kibocsátását megspórolni? A fiREG nevű alkalmazás digitalizálja a tűzoltó készülékek minden adatát, így védi a környezetet a felesleges papírfelhasználástól, a karbantartók számára pedig rengeteg időt spórol, akik mostantól a mobiltelefonjuk segítségével pár perc alatt elvégezhetik azt, ami eddig több óráig tartott, és papíron való adminisztrációt jelentett.

A tűzvédelmi karbantartás világszerte óriási terhet ró a környezetre, melynek oka a szakma technológiai elmaradottsága. „A KSH adatai alapján, számításaink szerint Magyarországon kb. 3 millió tűzoltó készülék található, melyek éves karbantartásához 1 tonna papír szükséges. Ekkora papírmennyiség előállításához több mint 150 köbméter vizet használnak fel és 2,5 tonna üvegházhatású gázt engednek a levegőbe” – mondja Horváth Gábor tűzvédelmi üzemeltetési szakértő, a tűzvédelem digitalizálását segítő fiREG alkalmazás egyik alapítója.

A munka ráadásul nagyon időigényes, hiszen a porral oltók és egyéb tűzvédelmi berendezések tökéletes működéséért felelős tűzvédelmi karbantartók munkája lényegében semmit sem változott az elmúlt kilencven évben, amióta a tűzoltó készüléket feltalálták: a számítógép elterjedése előtt kockás füzetben, azóta pedig Excelből kinyomtatott végtelen hosszú táblázatokban vezetik a tűzoltó berendezések karbantartási adatait. A táblázatot hagyományosan minden egyes kiszállás előtt kinyomtatják, a helyszínen pedig feljegyzik a változásokat, majd az irodába visszaérve a papírról újra felviszik a számítógépbe a változásokat.

A 3 milliós adat pedig csak a jéghegy csúcsa. „A nagyobb épületekben akár ezres nagyságrendben is előfordulnak tűzvédelmi célú eszközök, s akkor még nem beszéltünk a villamos és villámvédelmi berendezésekről, az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről és a szellőzőberendezésekről. Körülbelül 20-25 millió olyan tűzvédelmi eszköz lehet hazánkban, melyek karbantartást és ellenőrzést igényelnek.” – mondja Heizler György, a Védelem Katasztrófavédelmi Szemle főszerkesztője. Ezt az eszközmennyiséget alapul véve a digitális átállás évente 6-8 tonna papírt spórolna meg a tűzvédelemben, ami jelentősen csökkentené a környezeti terhelést, mivel kb. 15-20 tonnával kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával járna. A digitalizáció másik előnye a szakemberek tehermentesítése, akiknek több idejük marad a minőségi munkára.

„Tévedés azt hinni, hogy a digitalizáció miatt munkahelyek szűnnek meg. Ellenkezőleg, a digitális átállással a tűzvédelem adminisztrációja válik gyorsabbá, s így több idő marad az érdemi szakmai ellenőrző, javító munkára”

– teszi hozzá Heizler György.

A digitalizálás iránti sürgető igényt mutatja, hogy több magyar fejlesztés is elindult annak érdekében, hogy papírmentessé tegyék a tűzvédelmet. Közülük jelenleg a fiREG nevű alkalmazásnak van széles felhasználói bázisa, a többi applikáció még fejlesztés alatt áll, de a tendencia afelé mutat, hogy hamarosan a tűzvédelemben is bekövetkezik a digitális áttörés. A fiREG a naplókat, a nyilvántartásokat, a munkalapokat és a számlázást is kezeli, a készülékeket pedig a rajtuk elhelyezett QR-kóddal azonosítja, valamint minden adatot felhőben tárol. Hagyományos módszerrel száz darab karbantartás elvégzése eddig 3,6 órába telt egy tűzvédelmi szakembernek, az applikációval viszont mindezt akár 10 perc alatt el tudják végezni.

Jelenleg 30 000 készüléket tartanak nyilván a programban, ez a szám pedig rohamosan növekszik.

Hamarosan nemcsak tűzoltó készülékekre és tűzi vízforrásra, hanem egyéb tűzvédelmi eszközökre – például biztonsági világításra, tűzgátló eszközökre, menekülési ajtókra, vészkijáratokra, hő- és füstelvezető berendezésekre és beépített tűzvédelmi berendezésekre – is elérhető lesz az alkalmazás, ami lehetővé teszi, hogy évente több tonnányi üvegházhatású gázzal kevesebbet kelljen a légkörbe engedni.

A cég Csehországba és Szlovákiába is terjeszkedik, céljuk, hogy Magyarország után a régióban is digitálissá tegyék a tűzvédelmet.

Bővebb információt a fiREGről a linkre kattintva talál.

Keresik a legdinamikusabban növekvő techcégeket

Újra pályázhatnak a Technology Fast 50 díjra a gyorsan fejlődő technológiai cégek: a Deloitte immár 23. éve hirdeti meg közép-európai versenyét, amely a technológiai iparág leggyorsabban növekvő vállalatait rangsorolja. Mind a már befutott, mind a feltörekvő technológiai vállalatoknak platformot biztosítva arra, hogy szélesebb körben bemutathassák innovatív megoldásaikat.

Bővebben

Minden negyedik hazai fintech cég részesült már kockázatitőke befektetésben

A hazai fintech szektor bővülése a koronavírus-járvány megjelenését követően is folytatódott, mára csaknem 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük pedig meghaladta a 170 milliárd forintot – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 2022-es FinTech és digitalizációs jelentéséből.

Bővebben

Kalandozások a tokenizáció világában

A blockchain technológia és az erre épülő tokenizáció az élet egyre több területén van jelen. Pontosan ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy megismertessük és megértessük ennek előnyeit az üzleti döntéshozókkal – mondta Czeglédi Tamás a Blockchain koalíció szakmai vezetője, a Kalandozások a tokenizáció világában című online kiadványuk megjelenése kapcsán.

Bővebben

Orvosokkal közösen tervezik a jövő magyar kórházait

Automatizált robotrendszerekkel, a páciensek és a dolgozók mozgásának előzetes szimulációjával és a gazdaságos üzemeltetést szolgáló energetikai megoldásokkal segíti a hatékony betegellátást az egészségügyi intézmények következő generációja. Ezeket az orvosokkal szoros együttműködésben alkotják meg az építészek. Már Magyarországon is több ilyen projekt van folyamatban, amelyek tervezésén a kórházfejlesztés terén új szemléletet meghonosító Paulinyi & Partners építésziroda dolgozik.

Bővebben

Magyar diákok által fejlesztett önvezető autónak drukkolhatunk Nogaro városában

Környezetérzékelés, GPS-es és mobilnetes pozícionálás, pontos kamerarendszer. Többek közt ezek az önvezető járművek elengedhetetlen feltételei. A győri Széchenyi István Egyetem csapata évek óta fejleszti autonóm járművét, most pedig izgalmas kihívás előtt áll: július elején a franciaországi Nogaro városában egy komplex feladatokból álló nemzetközi versenyen vesznek részt, ahol a precíziós önvezetéshez szükséges netkapcsolatot a Yettel biztosítja számukra.

Bővebben

Hetvenmillió forintos fejlesztéssel épül a jövő hálózata a BME Ipar 4.0 Technológiai Központban

Autonóm villamossági hálózatot építenek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipar 4.0 Technológiai Központjában a Schneider Electric műszaki támogatásával. Az úgynevezett micro-grid rendszer fejlett energiamenedzsment szoftvereket is tartalmaz, és az oktatás segítése mellett lehetőséget kínál az új technológiák iránt érdeklődő hazai vállalkozások számára is, hogy megismerjék, milyen előnyöket kínálnak ezek a megoldások. A Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat, több mint kétezer munkavállalóval Magyarországon.

Bővebben