Hirdetés

A munkaerőpiac változása miatt teret nyert a munkáltatói márkaépítés

A munkaerőpiacon bekövetkezett tagadhatatlan változások miatt a cégek nincsenek könnyű helyzetben: nagyon nehezen találnak megbízható és értékes munkaerőt – pláne hosszútávra. A munkaadói márka éppen ezért egyre lényegesebb és hangsúlyosabb. Az Employer Branding Award megbízásából készített felmérésből azonban az derül ki, hogy a válaszadó vállalatok csupán 68 százaléka foglalkozik tudatos munkáltatói márkaépítéssel, de további 15 százalékuk tervezi, hogy foglalkozni fog vele 1 éven belül.

A hiánypótló kutatást – amely a hazai vállalatok munkáltatói márkaépítési gyakorlatát vizsgálja – immár második éve az Employer Branding Award megbízásából a BrandExcellence Program kutatói készítették. A kérdések összeállításában és az eredmények értékelésében a Bindermann I The Employer Branding Company munkatársai működtek közre szakmai partnerként.

A márkakutatók kérdéseire mintegy 100 közép – és felsővezető válaszolt. A mintában szinte minden iparág képviseltette magát: kereskedő, gyártó és szolgáltató cégek egyaránt. A válaszadók több mint 80 %-a minimum 50 főt foglalkoztat.

A legfőbb megállapítások:

A válaszadó vállalatok 68%-a foglalkozik tudatos munkáltatói márkaépítéssel, míg 15%-uk tervezi, hogy foglalkozni fog vele 1 éven belül, 10%-uk pedig az elkövetkezendő években. A tavalyi felméréshez képest 15%-al nőt a tudatos employer brandinget alkalmazó cégek száma. A vállalatok típusa alapján kiemelkednek a minimum 1000 főt foglalkoztató vállalatok, ahol 88% az employer branding stratégiával rendelkezők aránya.

Azoknál a vállalatoknál, ahol tudatosan építik a munkáltatói márkát és legalább 50 főt foglalkoztatnak:

  • Közel azonos mértékben jelölték meg legfontosabb célnak a fluktuáció csökkentését és az új munkaerő bevonzását.
  • A válaszadók több, mint 50%-a a legfontosabb célcsoportnak a senior szakembereket definiálta, utána a fizikaiak (24%) és a fiatalok (17%) következnek, a vezetőket senki nem jelölte. Ez azért is érdekes eredmény, mert a hazai piaci trend éppen általában a fiatal munkavállalók preferenciáját mutatja.
  • A munkáltató márka kialakítása és megvalósítása a legtöbb vállalatnál azonos területekhez tartozik. A HR a vállalatok 71%-nál irányítja a folyamatot, ezeknek közel harmadánál a marketinget is bevonják. Azoknak a vállalatoknak a számaránya viszont, ahol a szakterület kizárólag a marketinghez tartozik, kevesebb mint 10%. A válaszadók további 10-10 %-a kommunikációt és cégvezetés nevezte még meg, mint akik részt vesznek az employer branding alakításában vagy megvalósításban.
  • A válaszadók mindössze 21%-a jelölte meg, hogy alkalmaznak kizárólag employer brandinggel foglalkozó dedikált munkatársat.
  • A vállalatok mérete alapján jelentős különbség van a tekintetben, hogy rendelkeznek-e belső kommunikációs specialistával. Az 500 fő alatti vállalatoknál az aránya 23%, míg az ennél több munkavállalót alkalmazó vállalatoknál 83%.
  • A megkérdezett vállalati döntéshozók 37%-a növelni fogja az employer brandingre fordított kiadásokat 2019-ben, 21% szinten tartja, 33% még nem döntött róla, és kevesebb mint 5% tervezi csökkenteni.
  • A munkáltatói márkaépítéssel kapcsolatban 2018-ban a legnagyobb kihívást még az anyagi források biztosítása jelentette, mely a válaszadók 68%-nál okozott problémát, ugyanakkor ez az érték 2019-ben 30%-ra csökkent. 2019-ben a legnagyobb kihívásnak az osztályok közötti együttműködést jelölte meg a válaszadók csaknem 40 %-a.
  • Az employer branding eredményességét csupán a megkérdezett vállalatok 45%-a méri. Azon vállalatok közül, akik mérik az eredményeket 95% a fluktuáción keresztül számszerűsít. A beérkező releváns pályázatok számát 58%, a belső ajánlások számát 42%, az egy főre eső felvétel költségét 31%-uk méri.
  • Tanácsadót a válaszadók 48%-a alkalmaz munkáltatói márkaépítéshez. A tanácsadót nem alkalmazó cégek 40%-a szerint ennek anyagi okai vannak, míg 32%-a saját bevallása szerint rendelkezik a szükséges szaktudással.
  • Külső HR kommunikációs eszközként az employer branding során legnagyobb arányban a social mediat és az online állásportálokat használják a vállalatok, több mint a megkérdezettek 90%-a. A karrier oldalakat és szponzorációt-CSR-t a vállalatok több mint 80%-a alkalmazza előszeretettel a márkaépítésben. Az employer branding során a legkevesebben a „hagyományos” ATL hirdetési eszközöket használják: TV, rádiót, kevesebb mint 20% a megkérdezetteknek, míg a printnél 38%, köztéri hirdetéseknél 27% az igen válaszok aránya. A külső kommunikáció eszközök közül a leghasznosabbnak a social mediát (79%), az online hirdetéseket (70%) és az online állásportálokat (69%) ítélik a válaszadók.
  • A belső kommunikációs és toborzó eszközök közül a legnépszerűbbek a belső ajánlási program, illetve a belső rendezvények, mindkét eszközt a válaszadók 90%-a használja, de a gyakornoki program is előszeretettel kerül alkalmazásra a vállalatok 83%-nál. A megkérdezettek a fenti három eszközt jelölték meg egyúttal a leghasznosabbnak is.

Vinnai Balázs: Pár év múlva lehet, már nem én, hanem egy AI hasonmásom fogja megnyitni a SMART Konferenciát

A SMART Konferenciát szervező IVSZ elnöke, Vinnai Balázs szerint a mesterséges intelligencia elterjedése azt az érzetet kelti az emberekben, mintha nem kéne a digitális alaptudás az AI használatához. Aki azonban igazán hatékony és termelékeny akar lenni, annak pont erre az alaptudásra kell támaszkodnia. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Azért bízzanak bennünk a startupok, mert a BMW is bízik bennünk! – mondja az Econ Engineering ügyvezető igazgatója

A Technocatalyst programban a startupok az Econ Engineering segítségével olyan hatékonysággal fejleszthetik prototípusukat virtuálisan, ami offline módon lehetetlen lenne. A költségeket vagy a program másik stratégiai partnere állja, vagy az Econ száll be a projektbe equity alapon. Az Econ szerint a nagyvállalatok töretlen bizalma mutatja, hogy megbízható szolgáltatója lesznek a startup-ökoszisztémának is. Összefoglaltuk az Econ

Bővebben

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Bővebben

Gazdaságos 3D nyomtatógép és hisztikezelő gyereknevelési rendszer is nyert az első VOSZ Smart startupversenyen

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azzal a céllal hozta létre a versenyt, hogy felkutassa az élet különböző területein születő innovációkat, és segítse ismertségük növelését. A fődíjat a 3D nyomtatást megkönnyítő ReFilamer hozta el.

Bővebben

Az ember bármikor beavatkozhat a mesterséges intelligencia működésébe – erre ad garanciát az Unió AI szabályozása

Komoly nyomon követési és naplózási rendszert kell annak kiépítenie, aki bizonyos területeken mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftvert szeretne forgalmazni az EU-ban.  Az új uniós rendelet, az AI Act ezt azért is írja elő, hogy bármikor közbe tudjon lépni az ember az AI működésébe, ha szükséges. Összefoglaltuk a Pokó Diána mesterséges intelligencia és technológiai szakjogásszal készült interjúnkat.

Bővebben

Ha az EU nem szabályozná a mesterséges intelligenciát, könnyen elharapózhatna a félelem, és megfojtanánk az innovációt

Márciusban fogadta el az Európai Parlament a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozását. Miért volt szükség az ún. AI Act-re? Tartanunk kell-e a robotok lázadásától, vagy attól, hogy a kormány AI-eszközökkel követi a mindennapjainkat? Mit fog érzékelni a felhasználó, és mennyi időbe telhet, mire a jog utoléri a gyorsan fejlődő technológiát? Interjúnk dr. Pokó Diána mesterséges intelligencia

Bővebben

Mi az: 42, és nem az élet értelme?

Az európai startup-ökoszisztéma az idei első negyedévben 42 darab, egymillió dollárt meghaladó befektéssel büszkélkedhet. 2022 második negyedéve óta nem volt ilyen magas ez a szám, és már 2024 első három hónapjában majdnem fele annyi úgynevezett megaround történt Európában, mint tavaly összesen.

Bővebben

Hozz egy jó ötletet egy elhagyott terület újrahasznosítására, és nyerj hárommillió forintot!

A CheckINN Revitalizátor ötletpályázat célja, hogy a befektetők helyett a felsőoktatásban tanuló diákok álmodják meg, hogy a funkcióját vesztett, elhanyagolt épületek, területek hogyan teremthetnének újra értéket, új külsővel és turisztikai jelentőséggel is felruházva őket.

Bővebben

Virtuális prototipizálást, szervezetfejlesztést és inkubációt is ad a projektednek a Technocatalyst program

A Technocatalyst olyan projektek jelentkezését várja, amelyek lelassultak vagy elakadtak, de a következő szintre szeretnének lépni, legyen szó a termék vagy szolgáltatás fejlesztéséről, piacra viteléről vagy a szükséges pénzügyi támogatás megszerzéséről. A program három szereplő különböző szolgáltatási portfólióját hozza tető alá, így a résztvevők ott kapnak segítséget, ahol a leginkább szükségük van rá.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások