A technológiai fejlődés hatásaitól leginkább alacsonyabb iskolai végzettségűek tartanak, és éppen ők azok, akik a legkevesebb munkahelyi képzési lehetőséget kapják – állapítja meg a PwC 29 országban végzett kutatása. A lemaradás életveszélyes lehet, és a felzárkóztatás a munkaadók feladata.
A megkérdezett munkavállalók 53 százaléka úgy ítélte meg, hogy az automatizálás a következő tíz évben jelentősen megváltoztatja vagy feleslegessé teszi munkahelyét, és mindössze 28 százalékuk tartja ezt valószínűtlennek. A többség (61 százalék) pozitívan értékelte a technológia napi munkájukra gyakorolt hatását, és 77 százalékuk már most új készségeket sajátítana el, vagy teljesen átképezné magát jövőbeli foglalkoztathatósága javítása érdekében. A lehetőségek és a hozzáállás azonban az egyén végzettségétől függően jelentősen eltér.
Az oktatás hatása
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők a legoptimistábbak a technológiával és a jövőbeni foglalkoztatási kilátásaikkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy úgy vélik, jelenlegi munkahelyük valószínűleg jelentősen megváltozik vagy megszűnik.
A felsőoktatási végzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező felnőttek több mint egyharmada (34 százalék) azt mondja, hogy nem sajátítanak el új digitális készségeket, míg a főiskolát, egyetemet végzettek körében mindössze 17 százalék gondolkodik hasonlóan.
A PwC kutatása szerint ráadásul a középiskolánál magasabb végzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalóknak kisebb valószínűséggel ajánlanak fel a munkáltatók képzési lehetőségeket: 38 százalékuk nem ilyen kap lehetőséget, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknál ez az arány 20 százalék. Akiknek kevesebb lehetősége van új digitális készségek elsajátítására, jobban is tartanak az automatizálás hatásaitól.
Demográfiai különbségek
A 18–34 évesek optimistábbak a digitális jövővel kapcsolatban, mint bármely más felnőtt korcsoport – 69 százalékuk pozitívan gondol a technológia munkahelyükre gyakorolt jövőbeli hatására. Ennek a korosztálynak mindössze 18 százaléka véli úgy, hogy munkáltatójuktól nem kap lehetőséget az új digitális készségek elsajátítására. A 35–54 évesek és az 55 éven felüliek esetében ez az arány 29, illetve 38 százalék.
A megkérdezettek véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy melyek azok a készségek, amelyeket el szeretnének sajátítani. Hasonló arányban szeretnének egy adott technológiához érteni, mint amilyen arányban tanulási és alkalmazkodási képességüket fejlesztenék a különféle technológiák tekintetében. Mivel a munkával töltött évek száma egyre növekszik, a továbbképzés jelentősége is folyamatosan nő, a digitális készségek fejlesztése pedig hozzájárulhat a termelékenység növekedéséhez is.
„Nem mindenkinek kell megtanulni programozni, viszont mindenkinek meg kell értenie, hogy a technológia hogyan alakítja át a munka világát, és mindez hogyan válhat előnyükre. A továbbképzés a folyamatos tanulás és a kíváncsiság kultúrájának megteremtését jelenti, és ezzel sok szervezet küzd. Túlságosan gyakran fordul elő, hogy téves elképzeléseik vannak arról, hogy milyen típusú munkavállalót kell továbbképezni, így egy ördögi kör alakul ki, amelynek eredményeként egyes munkavállalók lemaradnak” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezetője, illetve a közép- és kelet-európai régió Strategy & Transformation területért felelős cégtársa.
