A visegrádi országokkal (V4) és Romániával összevetve 2014 óta Magyarországon bővült a legnagyobb ütemben, 30 százalékkal az ipar teljesítménye – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az Ipar Napjai 2019 című, négynapos, nemzetközi kiállítás keddi megnyitóján Budapesten.
Az államtitkár szerint ez a kiemelkedő eredmény többek között annak köszönhető, hogy Magyarországon politikai stabilitás és biztonság van, az elmúlt években rendbe tették az ország pénzügyeit, így a magyar gazdaság stabilabb és ütésállóbb lett mint 2010-ben volt. A legfontosabb tényezőnek pedig a magyar kreativitást és a szorgalmat nevezte.
Az ipar bővülésében fontos szerepet játszott, hogy az országban jól működik a beruházásösztönző rendszer, és Magyarország a régióban fejlettnek számító infrastruktúrával rendelkezik.
György László kiemelte, a világ élvonalába tartozó kutatásokat és ipari üzemeket sikerült Magyarországra hozni. Példaként a szegedi lézerközpontot, a zalaegerszegi jármű tesztpályát és a BMW debreceni beruházását említette. Az ipar növekedési ütemének fenntartása érdekében a kormány és azon belül az ITM hét stratégiai irányvonalat fogalmazott meg, amelyek kiterjednek a magyar mikro, kis- és közepes vállalkozások támogatására, a szakképzés fejlesztésére és az infrastruktúra bővítésére is.
György László az irányvonalak közül elsőként a modern mintaüzemek fejlesztését említette. Az államtitkár szerint itt az a cél, hogy 6-12 hónapon belül minden szegmensben létesüljön egy-egy mintaüzem, ahol a mikro kis- és közepes vállalkozások gyakorlatban tekinthetik meg az ipar 4.0 fejlesztéseit. Közölte, kiválasztották azokat a stratégiai iparágakat, amelyek kitörési pontot jelentenek a magyar ipar számára, példaként az élelmiszer-gazdaságot, az építésgazdaságot, az egészséggazdaságot és a kreatív ipart említette.
Az ipar további bővítésének irányvonalairól megjegyezte, hogy
olyan egyetemi, inkubációs ökoszisztémát akarnak fejleszteni, amelyek a magyar kkv-knak biztosít lehetőséget arra, hogy kapcsolatba lépjenek a nagyvállalatokkal és a nemzetközi piacokkal.
A szak- és a felnőttképzést pedig úgy alakítják majd át, hogy a képzési rendszerek választ adjanak a munkaerőpiac 21. századi kihívásira.
A következő időszakban olyan pénzügyi rendszert fejlesztenek, amely az innovatív magyar vállalkozásoknak segít megőrizni magyar jellegüket. György László szerint erre azért van szükség, hogy ezekben az innovatív magyar vállalkozásokban azután is megmaradjon a magyar hozzáadott érték, hogy külföldi befektetők felvásárolják ezeket a magyar cégeket.
Környezeti értelemben fenntartható energetikai és hulladékgazdálkodási rendszereket fejlesztenek és nagy hangsúlyt helyeznek az infrastruktúra további bővítésére is, amilyen például a gyorsforgalmi úthálózat további kiépítése – jelentette ki az ITM államtitkára.
Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy 20 országból érkeztek kiállítók és több mint 550 vállalat mutatkozik be a rendezvényen.
MTI
